A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-11-03 / 45. szám
HÉTVÉGE Paul Chance TAKARÍTÁSI KÜSZÖB Az orvos válaszol ÖREGKORI BETEGSÉGEK „.Családunk egyik idős tagja sok gondot okoz környezetének, mert mindent elfelejt, összezavar, nem veszi be a gyógyszert és gyakran úgy tesz mintha nem értené, mit akarnak tőle," írja P. Gábor b.-i olvasónk és felveti: „Az újabban annyit emlegetett Alzheimer-betegségről lenne szó?..." L. Sándor levele G.-ról szintén időskorú hozzátartozójukról szól, akinek „több betegsége van, mint az egész családnak együttvéve" és arra vonatkozólag kéri tanácsunkat, miként oldják meg gondozását, ha mindenkinek megvan a kötelességekkel járó egésznapi elfoglaltsága. Azok számára, akik első ízben olvasnak az Alzheimer-kórról dr. Czeizel Endre „Az élet él és élni akar" c. könyvéből idézünk: „Szédülés, fejfájás, fáradékonyság és főleg feledékenység ... Pontosan emlékeznek gyermek- és felnőttkoruk eseményeire, de nem tudják, mi történt percekkel korábban. Ilyen azonban szinte minden idős emberrel előfordul. Később a betegség várományosaiban az egyre súlyosbodó emlékezetzavar, az értelmi szint csökkenése, a kezdeményezőkészség és érdeklődés beszűkülése, furcsa és kritikában cselekedetek válnak uralkodóvá." A továbbiakból már csak annyit a nálunk is jól ismert orvosgenetikus szövegéből: „Valószínűleg gén-ártalomról van szó, amely feltétlenül (dominánsan) öröklődik. Ennek megfelelően az adott családokban sok generáción keresztül megjelenik, mégpedig a leszármazottaknak mintegy 50%-ában lenne várható." E látszólag borúlátó megállapításból az következik, hogy a probléma a világon sok millió család mai és soronkövetkező öregjeit érinti, tehát célratörő kutatások tárgyát képezi. Persze, levélírónk hozzátartozójáról csak az őt jól ismerő kezelőorvos mondhatná meg, valóban e betegség alakult-e ki nála. A különféle öregkori betegségek nem röviddel a tünetek megjelenése előtt, hanem a legtöbb esetben ezt már évekkel vagy évtizedekkel megelőzően kezdtek kifejlődni. Gondoljunk pl. a látás romlására, a nagyothallásra, a szív és érrendszer, az emésztőrendszer, az ízületek betegségeire, a légzési nehézsé-Miről árulkodik a pislogás Az emberi szervezet leggyorsabban mozgó „alkatrésze" a szemhéj. Lehunyása és felnyitása mindössze egytized másodpercig tart. Az ember mégsem pislog mindig egyforma szaporán. A jóllakott, egészséges csecsemő például pusztán a szaruhártya megnedvesítése céljából pislog, persze ösztönösen, nem tudatosan, de többnyire csupán kétpercenként egyszer. A felnőtt viszont percenként tíz-tizenötször is pislog, mármint általában. Mert aki elmélázva egy pontra réved, az kevesebbszer pislog, aki álmos, az többször. Nem egy lelkiállapotra, hangulatra is következtetni legekre, stb. Egyeseknél igen későn jelentkeznek jól észlelhető tünetekkel, kifejezett bántalmakkal, gyötrő fájdalmakkal az esetleg rég lappangó bajok. Az időskorúak betegségeit, sorsát helytelen volna kizárólag a társadalomra, az egészségügyi és szociális kormányzatra, esetleg a Vöröskeresztre vagy más szervezetre bízni. E közös, nagy gondunkat elsősorban — mégpedig kellő áldozatkészséggel, önzetlenséggel és munkamegosztással — a családon belül kell megoldani. Ez nem csupán idős családtagjaink egyéni érdeke, hanem nemzedékünk és utódaink erkölcsi szemléletének kialakítása miatt is fontos, amitől a következő korok öregjeinek a sorsa függ majd. Nem könnyű és bizony sok figyelmet, körültekintést, de türelmet is igényel az idős családtagokról való gondoskodás. Az élet során felhalmozódott zavarok, bajok, betegségek öregkorban sok panaszra adnak okot, súlyosbodnak a gyötrelmek, s az ellátás, gyógykezelés, gondozás problémái is. Orvosával közösen necsak abban segítsük a megöregedett, elgyötört embert, hogy utolsó éveit vagy hónapjait kedvező körülmények közt, munkásságához, érdemeihez méltóan élje meg, hanem abban is, hogy mindent megkapjon, amit szervezete és érzelemvilága igényel. Ezt mindenekelőtt a hozzá legközelebb álló személyeknek kell biztosítaniok, akikkel évtizedeken át mindenét megosztotta, s akiknek örömében, gondjaiban testi és szellemi lehetőségeihez mérten mindvégig osztozni szeretne, hiszen hozzájuk tartozik. üymódon az időskorúak sok- esetben súlyos lelki bajainak, zavarainak is elejét lehet venni. Nincs az életben fontosabb kötelesség, mint a hozzánk közelálló személyről való gondoskodás, kiváltképpen ha kora, betegsége, rokkantsága vagy magas életkora miatt ránk van utalva. Ennek a vezérelvnek kell alárendelnünk minden egyéb kötelességet, vágyat, elképzelést vagy kész tervet, miközben komoly hiba lenne bármily módon éreztetni gondozottunkkal, hogy miatta kell lemondanunk vagy változtatnunk. Csak valóban szükségmegoldásként vegyük igénybe társadalmi intézmények vagy a családhoz nem tartozó személyek fizetett, esetleg önkéntes alapon nyújtott szolgálatait, amelyek a legközelebbi hozzátartozók gondoskodását sohasem pótolhatják hiánytalanul. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY hét a pislogásból. Aki szorong vagy zavarban van, az sűrűn pislog. Aki unatkozik, vagy épp ellenkezőleg, nagyon összpontosít valamire, annak a szemhéja olykor hosszú másodpercekig meg sem rezzen. De pislogással reagálunk a stresszállapotra, a pánikra, akár az örömre is. Az amerikai John Stern professzor szerint, aki St. Luisban, a Washington Egyetemen oktat, a pislogás mindezen kívül kommunikációs forma. „Afféle néma jelrendszer — írja —, amely önmagunk megértésének finom formáit alkotja." És valóban! Gyors pislogással szó nélkül jelezhetjük, hogy valami nem stimmel, valamit nem értünk. Ahogy van pislogás, amelytől az ember naivnak, ártatlannak tetszik, s van pislogás, amely kifejezetten kacér. Végre sikerült rájönnöm, hogy mi az az ideális ajándék, amivel egy férj meglepheti feleségét karácsonyra: az ünnepek után egy teljes héten át végezze el a házimunka felét. Melyik feleség ne fogadná örömmel, sőt izgatott kíváncsisággal az ilyen ajándékot? Egyes fanatikusok persze azt mondják majd erre, hogy a férjnek mindig el kellene végeznie a házimunka felét. Bizonygatják (elismerem, tökéletesen igazuk van), hogy a nők kétszer annyi munkát végeznek a háztartásban, mint a férfiak. Azzal érvelnek, hogy ennek a munkamegosztásnak csak a hagyományos házasságban van létjogosultsága, ahol a férj szerepe az, hogy a kenyérrevalót hazahozza, a feleségé pedig, hogy tisztára súrolja a házat, és felnevelje a leendő állampolgárokat. De a mai házasságokban, mint az enyém is, ahol mindkét félnek fontos a hivatása, és a feleség éppen olyan holtfárad - tan ér haza, mint a férj, ez a felállás tarthatatlan. Elismerem, hogy a munka 2 : 1 arányú elosztása első pillantásra igaztalannak látszik, egy újabb kutatás azonban azt mutatja, hogy minden az értelmezésen múlik. A feleség szemében nem az számit, hogy a férj összesen hány órát tölt a ház körüli munkával, hanem az, hogy a munkából milyen arányban veszi ki a részét. Ha a férj heti 10 órát tölt mosással, porszívózással, portörléssel. a feleség pedig 20 órát áldoz erre a célra, akkor az asszony szerint a férfi lusta disznó! Azt a férjet viszont, aki 2 órát tölt hetente háztartási teendőkkel, a felesége szentté avatja, ha ő maga csak heti egy órában végez hasonló munkát. A férfi mércéje más. Egyenlően akarja megosztani a teendőket, de nem akar velük sok időt eltölteni. Azaz a férfi „háztartási igényszintje" alacsonyabb, mint az asszonyé — szögezik le a kutatók. Ha ez így van, akkor a szerzők jelentős fölfedezésre jutottak, és komoly tudományos rang illeti meg őket. Ugyanis azt jelenti, hogy a férfiakat eddig helytelenül Ítélték