A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-22 / 39. szám
>v »•-•vat.-üw? 1 »"WS? ■ , . -■ * Ä K.*?* r,_Í3P' « A zálogosdik befejező része a zálogkiváltás. A zálogkiadás feltétele lehet egyegy tréfa elmondása, éneklés, négykézlábra állás, fütyülés, táncolás (pl. söprűvel), megadott mondat háromszor való kikiáltása (pl. Szamár vagyok!), bukfencezés, stb. A zálogkiváltás módjai közül nem egy önálló játékként is előfordul. Az alábbiakban ezek közül mutatunk be néhányat. A Sarkok nevű játékot rendszerint bent játsszák. A zálog tulajdonosát kiküldik a helyiségből, s amíg ez kint tartózkodik, a bentiek minden saroknak nevet adnak; ha fiút küldtek ki, akkor általában a jelen levő lányok neveit választják, ha pedig leányt küldtek ki, a jelen levő fiúk nevei közül választanak. Ezután szólnak a kint várakozó játékosnak, hogy bejöhet. Miután az illető játékos belépett, a zálogszedő megkérdezi a gyerekektől: — Mit érdemel az a bűnös, akinek a záloga a kezemben van? Erre a gyerekek egyike ismerteti a feladatot (pl.): — Köszönjön minden saroknak! Ha a játékos köszönt, a bentiek megbízottja további feladatok végrehajtására szólítja fel: Mit érdemel az a bűnös... — Mondja meg mindegyik saroknak, hogy hova menne vele! — Hova fektetné őt ? — Mit kíván neki? — Mit főzne neki ebédre? Stb. Közben a feleleteken a gyerekek jól mulatnak. A feladatok elvégzése után a játékosnak visszaadják a holmiját, majd felfedezik előtte az egyes sarkak nevét. (Taiiós—Tomásikovo). A Szegeshíd nevű játék a „bűnös" számára már sokkal nagyobb kellemetlenséggel jár. A gyerekek egymástól kb. másfél-két lépésnyire sorba állnak, egymás felé fordulnak, és ökölbe zárt kezüket ide-oda mozgatják, mintha dagasztanának. A „bűnösnek" ezen a „szegeshídon" kell átmennie, hogy zálogként beadott holmiját visszakaphassa. (Zsigárd—Zihárec) A Gyóntatni nevű játékot csak ketten játsszák. Az egyik játékos — a zálog tulajdonosa — letérdel, a másik pedig — általában a zálogszedő — a háta mögé áll, és különböző cselekvéseket mutogat. Közben megkérdezik: — Hányszor csináltad ezt? A kérdezett mond egy számot, például: — Négyszer. Erre a többiek derültségére a „gyóntató" kijelenti: — Négyszer csókolództál. A játékot addig játsszák, míg meg nem unják. (Taiiós) A Hónapok nevű játékot a zálogosdi két „bűnöse", általában egy fiú és egy leány játssza. A „bíró" a következő feladatot adja nekik: Fordítsanak egymásnak hátat, s miközben valaki a hónapok neveit sorolja, minden egyes hónapnévnél fejüket fordítsák tetszés szerint jobbra vagy balra. Ahányszor egymás szemébe néztek, a játék csattanójaként annyiszor kell egymást megcsókolniuk. A csókolódzás után visszakapják zálogként beadott holmijukat. (Taiiós) A Telefonálni nevű játék a zálogolásban általában akkor fordul elő, ha például az idő rövidsége miatt a zálogokat egyszerre akarják kiosztani. A zálogok tulajdonosai egymás mögé felsorakoznak. Hátra nézni egyiküknek sem szabad. A sor végére odaáll a „bíró", s valamit csinál az előtte állóval, például meghúzkodja a haját, megráncigálja a fülét, megcsípi, oldalba böki stb. Az elszenvedett büntetéseket a játékosoknak „tovább kell adniuk", vagyis ugyanezt kell tenniük az előttük állóval. Mihelyt az első büntetés „megindul", nyomban követi a második, a harmadik és a többi. A büntetések elszenvedése után a játékosok visszakapják holmijaikat. (Taiiós) Sikeres zálogkiváltást kívánok! GÁGYOR JÓZSEF Fotó: Gyökeres György ■HMM mm
