A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1989-11-17 / 47. szám

mindannyiunk gondja A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA BRATISLAVÁBAN, A SZÖVETSÉG SZÉKHÁ­ZÁBAN, SZEPTEMBER 29—30-ÁN TARTOT­TA Vili. ÜLÉSÉT. NAPIRENDEN A HATÁRO­ZATOK TELJESÍTÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE ÉS AZ ELNÖKI BESZÁMOLÓ. VALAMINT A CSEMADOK 1990-ES MUNKATERVÉNEK, A XIV. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉS UTÁNI IDŐ­SZAKBAN A SZERVEZETI ÉLETBEN ELÉRT EREDMÉNYEKNEK ÉS A JÁRÁSI KONFE­RENCIÁK IRÁNYELVEINEK A MEGVITATÁSA SZEREPELT. AZ ÍRÁSOSAN ELŐTERJESZ­TETT ANYAGHOZ SIDÓ ZOLTÁN, A CSEMA­DOK KB ELNÖKE ÉS LUKÁCS TIBOR, A CSEMADOK KB VEZETŐ TITKÁRA MON­DOTT SZÓBELI KIEGÉSZÍTÉST. AZ ÉLÉNK ÉS TARTALMAS VITÁBAN AZ ALÁBBI FELSZÓ­LALÁSOK HANGZOTTAK EL. magyar szerzők műveiből, az amatőr rende­zők továbbképzését; a Hétből hiányolta az egykori irodalmi mellékletet. Az külföldi kap­csolatok címszó alatti fejezetben kevesellte az egy magyarországi szakember részvételét. Színházaink jövőjével kapcsolatban is kifej­tette kétségeit. A két önálló színház számára a jelenlegi színtársulat nem megfelelő. BODA FERENC: (Kassa — Kosice) Vitafelszólalását azzal kezdte, hogy a Cse­­madok KB apparátusa most rendkívül igé­nyes feladatok előtt áll (XVIII. pártkongresz­­szus, választások, népszámlálás, járási kon­ferenciák). A szakmai munka színvonalának emelése érdekében a hívatásos dolgozók, tisztségviselők részére szakmai továbbkép­zést javasol. Továbbá fontosnak tartja az információáramlást a KB és a tagság között. A járási bizottságok munkájával kapcsolat­ban elmondta, hogy a jb-k 2—3 dolgozójára nagyon sok munka hárul, és egyre nehezebb megfelelni a követelményeknek. Nagyon fon­tosnak tartja a szervezeti élet megszilárdítá­sát. Hiányolja a fiatalokat a mozgalomban, az alapszervezetek vezetőségeinek korátlaga magas (47 év), és sok esetben nem tükrözik a falvak rétegezödését. MÁZSÁR LÁSZLÓ: (az SZSZK NF KB-nak munkatársa) Bevezetőjében elmondta, hogy napjainkban fontos tudatosítanunk a megfelelő viszonyu­lást a magyarországi folyamatokhoz, az otta­ni változásokhoz. Ebben sok segítséget nyújthat a Csemadok. Fel kell készülni ilyen irányban is az évzáró taggyűlésekre, mert azokon bizonyára számos kérdés fog elhan­gozni a magyarországi eseményekkel kap­csolatban, és az emberek kíváncsiak lesznek arra. hogy a Csemadok hogyan foglal állást. Örömmel nyugtázta, hogy a Csemadok El­nökségében egység honol, és ezt kell átmen­teni a jb-k elnökségeibe is. Fontosnak tartja. hogy a Csemadok elnöksége nem kullog az események után, hanem azokat megelőzve reagál a nemzetiségi életünket befolyásoló eseményekre (alkotmánytervezet, iskolaügy). A Csemadok alapszervezeteínek a Nemzeti Front Dokumentuma szellemében kell mű­ködniük lakóhelyeiken, élni kell a dokumen­tum nyújtotta lehetőségekkel. Jogosnak tart­ja a nemzetiségek részéről azt az igényt, hogy a többség többet tudjon a kisebbségek életéről. Jó kezdeményezésnek tartja azt az elnökségi határozatot, amely szorosabb kap­csolatot kíván kiépíteni a Literámy tyzdenník és a Nővé slovo folyóiratok szerkesztősé­geivel. Ez a közeledés legyen kölcsönös, hogy a nem magyarajké, társadalmi környe­zetben is többet tudjanak a Csemadok mun­kájáról. LUKÁCS TIBOR: (a Csemadok KB vezető titkára) Vitazárójának elején kéri a Csemadok KB-t, hogy javasolja az SZLKP KB-nak egy nemze­tiségekből álló munkabizottság