A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-10-13 / 42. szám
IPOLYNYÉK (Vinica) az aprófalvas Nagykürtösi (Vel'ky Krtís) járás legnagyobb községe. A nagyközség helyi nemzeti bizottságának a titkára helybeli fiatalember: 44 esztendős, s Terebessy Zoltánnak hívják. Tenyérnyi dolgozószobájában szülőfaluja apró örömeiről, eredményeiről, sikereiről s napi gondjairól, mindennapjairól beszélgettünk. — Ipolynyéknek, azt kell, hogy mondjam, fényesebb a múltja, mint a jelene. Hivatalbeli elődeim közül többen hosszú esztendőkön át odázgatták a falut érintő bajok orvoslását, jó néhány problémát a szőnyeg alá söpörtek ... származó írás említi először. Amikor a falu szántóinak, rétjeinek, erdeinek zömét birtokló Nyéki Dömötör és Nyéki János nagygazdák kétfelé osztották birtokaikat, Nyék is kettévált, s Alsónyék és Felsőnyék néven új falvak keletkeztek. A két község határát a plébánia konyhája jelentette. A nyéki papnak igazán irigylésre méltó a dolga, mondogatták az emberek, hisz Felsőnyéken étkezik, Alsónyé-EGY Az Egres patak a falu szégyenfoltja, egyetlen szeméttelep NAGYEMjU tat MINDENNAPJAI Az alapiskolában 270 gyerek tanul Persze, hadd tegye hozzá mindjárt a krónikás, a településnek így is van mivel dicsekednie. A Béke Egységes Földműves-szövetkezet például több falu földjeit egyesíti. Az alapiskolában Cservócs Sándor igazgató és további 23 pedagógus és nevelő irányítása mellett a múlt tanévben 270 leány és fiú tanult. — Tanulóinknak több mint a fele — tudtam meg a kedves beszédű igazgatótól — középiskolában folytatja tanulmányait, leérettségizik. Pedig nem rózsásak a körülményeink. Hogy mást ne mondjak, nincsenek szaklaboratóriumaink. Cservócs Sándor nem említi, én viszont leírom: az Ipolynyéki Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola már régóta a járás legjobb tanintézményei közé tartozik. A Klement Gottwald Pionírcsapat is többször elnyerte a legjobb iskolának kijáró vándorzászlót. Cseri László csapatvezető tanítványai az egyes tehetségbizonyító szellemi vetélkedőkön és az ügyességet, rátermettséget igénylő sportversenyeken egyaránt sikert sikerre halmoznak. A község sportegyesülete több eredményes szakosztályt üzemeltet. A falu kulturális életének egyik leglelkesebb irányítója, meghatározó személyisége Korcsog László nyugdíjas pedagógus. A hangyaszorgalmú tanító szerkeszti nagy hozzáértéssel, műgonddal s határtalan lelkesedéssel a községi krónikát is. Természetes hát, hogy hozzá is bekopogtattam. A szelíd szavú önkéntes történetíró, miközben Zsobrákon, a közeli szőlőhegyen termett híres borával kínál, a vaskos múltidéző könyvet is előkeríti. „A települést — tudom meg a kézzel rótta sorokból — egy 1135-ből 4 ken pihen, s mégsem mozdul ki a portájáról. Később, Középsönyék elnevezéssel, még egy harmadik kisközség is született az 1865. május huszonhatodikától Ipolynyékként ismert, ma már 2 076 lakost számláló nagyközségben. A településnek Ulászló 1496-ban pallosjogot adományozott. A nyilvános kivégzések helyeit ma dűlőnevek őrzik. Nyéket a tatár földig rombolta, a török többször földúlta, a huszita hadak is keresztülhaladtak a településen, ezen túlmenően kolerajárvány tizedelte, tűzvész pusztította el a házakat, épületeket. A falut átszelő Egres patak mentén nincstelen zsellérek dolgozták a zsíros, több aranykoronás, jól termő földeket. A történelmi Hont vármegye megyei tanácsa többször ülésezett a kaszinó dísztermében. A faluban egy ideig jegyzőség, s főszolgabírói hivatal is működött. Volt zsinagóga is. Iskolát először 1790-ben kapott a település; akkor 199 gyerek tanulta a betűvetés tudományát, s akadt olyan esztendő is, amikor 120 gyerek szorongott egyetlen osztályban. Az első világháború idején az iskola hadikórházzá alakult. .. Az egri török basa gyakorta Ipoiynyékről hozatott borral öblögette le
