A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-07-01 / 27. szám
— Milyen az az „ancitos" vánkos? — kérdeztem Zsuzsától. — Az ancitos vánkos már nem vászonból volt, hanem vásárolt anyagból készült s vagy lyukashímzéssel, vagy vagdalásos technikával, vagy később csipkebetéttel készítették. A kiállítóteremben a tárgyak bár szemetjeiket gyönyörködtetnek, mégis „csak" holt tárgyak. Csak a hozzáértőnek mesélik el múltjukat, élettörténetüket, tulajdonosaik örömeit, könnyeit. Valljuk be, bizony már elfelejtettük a nyelvüket, sokszor már a nevüket sem tudjuk, nem még azt, hogy mit, mire használtak. Ezért van nagy jelentősége a kiállításhoz szorosan kötődő hagyományőrző műsornak. Ez idén a Nyitra-vidéki lakodalmi szokásokat mutatták be a járás folklórcsoportjai és a Párta járási folklórcsoport. Ahogy azok az emberek a színpadon mozogtak, abból rögtön tudni lehetett, hogy az életben is ugyanúgy „játszanak". Híven megőrizték s ma is ápolják hagyományaikat. A mostani műsorban a család és a falu egyik legjelentősebb eseményét, a lakodalmat, a lakodalmi szokásokat vitték színpadra. Az íratlan törvényeket még ma is jól ismerik. Jókai Mária tanítónő, a környék avatott szakértője értő kézzel rendezte csokorba Alsóbodok (Dőlné Obdokovce), Gerencsér, (Hrr.őiarovce), Pográny (Pohranice), Kolon (Kolínany), Geszte (Hostice), Lédec (Ladice), Királyi (Horná Král'ová), Kálaz (Klasov), Nyitracsehi (IMitrany), Gímes (Jelenec), Zsére (Zirany) és Cétény (Cetín) házasságkötéssel kapcsolatos szokásait. Ahogy az életben is, a színpadon is a következő sorrendben váltották egymást a képek: Hívogató, Télizöldszedés, Ajándékvitel, Menyasszonyöltöztetés, Esküvőre menet, Principálisok megkoszorúzása. Kikérés, Tréfás veszekedés. Búcsúztatás — érkezés a vőlegényes házhoz. Mulatozás, Párta levétel, Hajnalégetés, Menyasszonyébresztés, Reggeli vivés. Szép, színvonalas népművészeti műsort láttunk. Kár, hogy éppen este fél hat és hét óra között léptek színpadra, így éppen azok, akiknek a legnagyobb szükségük volna arra, hogy a tiszta forrásból nagyot kortyintsanak — vagyis az Országos Népművészeti Fesztivál vendégei és szereplői — éppen ebben az időben vacsoráztak a város egy másik pontján. Sokan voltunk mégis, akik vagy lemondtunk a vacsoráról, vagy már korábban vagy némi késéssel vacsoráztunk s végignéztük ezt a lakodalmat. Végezetül annyit, hogy a néprajzi kiállítás és a Csak tiszta forrásból műsor híven az Országos Néprajzi Fesztivál eszméjéhez betöltötte küldetését s az elkövetkező esztendők gyűjtései és műsorai számára ugyancsak magasra emelte a mércét. FISTER MAGDA Gyökeres György felvételei 1. VERSENYSZELVÉNY SM IBUSZ HUNGARIAN TRAVEL COMPANY A HÉT és az IBUSZ NYÁRI KÉPES VERSENYE A Balaton körüli utak első építői a rómaiak voltak. Úthálózatuk kiépítését elsősorban katonai érdekek befolyásolták. A Pannónia provinciát behálózó római útrendszer két ponton is érintette a tavat. Egyrészt déli csücskénél, Valcumnál, a mai Fenékpuszta környékén, * valamint Siófoknál, ahol egész ívben megkerülte a tó északi partvonalát. Kisebb jelentőségű utak is voltak a tó mentén, ezek kötötték össze a Balaton menti római telephelyeket egymással. Ennek bizonysága a honfoglalást követő időben a Tihanyi Alapítólevélben emlegetett hadi út megléte. Fontos szerepe volt a középkorban a Székesfehérvárról kiinduló és a Balaton északi, valamint déli partján vivő útnak, amely Zágrábig haladt tovább. A török elleni harcok idején ezek jórészt tönkrementek, a földesúri rendszer nem tudta az utakat fenntartani. Csak a XVIII. század gazdasági életének változásával vált időszerűvé és lehetővé újbóli megépítésük. Ekkor a Balatonfelvidék jelentősebb településeit, Veszprémet, Tapolcát és Keszthelyt összekötő kisebb jelentőségű út volt használható a tó mentén. Igaz, a Székesfehérvárról kiinduló főút a déli partot Siófok körzetében érintette, egy ideig a tó mentén haladt, de a Földvár és Boglár közötti szakaszon elkanyarodott délnek, ki kellett kerülnie a lapos-mocsaras berki táj járhatatlan vidékét. A XIX. század elején postakocsijárat is eljutott a tó déli partjára és Balatonszemes tájékán fordulhatott délnek. Széchenyi István úthálózat-fejlesztési programjában szerepelt, hogy a déli partot az úthálózatba bekapcsolják. A közlekedés szárazon és vízben egyaránt kezdetleges volt az időben a tavon és környékén. Történtek ugyan kísérletek az utaztatás korszerűbbé tételére, ezek azonban csak főúri passziónak tekinthetők. 1797-ben például Festetics György megépíttette Phönix nevű hajóját, azt az akkor hatalmasnak tűnő vitorlás-evezős fregattot, amelynek kiszolgáló személyzete 53 fő volt. Ám a Phönix elsősorban a Festetics család tagjait és gyakori vendégeit szállította a tavon, s néha felhasználták sószállításra is. Az első nagy hajó sorsa Festetics György halála után megpecsételődött, utódai 1821 -ben lebontották. A tó első mozgalmas korszaka egy időre megszűnt. Újabb fellendülése Széchenyi István személyéhez fűződött. 1845-ben létrehozta a Balatoni Gőzhajózási Társaságot, és vízre bocsátották az első balatoni gőzhajót, a Kisfaludyt. Később rendszeres hajójárat indult meg Keszthely, Füred és Kenese között. Ehhez igazodott 1847-töl a gyorskocsi rendszeres indulása Fteströl a Balatonhoz. Az egyik delizsánsz reggel 5 órakor indult és este 7 órakor érkezett Füredre, a másik reggel 6 órakor indult és délután 2 órakor ért Kenesére, ahol a Kisfaludy gőzösre szálltak át utasai, és hajóval értek Füredre. A gőzös, a fürdőhelyről azonnal indult Kenesére, ahova a Pestre utazókat vitte a visszainduló gyorskocsihoz. Mindez másfélszáz évvel ezelőtt volt. Egyébként ha valaki a tavat vagy környékét meg akarta akkor ismerni, az legokosabban tette, ha kocsiba, esetleg nyeregbe szállt és úgy járta végig a tó partját. A vasút megépítésével nagyot változott a Balaton menti közlekedés, a tó megközelítése sokkal egyszerűbb lett. A vasutat azután a tó menti utak építése követte. A Dunántúl közepén elterülő Balatont ma már az ország bármelyik pontjáról kiépített úton közelíthetjük meg, körül is lehet autózni. A jelentős forgalomnövekedés miatt a távlati tervek szerint új utak építésére kerül majd sor. Tervezik az autópálya KÉRDÉS: Hol van kompjárat a Balaton két partja között? folytatását a déli parton Nagykanizsáig. Az északi oldalon, a 71. sz. főút négysávos lesz, és autópálya épül Balatonfelvidéken Veszprém—Tapolca között. 5