létrehozását, amely nemzetiségi kérdések megtárgyalása és előterjesztésére hivatott. A Csemadoknak propagandát kell kifejtenie annak érdeké­ben, hogy ott, ahol megvannak a tantermi és személyi feltételek nyissák meg újra kapuikat az iskolák, élve az SZLKP KB plenáris ülésé­nek párthatározatával. A beadványok sorsá­val kapcsolatban elmondta, érdemleges eredmény az SZSZK kormányának ülésén való megtárgyalás után várható. Az évzáró gyűlések időpontjával kapcsolatban elmond­ta, hogy a járási konferenciákra való tekintet­tel ezeknek december végéig be kell feje­ződniük. A művészi együttesek anyagi támo­gatásával kapcsolatban elmondta, bár ezt semmi nem tiltja, a Nyugat-szl. KNB ezt elvetette, ugyanakkora Kelet-szl. KNB lénye­ges terjedelemben hozzájárult ezen csopor­tok egyszeri támogatásához. Vajányi László­nak válaszolva elmondta, hogy a Csemadok munkájában, ahogy ezt már a komáromi ülésen is javasolta, rendszerré kell váljon, hogy a KB tagsága tájékoztatást kapjon az Elnökség által készített beadványok sorsáról. Varga Bélával egyetért abban, hogy sokan alapszervezeti szinten mindenütt elismerés­sel értékelik a Csemadok munkáját, viszont az összegező értékelésekből és irányítási szintek arányában egyre kevesebb a Csema­­dok-munka iránti figyelem. A üterámy tyz­­denník-ben megjelent cikk tartalmával egyet­ért: nem tartja helyesnek, hogy kívülálló személyek méltatják a mi nemzetiségi politi­kánkat. A Czabán Samu-napokkal kapcso­latban elmondta, hogy a jelenlegi apparátus több országos rendezvényt nem képes lebo­nyolítani. Az iskolaügyi miniszterrel való tár­gyaláskor a javaslatot előterjesztik. Fontos, hogy a magyar pedagógusoknak is legyen egy országos fórumuk, ami a szakmai fejlő­dés elengedhetetlen követelménye. Balázs Béla javaslatával egyetértését fejezte ki, mert a környezetvédelem a Nemzeti Fronton belül is rendkívül hangsúlyos terület. Kmeczkó elvtársnak válaszolva kifejtette, hogy a Cse­madok eddig is támogatta a színházak önál­lóságát. A Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának megalakításával kapcsolatos ja­vaslatunkkal a minisztérium egyetértett, megvalósítására azonban valószínűleg a már említett ülés után 1990. jan. 1 -vei kerül sor. A tervezett külföldi (mindenekelőtt magyar­­országi) kapcsolatokat szerződés szabja meg a magyarországi Országos Közművelődési Központ és a Csemadok KB között. Ezt a szerződést 1990-re már megkötöttük és csak a szerződő felek hozzájárulásával tud­juk bővíteni. Boda Ferenc az apparátus to­vábbképzését javasolta. Lukács elvtárs sze­rint a tanfolyamok nagyon időigényesek, ezért az önművelésben látja a legjobb meg­oldást. A választásokkal kapcsolatban el­mondta. hogy a Csemadok Alapszabályai értelmében szövetségünk valamennyi szer­vét nyílt szavazással választja, ez viszont nem zárja ki a többes jelölést. Az alapsza­bályban foglaltak módosítása a Csemadok országos közgyűlésének hatáskörébe tarto­zik. SZILVÁSSY JÓZSEF: (a javaslóbizottság elnöke) A javaslóbizottságnak az a véleménye, hogy az alkotmánytervezettel kapcsolatos rendkí­vüli KB-ülés összehívása fontos, és itt az anyagiak csak másodlagos tényezőként sze­repelhetnek. A KB-tagok a határozati javas­lat elfogadásánál szorgalmazták, hogy szük­ség esetén a választások legyenek titkosak. SIDÓ ZOLTÁN: Fontosnak tartja, hogy a KB-tagok a tanács­kozáson elhangzott észrevételeket, felolva­sott dokumentumokat, határozatokat hasz­nálják