A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-22 / 39. szám
Energiaigény — takarékosság Szeptember elején hirtelen hűvösebbre fordult az idő, sőt egyes helyeken felmerült a lakásfütés szükségessége is. így aztán foglalkozni kellett a téli tüzelőellátással is. Megnyugtató az SZLKP KB Elnökségének felméréseken alapuló megállapítása, amely szerint a készletek biztosítva vannak és elegendők lesznek ebben az évben is. Természetesen látnunk kell azt, hogy nem a lakossági fogyasztás a legszámottevőbb országunkban. hanem az üzemek, vállalatok, intézmények fogyasztják el a legtöbb tüzelőanyagot. Sajnos, vállalataink, üzemeink nem tudnak takarékoskodni a rendelkezésükre álló energiahordozókkal, ez derül ki a népi ellenőrzés szerveinek jelentéseiből is. A társadalmi ellenőrzés egyik jelentős következtetése, hogy elmélyültebben kell végrehajtani a tüzelőanyag és energiahasznositás ésszerűségére irányuló állami programokat. Szakembereink kimutatták, hogy még mindig magas a csehszlovák népgazdaság energiaigényessége. Hazánkban jelenleg kb. 30 százalékkal magasabb az egy lakosra eső energiafogyasztás, mint az iparilag fejlett országokban. Az ilyen nagyméretű energiafogyasztás csak akkor lenne kedvező, ha ezzel összhangban lenne a létrehozott nemzeti jövedelem színvonala, itt is egy lakosra átszámítva. Ez azonban 30—40 százalékkal alacsonyabb az iparilag fejlett államokénál. Figyelembe véve az elsődleges tüzelőanyag és energiafogyasztás várható alakulását, meg kell állapítani, hogy népgazdaságunk energia- és anyagigényességének csökkentése gazdasági szükségszerűség. Ez főleg azért nevezhető elsőszámú társadalmi követelménynek, mert jelentős kiaknázatlan tartalékok, illetőleg lehetőségek vannak e területen. A tüzelőanyag, az energia, a nyers- és alapanyagok hasznosításának hatékonysága még mindig jóval alacsonyabb a lehetségesnél és ennek folytán népgazdaságunkat nagy veszteségek érik. Ezért termelünk drágán, amit aztán a külkereskedelemben ért veszteségeinkben érzünk a legjobban. A geológiai kutatások eddigi eredményeiből nem következtethetünk arra, hogy hazánk területén jelentősebb szén,- kőolaj-, földgázilletve uránérckészleteket fedeznek fel. így nyilvánvaló, hogy a fejlesztés biztosításának útját az erőforrások minél takarékosabb és ésszerűbb hasznosítása jelenti. Napjainkban a népgazdaság, a közlekedés, de az üdültetés is a Duna minél jobb és sokoldalúbb hasznosítását sürgeti. Ezért oly szükséges a többcélú villamos energiát termelő, a hajózás, a vízellátás feltételeit javító vízilépcsö építése. A dunai vízlépcsőrendszer megépítésével Csehszlovákia és Magyarország évente kb. 3,6 milliárd kilowattóra áramhoz jutna, amelynek kitermeléséhez más erőművekben 1 millió 400 ezer tonna olajra, vagy 2 millió tonna barnaszénre lenne szükség, amelynek környezetszennyező hatásáról talán még beszélni sem kell. Korunkban az ökológiai szemlélet általánossá válásának szakaszába jutottunk. Ezért foglalkozunk azzal, hogy a jövő nemzedék számára milyen környezetet hagyunk. További energiaforrásokra a jövőben is szükségünk lesz. A tapasztalatok azt bizonyítják. hogy az energiaforrások feltárásával együtt a környezetvédelmi problémák is megoldhatók. STRASSER GYÖRGY Mieczyslaw Rakowski, a LEMP SZOMBAT Mazowieckivel, az új miniszterel- KB első titkára, valamint Marian nőkkel, aki tájékoztatta a LEMP Orzechowski, a LEMP parlamenti két vezetőjét kormányalakítási klubjának elnöke Varsóban megelképzeléseiről, beszéléseket folytatott Tadeusz Ivan Knotek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára egynapos munkalátogatáson az NDK-ban járt. Megérkezését követően találkozott Günter Mittaggal, az NSZEP KB tagjával, a Központi Bizottság titkárával. A magyar fővárosban összeült az MSZMP Központi Bizottsága. A testület tájékoztatót hallgatott meg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások eddigi tapasztalatairól. az ott képviselendő álláspontokról. A központi bizottság e napirend keretében PÉNTEK 1 megvitatta a békés politikai átmenet jogi kereteit jelentő törvénytervezeteket, így az alkotmánymódosításról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló javaslatokat. Jicchak Rabin izraeli hadügyminiszter nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy a megszállt területeken élő bármely palesztin bármikor az izraeli katonák támadásának célpontja lehet. A kato-VASÁRNAP náknak ugyanis megengedték, hogy lőfegyvert használjanak azoknak a palesztinoknak a letartóztatásakor, akik kendő mögé rejtik arcukat. Ladislav Adamec csehszlovák kormányfő hivatalos látogatásra a Román Szocialista Köztársaságba utazott, ahová Constantin Dascalescu román miniszterelnök hívta meg. Röviddel megérkezése után a Victória-palotában KEDD 5 megkezdődtek a hivatalos csehszlovák-román tárgyalások, amelyeken elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról, ezenbelül is főleg a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről volt szó. Belgrádban, a Száva kongresszusi központban szeptember 4-én megnyílt az el nem kötelezett országok 9. csúcskonferenciája. A mozgalom történetében másodízben találkoztak a tagállamok vezetői a jugoszláv fővárosban, ahol 28 évvel ezelőtt a nemzetközi politikai színtérre lépett ez a mozgalom. A csúcskonferencián 102 tagállam delegációja vett részt, Kambodzsa helye jelképesen üresen maradt. Tíz ország megfigyelőként, tkvábbi 60 állam, szervezet és mozgalom vendégként volt jelen Belgrádban. Ivan Knotek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára egynapos munkalátogatást tett Romániában. Az Otopeni repülőtéren CSÜTÖRTÖK 31 Ion Sirbu, az RKP KB titkára fogadta, s jelen volt Ján Papp, hazánk bukaresti nagykövete is. AUGUSZTUSSZEPTEMBER '89 Indiában az ellenzék országos sztrájkot szervezett a kormányfő lemondását követelve. A jelentések szerint a megmozdulások so-SZERDA 30 rán hét személy életét vesztette és 34 megsebesült. Az egyik ellenzéki vezető szerint kb. 100 ezer személyt letartóztattak. oá de jOBWMffiM! a« piTj esd ár« