A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-11-17 / 47. szám
GYEREKEK HELYES FOGTISZTÍTÁSA Már kétéves gyereket rászoktathatunk arra, hogy fogkefével tisztítsa fogait. Nagyon sok türelemre van szükség, hogy megértse a gyerek, mennyire fontos a fogmosás. Képeinkkel a szülők segítségére szeretnénk lenni. CSIRKE ZÖLDSÉGBEN Hozzávalók: 40 dkg csirkemell, 10 dkg zsír, 2 db kisebb póréhagyma, só, bors, 10 dkg kockára vágott főtt sárgarépa, 1 /2 liter húsleves, 10 dkg zöldborsó és 10 dkg zöldbabkonzerv, petrezselyem zöldje. Készítése: A megmosott csirkemellekből 8 szeletet vágunk, sózzuk, borsozzuk, zsíron megsütjük, majd beleteszszük a megtisztított, apróra szelt póréhagymát, sárgarépát, zöldborsót, zöldbabot és húsleves hozzáadásával kb. negyed órát az egészet pároljuk. Végül még borssal, sóval ízesítjük, petrezselyem zöldjével megszórjuk. Réges-régen élt két fiútestvér, egy idősebb, és egy fiatalabb. Az idősebb fukar és pénzsóvár volt: Alig várta, hogy megkaparinthassa az egész apai örökséget. Amikor apjuk meghalt, elhatározta, hogy cselhez folyamodik. Egyszer egyik este így szólt a testvéréhez: — Öcsém, itt az ideje, hogy elosszuk az apai örökséget. Holnap korán reggel keljünk fel, és menjünk ki szántani. Amelyikünk többet szánt fel, azé lesz az egész örökség. Csak egy kikötésem van: reggel egyikünk sem ehet semmit. A fiatalabb testvér mindig engedelmeskedett bátyjának, most is ráállt az alkura. Reggel az idősebb testvér idejekorán felkelt, reggelit készíttetett a feleségével, jól teletömte a bendőjét, aztán felköltötte az öccsét. — Látod, én már fel is keltem. Gyerünk szántanil Kimentek a mezőre, és szántani kezdtek. Az idősebb testvér gyorsan haladt, éhesen dolgozó öccse nem tudta utolérni öt. így aztán az egész vagyon az idősebbnek jutott, és az becsének nem maradt semmi. T Zelk Zoltán EZ AZTÁN A VÁSÁRFIA! De ha megveszed a tavat, esőt, szelet, madarakat, szállni indult falevelet meg az erdőt meg a hegyet, ha talán az egész eget ha eladják, ha megveszed, hová viszed, hová teszed? f Milyen szép nagy ez a tó, megveszem, ha eladó! Meg a nádast meg a hegyet, meg az esőt. meg a szelet, szélben úszó falevelet, fecskét, rigót, vad/udakat, megveszem a napsugarat és a Göncöl-szekerét? rúdját s a négy kerekét! á \ Hova tenném máshova, ahol voltak, csak oda! A tavat a medrébe, Göncölt vissza az égre. heny csúcsát az ég aljára, a nádast a tó partjára, falevelet őszi szélnek, ahol vannak, csak ott szépek És azután az egészet ajándékba adnám néktek! A =9 -5 * .£.8 § £ A fiatalabb testvér kénytelen volt a hegyek közé menni. Letelepedett egy barlangban, fát vágott, és eladta, hogy nagy nehezen megkeresse magának a kenyérrevalót. Egyszer, amint az erdőbe ment tüzelőfáért, megpillantott az egyik fa tetején egy szarkafészket. Éppen botot ragadott, hogy leverje a fészket, amikor a fészekből egy szarka repült ki, és így rimánkodott neki: — Ne rombold szét a fészkemet! Meghálálom a jótetted, elvezetlek a Nap hegyére kincsekért. A fiatalabb testvér nem hitt neki. — Milyen kincsekért? — Gyere csak ide minél korábban — mondta a szarka —, még napkelte előtt. Hozz magaddal egy kis zacskót, s akkor majd meglátod, milyen kincseket lelhetsz ott. Másnap hajnalban a fiatalabb testvér elindult egy kis zacskóval a szarka nyomában a Nap hegyére. Mikof felértek a legmagasabb hegycsúcsra, a fiatalabb testvér nem akart hinni a szemének: arany, igazgyöngy és különféle drágakövek hevertek előtte garmadával. Megtöltötte zacskóját a kincsekkel, köszönetét mondott a szarkának, és hazatért. Hamarosan elhagyta barlangját, egy szép házat épített magának és gondtalanul élte világát. Az idősebb testvér tudomást szerzett öccse gazdagságáról, és elöntötte a sárga irigység. Fogott egy botot, felszaladt a hegyre, hogy leverje a szarkafészket. A szarka ismét kirepült a fészekből, és megígérte az idősebb testvérnek is, hogy elvezeti a Nap hegyére. — Csak arra figyelj — oktatta őt a szarka —, hogy egy kis zacskót hozzál magaddal, de ne nagyobbat, mint amekkorába egymérésnyi rizs elfér. De az idősebb testvér azt gondolta magában, hogy ilyen zacskó túl kicsi lesz neki. Hazament, és megparancsolta a feleségének, hogy varrjon neki a legnagyobb lepedőből egy zsákot. Másnap pirkadatkor az idősebb testvér elindult a szarka nyomában a Nap hegyére. Amikor megpillantotta a hatalmas arany-, igazgyöngy és drágakő hegyeket, az égvilágon mindenről elfeledkezett, és mohón nekifogott, hogy megtömje a zsákját. De a zsák túl nagy volt, és a mohó báty olyan sokáig töltögette, hogy az égbolton már feltűntek a Nap első sugarai. — Meneküljünk — kiáltotta a szarka, —, mielőtt a Nap felkel, mert szénné perzsel téged! Az idősebb testvér a nagy mohóságban nem hallgatott rá — minél több kincset akart összekotomi. Hiába sietette a szarka, egyre csak tömte a drágaköveket a zsákba. Mikor a Nap meglátta, hogy a hegyen egy kapzsi ember garázdálkodik, halálra perzselte a telhetetlent. G. Lányi Márta fordítása 21