meg. Mi, férjek nem vagyunk lusták, csak magasabb a „toleranciaszintünk" a piszokkal, rendetlenséggel és az elhanyagolt háztartással szemben. Az átlagférfi számára az a lakás, melyben az átlagnő egy döglött patkányt sem tartana, a kényelem netovábbja lehet. Szerintem létezik olyan pszichológiai fogalom, melyet úgy nevezhetnénk, hogy takarítási küszöb. Ez a környezet elhanyagoltságának az a foka, amikor az egyénben késztetés ébred arra, hogy támadást indítson az őt Ki találta fel a gyerekkocsit? Mint köztudott, a gólya pelenkából kötött batyuban hozza a gyereket, de ha már megszületett, a szülök dolga továbbcipelni, s korántsem mindegy, hogy miben. Levegőre vinni, parkban tologatni mindenesetre gyerekkocsiban a legjobb. De vajon mióta van gyerekkocsi? Amolyan hintószerű targoncát már t 708-ban barkácsoltak a pólyásoknak, a két jármű keresztezéséből született bébisétáltató kocsi azonban meglehetősen ingatagnak bizokörülvevő piszok és rendetlenség ellen. A takarítási küszöb jelentős eltéréseket mutat a nemek szerint: a férfiak küszöbértéke általában magasabb, mint a nőké. A jólelkű férfiak őszintén meg akarják osztani társukkal a teendőket, csak más az elképzelésük ezekről a teendőkről. A nő észrevesz egy szál elhullott kutyaszőrt vagy azt. hogy az ágy alatt békésen egy porcica szunnyad, máris arra következtet, hogy a házat ki kell porszívózni. A férfi kérdése: a nappali kék szőnyege oly barna és szőrös lett, mint a család imádott kutyája? A pormacskák akkorák, mint a baknyulak és ágy alatti nyugvóhelyükről új területek felfedezésére indultak? Akkor itt az ideje, hogy porszívózzunk. Addig csak hagyjuk békén azt a porszívót! Az asszony észreveszi, hogy a televízió képernyőjét kicsinyke, leheletfinom szürkés réteg borítja? Máris rohan és letörli róla a port. A férfi okosabb ennél: bekapcsolja a tévét, keres egy sportközvetítést, és három nagy lépést hátralép. Ha nem tudja megkülönböztetni a két csapat játékosait, mert egyformán szürkés színű a mezük, akkor az ablaktisztító folyadékért nyúl, egyébként a legnagyobb lelki nyugalommal élvezi a játékot. A tipikus asszony nem tud egy fedél alatt aludni a mosatlan edénnyel. Elvárja, hogy az edények naponta el legyenek mosva, és a helyükre legyenek rakva. Ehhez szilárdan ragaszkodik, mint valami káros szenvedélyhez. Férje benéz a szekrénybe. Van tiszta tányér és pohár? Villa és kés is van? Akkor nyilvánvaló, hogy nem kell többet elmosni. A feleség a mosogatóban tornyosuló háznyi halomra mutat. A férj kérdése: a tűzhely foglalt? Nem? Akkor ésszerűsítsük a városnak ezt a részét, és oda is építsünk fel egy felhőkarcolót. A háztartási munka elosztásában jelentkező egyenetlenségnek semmi köze tehát a nemekhez, az előítéletekhez vagy a nők elnyomásához. Pusztán a takaritási küszöbben mutatkozó eltérések hozzák létre. A legtöbb nő egyáltalán nem imádja a házimunkát, de elgyengül, amikor szembetalálja magát a takarítással, a vasalással — és elvégzi. A férfiak erősebbek, mint a piszok. A nők gyengék, nem férfiak. Végső soron így keletkezik a háztartásban az egyenlőtlen tehermegosztás. Ha azonban egy évben egyszer egy hétig megpróbáljuk a helyzetet egyensúlyba hozni, kutyabajunk sem történik. nyúlt. Az igazi gyerekkocsit egy Zeitzer nevű német bognár találta fel 1860-ban. Alighogy bemutatta, esőstől érkezett rá megrendelés, így műhelyét hamarosan megnagyobbíthatta, s mivel a kis kocsik iránti érdeklődés nem csappant pár év múlva gyárat alapított. A Zeitzer-gyár ma is üzemel, napjainkban mintegy egymillió gyerekkocsit és háromezer játék babakocsit állít elő évente, változatos áron és kivitelben. Minden szériából megtartanak néhány darabot a gyár mellett létesített múzeum részére, amelyből minden ország filmesei kölcsönözhetnek a régi időkben játszódó történetekhez korabeli gyerekkocsikat. 19