A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-10-13 / 42. szám
nagyon izgatottan várják a területi döntőt és nagyon szeretnének továbbjutni. F1STER MAGDA Gyökeres Jenő felvételei A tipikus palóc épületet két közfal osztotta három részre: „pitvar”, „ház" és „kamra". Bejárata az udvar felöl vezetett a közepén lévő pitvarba. Ebből két ajtó nyílt az utca felöli házba és a másik oldalon lévő kamrába. A helyiségek berendezési tárgyai közül, anélkül hogy azok szerepkörét, elhelyezésüket részletezném az asztalt, a lócát, padokat, polcokat, a kemencét, az ágyakat és szekrényt lehet megemlíteni. A lócák közül külön kell szólni faragott hátú változataikról — a karoslócákról. Ezek sokszor mestermunkák, remekművek. A kiállításon nem mutatták be, de a füzet külön szól az egykori házak egyik jellegzetességéről a „mestergerendáról", amelyek nemcsak „palócországban" terjedtek el. Az írott forrásokban először 1546-ban olvashatunk róluk. Néhányat közülük még ma is megtalálhatunk a század elején vagy azelőtt épített, s megmaradt házban. A kiállításhoz néhány környékbeli házat és falurészletet bemutató fénykép is tartozik. A két szoba minden értékével és szépségével együtt csak néhány napig adott otthont az ott látható berendezéseknek. Nem pótolja a régóta hiányzó valódi tájházat. Az ennek létrehozására irányuló törekvések mindmáig sikertelenek maradtak. Elérve ezzel azt, hogy az összegyűjtött anyagok többsége mindenütt van, s nincs sehol. S számuk a rendelkezésre nem álló tárolási feltételek, az épületek fogyatkozása miatt egyre csökken. PUNT1GÁN JÓZSEF Fotó: Böszörményi István ÉLTETŐ KAPCSOLAT — Hány osztálya van a Csemadok Központi Bizottságának, s a szervezési osztálynak mi a szerepe? — A Központi Bizottságnak négy osztálya van: szervezési, művelődési, művészeti és gazdasági. A személyek gyakori cseréje következtében osztályomon elég nagy a hullámzás. amely sokszor hátrányosan befolyásolja a munkát. Előnye viszont az, hogy a dolgozó a többi osztály munkájával is megismerkedhet, s a szövetség egészének tevékenységéről is képet nyerhet, mivel az egyes járási bizottságok nekünk küldik meg jelentésüket az elvégzett munkáról. A szervezési osztály fontos feladata a Csemadok KB Elnökségének és Titkárságának az üléseire előterjesztett anyagok kidolgozása, magától értetődően a többi osztállyal közösen. Úgy is mondhatnám, hogy a mi osztályunk egységesíti az előterjesztésre szánt anyagot. A szövetségen belüli információáramlás a Központi Bizottság és a járási bizottságok között a mi osztályunkon keresztül történik. — Beszélgetésünk napján hány alapszervezete és tagja van a Csemadoknak? — Ötszáznegyvenhét alapszervezetben 96 196 tagunk van. 1987-töl, a XIV. országos közgyűlés évétől kereken hússzal növekedett az alapszervezetek száma. Ez elsősorban annak tudható be. hogy a Csemadok új alapszabályzata lehetővé teszi több alapszervezet megalakítását egy-egy városban. Példa erre Dunaszerdahely, ahol két, és Kassa, ahol a korábbi négy helyett huszonegy alapszervezetünk van. Ami a taglétszám-növekedést illeti, a hetvenes évek elején gondoltunk egy merészet, és sokak számára teljesithetetlennek látszó feladatot tűztünk magunk elé. Azt mondtuk, hogy fokozatosan elérjük szövetségünkben a százezres taglétszámot. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy például 1974-ben, 518 alapszervezetünkben csak 63 998 tagunk volt. A XIII. és XIV. országos közgyűlés között (1982— 1987) volt igen jelentős a taglétszám-növekedés. Ez a körülmény kétségtelenül tovább növelte szövetségünk tekintélyét, társadalmunkban betöltött szerepét, figyelmet érdemlően megnövekedett az érdeklődés a Csemadok iránt! Ez határozottan megmutatkozik helyi és országos rendezvényeink látogatottságában is. Persze, nem szabad elfelejtenünk, hogy rendkívül nagy, mozgósító hatása volt annak a döntésnek, amely szövetségünket 1987. január 1 -jén visszahelyezte a Nemzeti Frontba. Az évenkénti értékelő taggyűléseken megjelenő párt- és állami szervek, valamint a többi tömegszervezet képviselője az elismerés hangján szól az alapszervezetek munkájáról. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy nincsenek problémáik. Még mindig akadnak olyan helyek, ahol a Nemzeti Front ülésére elfelejtik meghívni a Csemadok képviselőjét. Reméljük, hogy a választások után számunkra kedvezően változik meg a helyzet, hiszen hosszú évek után a Csemadok saját jelöltet is indít. — Melyik a legnehezebb évszak a szervezési osztály szempontjából? — Nehéz megmondani. Minden évszakban van elég dolgunk. De ha már így hangzott el a kérdés, hadd ragadjam ki az értékelő taggyűlések időszakát. Az adja szá-Villáminterjú GYENGE JÁNOSSAL, a Csemadok KB szervezési osztályának vezetőjével munkra a legtöbb munkát. Szeretnénk minél több helyre eljutni, ugyanis ezeken a gyűléseken hangzanak el a szövetségünk és nemzetiségi életünk egészét érintő fontos kérdések, amelyeket kötelességünk az SZLKP KB és a kormány tudomására hozni. A Csemadok Központi Bizottságának a határozata értelmében ezt évről évre meg is tesszük. Leggyakrabban elhangzó panaszok a kétnyelvűség be nem tartására és a helységnevek használatára vonatkoznak elsősorban a Csehszlovák Rádió és a Csehszlovák Televízió magyar adásában! A körzetesítés következtében indokolatlanul megszüntetett kis iskolák visszaállítása is élénken foglalkoztatja tagságunkat. Azt mondanám még el az évszakok szerint végzett tevékenységünkről, hogy április végén elkezdődnek az olyan nagy. országos akciók, mint a Jókai Napok, a Duna Menti Tavasz, a Zselizi Országos Népművészeti Fesztivál és a Gombaszögi Országos Kulturális Ünnep, s ugyanezekre a hónapokra esik háromévenként a Kodály Napok, a Csengő Énekszó és a Zendülő Ének. A szervezési osztály valamennyi rendezvényünk előkészítéséből és lebonyolításából kiveszi a részét! — Hogyan kapcsolódik a szervezési osztály a járási bizottságok és az alapszervezetek munkájához? — Elengedhetetlenül fontos az állandó jellegű kapcsolat a Csemadok Központi Bizottsága és a járási bizottságok titkárságai között. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy osztályom dolgozói részt vesznek a jb-elnökségek havonkénti ülésein, a járási bizottságok ülésein, s a lehetőségekhez mérten az alapszervezetek taggyűlésein is. Nemcsak tájékoztatnak, hanem konkrét segítséget is nyújtanak. A legtöbb jb-elnökségi ülésen jelen vannak a járási szervek képviselői is, így ezek jó alkalmat kínálnak arra, hogy nézetet cseréljünk velük a járásban folyó kulturális munkáról, az eredményekről és a gondokról. Problémát okoz járásonként, hogy alapszervezeteink többsége nem rendelkezik a tevékenységhez szükséges helyiséggel. Az ilyen helyeken nagyobb feladat hárul az egyeztetés szerepét betöltő népművelési otthonok vezetőire. Nekik kell biztosítaniuk az egységes kulturális tervbe foglalt feladatok teljesítéséhez szükséges helyiséget! — 1960 előtt kerületi titkárságai is voltak a Csemadoknakl Nem lehetne újra életre hívni ezeket? — Valóban, a területi átszervezésig voltak kerületi titkárságai a Csemadoknak. Ezeknek a hiányát állandóan érezzük, mert szövetségünk kerületi fesztiválokat is szervez, példa rá Kelet- és Közép-Szlovákia. Figyelembe véve a Központi Bizottság személyi állományát, mi nem vállalhatjuk magunkra azt a munkát, amelyet éppen a kerületi titkárságoknak kellene elvégezniük. Sajnos, kiesik egy fontos láncszem a kapcsolattartásból! Úgy segítünk ezen a nem éppen kedvező helyzeten, ahogy tudunk. 1982-től két kerületi megbízott titkárunk van Kassán és Losoncon. Egyelőre a felsőbb szervekkel folytatott tárgyalásból nem lehet arra következtetni, hogy a szövetségnek újra lesznek kerületi titkárságai. — Mit könyvel el sikernek, illetve kudarcnak a szervezési osztály munkájában ? — Sikernek számit, ha átfogó és tartalmas jelentést tudunk a Közfronti Bizottság és az Elnökség elé terjeszteni. Kudarcnak, ha úgy telik el az év, hogy nem jutottunk el az alapszervezetekhez. A munka dandárját ugyanis ott végzik. — Most milyen feladatok hárulnak a szervezési osztályra? — Alapszabályzatunk értelmében novemberben és decemberben évzáró taggyűléseket tartunk, amelyeken értékelik az elvégzett munkát, az elmúlt három esztendő tapasztalatát (a XIV. országos közgyűlés óta eltelt időszakot), s nem utolsósorban az alapszervezetek határozatába foglaltak teljesítését. Ahol ez szükségesnek látszik, személyi változásokat is eszközölnek. Az évzáró taggyűléseket januárban, februárban járási konferenciák követik, amelyeken a járási bizottságok munkája kerül mérlegre. Tennivalónk tehát az elkövetkező hónapokban is lesz elég! Szövetségünk jövője szempontjából meghatározó, hogy mind alapszervezeteink, mind járási bizottságaink élére a legalkalmasabb emberek kerüljenek! — Mire hívja fel az alapszervezeti vezetők figyelmét az évzáró taggyűlésekkel kapcsolatban? — Arra. hogy beszámolójukban foglalkozzanak a Nemzeti Front aktivizáló programjával, amelyet a CSKP KB Elnöksége 1987 októberében hagyott jóvá, s magyar nyelven megküldtük a járási bizottságoknak, rajtuk keresztül pedig az alapszervezeteknek. MÁCS JÓZSEF 7
