A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-11-03 / 45. szám
azonban néhány képviselőjük lehúzódik a Szádelői-fennsík legdélibb pontjaira is a pannon növénytársulásokba. A 800— 850 m-es hegyi réteken a mészkő és dolomit alapkőzeten sok helyen savanyú kémhatású talajok képződtek, amelyek otthont adnak a hegyvidéki törpecserjéseknek (csarabosoknak, áfonyásoknak). A szellős rétek gyepszőnyegében virágzanak a fecsketárnics (Gentiana asclepiadea), réti kardvirág (Gladiolus imbricatus), szürke bogáncs (Carduus glaucinus), buglyos szegfű (Dianthus superbus) tövei. A sziklákat a havasi őszirózsa, fürtös kőtörőfü (Saxifraga paniculata), tátrai hölgymái (Hieracium bupleuroides), fénylő ördögszem (Scabiosa calumbaria subsp. lucida), szláv kökörcsin (Pulsatilla subslavica) gazdagon virágzó tövei díszítik. Mind a pannon, mind a kárpáti növényfajok jelentős faj- és egyedszámban vannak képviselve a Szádelői-fennsík változatos nö-A napos sziklapárkányok ritka, bennszülött növénye a magyar nőszirom vényvilágában, az egyes fajok azonban mozaikszerüen vannak „szétszóródva” a fennsík különböző helyein. Ami viszont a legbámulatosabb ezekben a növénytársulásokban, hogy a származásukban és igényeikben ellentétes növényfajok közvetlenül egymás szomszédságában találhatók — szemmel láthatóan jól megférve egymással. Ezeknek a különböző származású és igényű növényeknek a „keveredése" idővel olyan növényegyüttesek, társulások keletkezéséhez vezetett, amilyenekre nincs példa egész Európában. Együtt élnek itt az Alpok 3 000 m-es magasságában tenyésző havasi őszirózsa tövei az erdélyi pusztákon termő hólyagos csüdfűvel és a bennszülött magyar nőszirommal. A Kárpátok árnyas, párás völgyeinek szikláin előforduló tátrai hölgymái a száraz, pannon növénytársulások tipikus növényével az árvalányhajjal és a hangyabogánccsal (Jurinea mollis). A Szádelői-fennsík tudományos szempontból mindig is a figyelem középpontjában állt, amelyről a tudományos megfigyelések tanúskodnak. Jelenleg sincs ez másként, azonban az ide látogatók tízezrei jelenlétükkel hátrányosan befolyásolják az itt élő páratlan élővilág egyed- és fajgazdagságát. Nem lehet említés nélkül hagyni a közeli Tornai-cementgyár és a Kelet-szlovákiai Vasmű negatív hatásait (porszennyezés, savas esők, stb.). Nem elég csak a kedvező gazdasági eredmények elérésére törekedni, hanem nagyobb figyelmet kellene szentelni a természet megőrzésének, főleg ha olyan értékes területről van szó, mint amilyen Szádelő és környéke. Dr. GORDON LÁSZLÓ A szerző felvételei KÖNYV Morus: Utópia Morus Tamás Utópiája 1515-ben keletkezett Flandriában, Morus követjárása idején. Flandria akkor még viszonylag szabad állam volt, nem csoda hát, ha Morust is írásra ösztönözte. Az Utópia társadalmát áthatja a szabadság érzése, a csodálatos fegyelem, az emberi akarat és a szabad elhatározás együttese. Az Utópia elveti a ceremóniát, az ostoba babonát. Hangsúlyozza a tiszta erkölcsöt, a tudásszomjat. Az utópiabeli (seholszigeti) emberek fő időtöltése ugyanis a tudományokkal való foglalkozás volt. Morus Sehol szigetét Anglia mintájára alkotta meg, amelyben tréfás nevek sorozatát találni pl. Sehol király. Láthatatlan városa. Száraz folyó. Viszont a műben Csupatüz Rafael (aki tulajdonképpen Morus Tamás) elbeszélésében nagyon komoly dolgokról van szó. Morus jól tudta, hogy Utópia szigete sehol sem létezik csak az ő képzeletében. A rossz társadalmat, amelyben Morus élt senki sem láthatta tisztábban, mint ő, nem csoda hát, hogy Morus egy álomvilágot teremtett magának az Utópiával. De hogy némely dologban mennyire előrelátott, azt legérthetöbben azzal lehet alátámasztani, hogy az Utópia társadalmában nincs magántulajdon, mert a magántulajdon a szerző szerint nem más mint közönséges rablás. Morus olyan társadalmat képzelt el, ahol az ipari termelés növelése nem jár együtt a földművelés elpusztításával. A seholszigetiek fő foglalkozása is éppen a mezőgazdaság volt. Morus nem csupán a világi nemességről ítélkezett szigorúan, hanem a polgárságról is, amelyet többek között ö is képviselt. „... Ki ne tudná, mennyi csalás, lopás, rablás, viszály, zenebona, perlekedés, lázadás, öldöklés, árulás, méregkeverés pusztulna ki egyszerre a pénz eltörlésével, melyet a naponkénti kivégzésekkel inkább csak megtorolnak, semmint megfékeznek; s hozzá még mennyi félelem, izgalom, gond, fáradozás, virrasztás semmisülne meg ugyanabban a pillanatban, amelyben a pénz . . ." Kétségkívül vannak az Utópiában olyan elképzelések is, amelyek ma már nem rokonszenveznek mint pl. az egyenruhaviselés, az egyforma lakóházak, mégis egy rendkívül jól megfestett képet kapunk egy kommunisztikus társadalomról, ahol nincs magántulajdon, nincs pénz, nincs zarnokság, nincs butaság, de van boldogság, béke, műveltség, tiszta erkölcs, ahol a munka nem nyűg, hanem egyenesen kedvtelés, ahol egyenlőség és szabadság van. Morus Tamás Utópia című könyve szép kivitelezésben, olcsó áron még kapható könyvesboltjainkban. Vida Júlia KIÁLLÍTÁS A képek és az ember Ma már rendszeresen láthatók és vásárolhatók Szlovákia fővárosában a mai cseh képzőművészek kiemelkedő egyéniségeinek művei. A Klobucnícka (Kalapos) utca saroképületében a Praha Galériában ezekben a hónapokban Amost Paderlík nemzeti művész képei, grafikái és kisplasztikái keltették fel a figyelmemet. A hetvenéves mester élénk színei, hedonista életfelfogása engem Berda József magyar költő verseire emlékeztetett, aki ódákat zengett az evés-ivás örömeiről, a gyümölcsök csodálatos izéről, a természetről, a nőkről. Ez az életigenlés realista és modem felfogásban van jelen e képeken és bronzbaöntött kisplasztikákban. Egy képéről sem hiányzik a gyümölcs, legtöbbször félbevágott dinnye, de körte, hámozott alma, narancs és banán is látható rajtuk, ezenkívül női aktok, félig elszívott cigaretták, félig telt üvegek társaságában. A háttérben egzotikus tájak, kikötők, kéklő vizen ringatózó fehér vitorlások. A szürrealizmussal is megpróbálkozott a mester. Tisztelet Picassónak című képén felfedezhetjük a híres bikát is, a ledöntött szobortorzó kezében egy törött kard van és egy szál virág. Talán csak egy képe van, amelyik címében is a katasztrófát jelzi, az élet megóvására hívja fel a figyelmet. A kiöntött fekete tuss az akt fehér testét is félig beborítja és a sötétedő égen a fekete madarak riadtan menekülnek. Az ízléses katalógus belső oldalán Paderlik filozofikus töltésű, tömör megfogalmazását olvashatjuk a művészetről. Érdemes idézni belőle: A művészet története egyidős az ember történetével. A fontos az, hogy a művészet sose váljék divattá, mert a divat ragályos betegség, mely minden tavasszal és ősszel megjelenik. A művészet nem létezhet ember nélkül. De vajon létezhet-e az ember művészet nélkül? Ezek olyan kérdések, amelyekre a választ már évszázadok óta keresik. (ozsvald) HANGVERSENY Cithara aedicu/ae '89 A Nyitrán — sorrendben már hetedszer — megrendezett fesztivál zenei, képzőművészeti és más előadások, kiállítások sorozata. Az első hangversenyre szeptember 18-án került sor a Pedagógia Fakultás aulájában. Nem kevés néző gyűlt össze, mivel már a fellépők nevei is sejtetni engedték, hogy a klasszikus gitárjáték rajongói azt kapják majd, amit elvárnak. Vladislav Bláha (Brno) nyitotta meg a műsort. Külön szerencse, hogy számtalan külföldi turnéja közt sikerült időt szakítania hazai közönsége számára is. Fölösleges volna felsorolni minden darabot, mellyel aznap elkápráztatott minket, kiemelném azonban Paganini e-moll és A-dur szonátáját. Ismeretes, hogy eredetileg hegedűre és gitárra íródott. Vladislav Bláha viszont mindkét szólamot gitáron adta elő. A műsor sokszínűségét példázza az a darab is, amelyet Edgar Allan Poe egy novellája ihletett. Hallatán valóban egy krimi kellős közepében találtuk magunkat, annyi feszültség áradt a hangszerből. Bláha a többféle játéktechnika használatával is fokozta a hatást. Utána Vladimír Tomcányi következett. A bratislavai konzervatórium tanára már szinte „törzsvendég" a fesztiválon. Fiatal kora ellenére nemzetközi hírnevet szerzett. Franciaországban, Olaszországban, Kubában sem ismeretlen. Nyitrán John W. Duarte Sua Cosa op. 52-jével aratta legnagyobb sikerét. A helyenként bluesos, igen ritmusos szerzemény láthatóan megmozgatta a többségében fiatal (!) közönséget. Sonja Prunnbauer (Freiburg) először vendégeskedett Csehszlovákiában, meggyőződésem azonban, hogy nem utoljára. Magas színvonalon mutatta be repertoárjának egy részét, mely akár önálló hangversenyként is megállta volna a helyét. Az intellektuális látásmódot és érzésvilágot tükröző szerzeményeket spanyolos, már-már flamencós hangzású produkciók váltották fel. Ezek meglepő egységet alkottak, holott rossz szerkesztéssel alaposan szét lehetett volna zilálni ezt a műsort. Igaz, egy tizenkét lemezes előadó ilyesmire már tud vigyázni. Ha Václav Kucera hallotta volna, hogyan interpretálta a művésznő Diario: Omagio a Che Guevara c. több tételből álló darabját, biztosan örült volna. Mire véget ért a koncert, mindenki láthatta, hogy öncélú virtuózkodás nélkül is lehet igényesen, érzelemdúsan zenélni. A három művész azt is bebizonyította, hogy egy szál gitárral is elérhető olyan drámaiság, mint pl. egy zongorával vagy szimfonikus zenekarral. Ardamica Zorán HANGLEMEZ Modern System Még a tájékozott popzenerajongók közül is csak kevesen tudták, hogy Bodnár Attila, a valamikori HIT és Modern Hungária tagja, meg Pap Rita énekesnő házasságban élnek. A hír csak nemrég szivárgott ki, amikor egy új duett első lemeze került a boltok polcaira. Furcsán fogadtam ezt a családi vállalkozást, hiszen már maga az elnevezés is túl sablonos. Volt Modern Talking, erre jött a Modem Hungária, most meg itt a Modern System. Sőt, egy-két országgal odébb még egy Blue System is megalakult. Friss formáció bemutatkozó albumáról van szó, de az ember azt se tudja mire figyeljen oda. A névből viszont máris párhuzamokat kerestem az említett csapatok között, mert e provokatív névcsinálás csak a teljesen érdektelen hallgatónak nem gyanús. Szépséghiba azonban mindenhol előfordulhat, nézzük el ezt a pirinyó félrelépést. De amint más irányba vetem a tekintetem, újabb hiányosságok sorakoznak előttem. Túlszintetizátorozott, előre beprogramozható muzsika szól, egyéniséghez nem illő felvételek interpretálását hallhatom (Pap Rita esetében), s fülelek a blödnél blödebb dalszövegekre. Ez a stílus mára valahogy kiment a divatból, azt hiszem nem is lesz kapós ez a nagylemez. Sehol egy kis egyéni íz, állandóan csak a sok külföldi utánzat, a majmolás. Csakhogy időben ma már mást írunk, mint három évvel ezelőtt, s ez a stílusirányzat is amilyen gyorsan berobbant, olyan hamar el is távozott. Circus Maximus, Gladiátor-rock, Pop Gallery, Rocky set, Lady Dinamit — ugye milyen sablonszerű, szinte ismerősen csengő dalcímek?! Bodnár vajon csak ennyit tanult hajdani főnökétől, Fenyő Miklóstól? Nem sok produktum, de miért ne lehetne próbálkozni? Hiszen ezt a háttérzenének se jó muzsikát hátha megveszik a szegény vásárlók, aztán meg úgyis mindegy, pénz jár érte. Ez a gondolkodás viszont nem túl „szisztematikus", de még csak „modernnek" se mondható. Nos, talán ezért tűnik kierőltetett ócskarakásnak ez a szemétdombot is elcsúfító tíz darab tákolmány. Koller Sándor HALLOTTUK OLVASTUK LÁTTUK 9