fel az alapszervezetek vezetőségi gyű­lésein. a járási elnökségi üléseken. A KB tagjainak tájékoztatniuk kell a tagságot. Ezu­tán Sidó Zoltán felolvasta a kormány elnöké­nek benyújtott dokumentumot, melyben a kétnyelvűség, pedagógusképzés, a nemzeti­ségi iskolarendszer, a nemzetiségi intéz­ményrendszer iránt támasztott igények fo­galmazódtak meg. Az eddigi eredményekről szólva elmondta, hogy a tv magyar adásának műsoridejét 30 percről 45-re bővítik, és tartalmában is változásokat eszközölnek. A Csehszlovák Rádió magyar adásában a hely­ségneveket magyarul is használhatják. Eb­ben az évben több érettségizett diák nyert felvételt tanárképző karokra. Két önálló szín­házunk lesz januártól. Visszaállítják a Nép­művelési Intézet nemzetiségi osztályát. Az alkotmánytervezettel kapcsolatban ki­fejtette, hogy az elnökség által jóváhagyott bizottság, amely véleményezi az alkotmány­­tervezetet, a kidolgozott anyagot, az elnök­ség jóváhagyása után eljuttatja a KB-tagok­­nak is. A Központi Bizottság — figyelembe véve a vita során elhangzott javaslatokat — több pontból álló határozatot fogadott el. A Csemadok KB 1989. szeptember 29—30-i ülésének határozata: I. A Csemadok KB jóváhagyja: a) A Csemadok 1990-es munkatervét; b) A járási konferenciák irányelveit, mely­ben javasolják az alapszervezeteknek és a járási bizottságoknak hogy a tiszt­újításoknál mérlegeljék a nyílt vagy a titkos szavazás lehetőségét c) A Csemadok KB Elnökségének a Szlo­vák Szocialista Köztársaság kormánya vezető személyiségeinek küldött — a szlovákiai magyar nemzetiség államjo­gi, társadalmi helyzetével, kulturális életével továbbá nemzetiségi oktatás­ügy időszerű kérdéseivel kapcsolatos — dokumentumot. IA CSEMADOK KB Vili. ÜLÉSE d) A Csemadok KB Elnökségének határo­zatát, amelynek alapján a készülő al­kotmánytervezet elemzésére munkabi­zottságot hoz létre. Javasolja, hogy e bizottság tagja legyen Neszméri Sán­dor is. II. Feladatul adja: a) A Csemadok KB Elnöksége által jóvá­hagyott öttagú bizottságának, hogy az SZSZK Nemzeti Frontja KB elnökével való találkozón a Csemadok KB Elnök­sége dokumentumának szellemében szorgalmazza javaslataink mielőbbi va­lóra váltását, továbbá az SZLKP KB nemzetiségi bizottságának létrehozá­sét, amely biztosíthatja a nemzetiségi kérdés mindenkori politikai kezelését. b) A Csemadok KB vezető tisztségviselő­inek, hogy az SZSZK kormány elnöké­vel való találkozón a többi javaslattal együtt kiemelten szorgalmazza a kor­mányhivatal nemzetiségi osztályának visszaállítását, amely a lenini nemzeti­ségi politika megvalósításának egyik fontos intézménye. c) A Csemadok KB elnökségének, hogy vitassa meg az alkotmánytervezetet elemző munkabizottság állásfoglalá­sát, és az anyagot megfelelő időpont­ban terjessze a Csemadok KB ülése elé. III. Javasolja az illetékes szerveknek, hogy az új alkotmány megfelelő részeinek ki­munkálása érdekében hozzanak létre nemzetiségi szakbizottságot. IV. Feladatul adja a Csemadok KB vala­mennyi tagjának, hogy hatékony munkával járuljanak hozzá az évzáró gyűlések és a járási konferenciák eredményes lebonyolítá­sához, hogy ezek a tanácskozások aktivizál­ják kulturális szövetségünk tagságát szoci­alista társadalmunk és nemzetiségi szellemi életünk gyarapítására. V. Javasolja, hogy a vitában elhangzott fel­szólalásokat közöljék a Csemadok KB heti­lapjában, a Hétben. Gyökeres György felvétele 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom