A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-01 / 49. szám
KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Lacza Tihamér: VÁROS A MOCSÁR HELYÉN Zolczer László: HA ELKÉSZÜL IS — ROMVÁR LESZ Mács József: A SZÜLŐFÖLD VONZÁSÁBAN Török Zsuzsanna: SZÓTÁRAK ÉS AZ ANYANYELV Miklósi Péter: AUTÓVÁSÁRLÁS - DÖCCENŐKKEL J. Norman: HOLTTEST A MÁSODIK EMELETEN (bűnügyi történet) _______i____________'___________________ Címlapunkon Gyökeres György felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 81 5 85 Bratislava, ul. Cs. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S Klára Terjeszti a Posta Flírtapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedicia tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. ö. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaciame z. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kős Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavaterstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. pos^hodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. A közvélemény a napisajtó szűk, szavú tudósításaiból értesült ar* rój hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya november elsején önálló napirendi pontként tárgyalta a Szlovákiában élő nemzetiségek kulturális és műveltségi szintjét elemző jelentést. Ön vajon mit mondhatna el a szóban forgó és valóban átfogó jellegű alapanyag elkészültének hátteréről? — A szlovák kormány több részkérdésben már a múltban is rendszeresen foglalkozott a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek helyzetével és aktuális gondjaival; a legutóbb tárgyalt és a korábbiaknál sokkal tüzetesebb jelentés megvitatását viszont a kormányzati munka természetes velejárójaként, már előzetesen beiktatta évi munkatervébe. Nyilván azért, mert társadalmilag is, politikailag is fontosnak tartotta a lehető legrészletesebben áttekinteni és ahol kell, ott újragondolni a nemzetiségi politika, illetve a feltételteremtés elveinek gyakorlati megvalósítását. Mindebben szerepet játszott az is, hogy 1989 júniusában a szlovák kormány tanácsadó testületéként működő nemzetiségi tanács szintén megtárgyalta a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek helyzetét. Ez utóbbi fórumon, egyebek között, olyan javaslat született, hogy kerüljenek a kormány elé — az itt élő nemzetiségek kulturális és műveltségi szintjét vizsgálva — részletekre is kitérő kiegészítő jelentések a nemzetiségi oktatásügyről, illetve a kulturális élet napi gondjairól. Így lényegében az SZSZK kormánya eredeti szándékának megfelelően, de a menet közben született javaslatok figyelembevételével készült el a szakminisztériumok véleményét összegező, terjedelmes alapanyag, amelyet azután Stefan Murin, az SZSZK kormányának első elnökhelyettese terjeszthetett elő. A Csemadok elnökét és vezető • titkárát a közelmúltban fogadta a szlovák kormány korábbi elnöke. És nem titok az sem. hogy a csehszlovákiai magyar értelmiségnek egy szép számú csoportja tavasszal úgyszintén a nemzeti kisebbségek gondjainak rugalmasabb megoldását szorgalmazta. Kézenfekvő hát a kérdés: a szóban forgó hivatalos tárgyalásokon megbeszélteket. illetve a központi pártszerveknek címzett más kezdeményezések lényegét is tükrözi-e már a kormány elé került komplex jelentés ? — Tulajdonképpen igen. A szlovák miniszterelnöknek és a Csemadok vezető tisztségviselőinek szóban forgó tanácskozásán például olyan döntés is született, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége nyújtsa be Írásban az itt élő magyarság napi gondjait érintő aktuális igényeit. Ha nem is betűről betűre, de ebből a beadványból ma már sok minden konkrét feladatként ott szerepel az elvégzendő teendők sorában. Ezt a kormányban tárgyaltak alapján született határozat egyes pontjai is bizonyítják. Vajon melyek azok a fontosabb : tények, amelyeket a szlovák kormány elé került elemzés általános része rögzít? — Alapvetően fontos információ, hogy 1988. december 31-én Szlovákiában 576 455 magyar, illetve 38 496 ukrán nemzetiségű állampolgár élt, ami a szlovák országrész lakosságának 11. illetve 0,7 százalékát teszi ki. Az 1980-as népszámlálás adataihoz viszonyítva 16 965 magyar nemzetiségű lakossal gyarapodott Szlovákia. Nem kevésbé érdekes adat, hogy az 1986- ban tartott választásokon a különböző szintű képviselőtestületekbe 7 849 magyar, illetve 1 846 ukrán nemzetiségű képviselőt választottak, ami a honatyák összlétszámának 13. illetve 3,1 százaléka. A Szövetségi Gyűlés-Interjú dr. KVARDA JÓZSEFFEL, az SZSZK Kormányhivatalának dolgozójával ben tizennyolc magyar és négy ukrán nemzetiségű képviselő kapott helyet. A Szlovák Nemzeti Tanácsban 16 a magyar és 4 az ukrán nemzetiségű képviselők száma. Ugyancsak közérdekű adat. hogy a nemzeti bizottságok különböző szintű apparátusaiban Szlovákiában 1 131 magyar nemzetiségű alkalmazott dolgozik, ami az ilyen irányú hatósági munkát végző tisztviselők 8,7 százaléka. Kitér a szlovák kormányban tárgyait jelentés első harmada arra is, hogy az életszínvonal nívójának kérdésében — Szlovákia vegyes lakosságú tájain — a Bártfai (Barde - jov), a Homonnai (Humenné), a Rimaszombati (Rimavská Sobota), az Ólublói (Stará Lubovóa), a Svidniki és a Nagykürtösi (Vefky Krtis) járásokban tapasztalható alacsonyabb szint, mint egyebütt. Ugyancsak az elemző szándék igényét jelzi, hogy a jelentésnek már ez a része is kitér a műveltségi szint, a nemzetiségi intézmények, a tudományos igényű nemzetiségkutatás és a kétnyelvűség sarkalatos kérdésére. Ez utóbbi kapcsán újra leszögezi, hogy a 144/1968-as alkotmánytörvény illetékes cikkelye — a vegyes lakosságú területeken — a hivatali érintkezésben is lehetővé teszi az anyanyelv használatát, így a különböző felhívásokat és hirdetményeket jobbára kétnyelvűén szövegezik, és vannak Dél-Szlovákiában olyan járások, ahol például a bírósági tárgyalásokon szintén használatos a magyar nyelv, noha a jegyzőkönyvek vezetése és az ítélethozatal csak szlovák nyelvű. Nincs egység, s ebből eredő* a hazai nemzetiségek helyzetét elemző és az SZSZK kormánya által tárgyalt jelentésről, a kisebbségi lét hétköznapjait javítandó intézkedésekről en nemegyszer vita is kerekedik a különböző feliratok, tájékoztató jellegű táblák, intézménynevek, valamint a helységnevek nyelvhasználatában. A szlovák kormányban tárgyalt anyagnak ez a szakasza ezért azzal zárul, hogy majd az új alkotmány megszületése után a kétnyelvűség kérdését nyilván egy körültekintő nyelvtörvényben fog kelleni tisztázni. Milyen tapasztalatokat összegez DD' Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek kulturális fejlődését értékelő előterjesztés? — Elöljáróban a tényeket és eredményeket sorjázza, illetve a Csemadok és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének sokrétű munkájáról szól. Azonban nem rejti véka alá a legidőszerűbb teendőket sem. A szlovák kormány kulturális miniszterének nevével fémjelzett jelentés hibaként említi például azt, hogy a csehszlovákiai magyar irodalomból évente csupán egyetlen mű jelenik meg szlovák fordításban. Fontos feladatként tűnik fel a szlovákiai magyar hetilapok és folyóiratok tartalmi gazdagítása, az olvasók rétegigényeinek jobb kielégítése. Időszerű feladatként kezelendő a Csehszlovák Televízió ukrán nyelvű adásának bevezetése, illetve a pillanatnyilag heti fél órában sugárzott magyar adás struktúrájának újragondolása. Komoly gondok mutatkoznak a hazai magyar színházművészetben, ahol nemcsak a kassai (Kosice) Thália Színpad önállósodásának dilemmája okoz gondot, hanem a Magyar Területi Színház szinte valamennyi dolgozójának bérezése sem éri el a kívánt szintet. Nyilvánvaló, hogy az ilyesmi mind Kassán, mind Komáromban rossz társulati közérzetet szül. A művelődés témakörében szó volt továbbá a kormány november elsejei ülésén a nemzeti kisebbségek amatőr művészeti mozgalmáról, illetve azokról a feltételekről, amelyek a kulturális szövetségeknek a mainál hatékonyabb munkájához szükségesek. Nyilván sok szó esett a nemzetiségi oktatásügy kérdéseiről is ... — Természetesen. Ráldául arról, hogy a hetvenes évektől kezdődően — a körzetesítés révén — Szlovákiában mintegy ezer alsótagozatos iskolát szűntettek meg; magyar és szlovák iskolákat egyaránt. Mindennek lecsapódásaképpen a magyar tanulók száma majdnem 28, a magyar osztályok száma pedig több mint 30 százalékkal lett kevesebb, ami jócskán meghaladja az országos átlagot. Szó volt arról is, hogy jelenleg, a „visszakörzetesités" lehetőségének időszakában a nemzetiségi iskolaügy legsúlyosabb problémája a pedagógus-utánpótlás kérdése. Részint új tanerőkre van szükség az újonnan alakuló iskolákba, részint sokan nyugdíjba készülnek. A nemzetiségi oktatásügy problémái között szó esett a szlovák nyelv oktatásának hatékonyságáról, az anyanyelvi szakmunkásképzés gondjairól, valamint arról is, hogy kevés a nemzetiségi fiatal a felsőfokú tanintézményekben. Bevezetőben említette már. hogy a kormány határozathozatallal zárta a hazai nemzetiségek helyzetének áttekintését. — Igen, és ez irányú törekvéseit összesen 18 pontba sűrítette. Ezek között esik szó a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának újjászervezéséről, a nyelvtörvényröl, a pedagógusképzésről, vagy akár arról, hogy a Dunamenti Múzeum a hazai magyar tárgyi kultúra gyűjtőhelye legyen. Az SZSZK kormánya visszatér majd a nemzeti kisebbségek helyzetének kérdésköréhez ? — Szerintem feltétlenül, hiszen a kormányzat újszerű gyakorlata, hogy erélyesen rákérdez: mi lett korábbi határozatainak sor-MIKLÓSI PÉTER Cd 2
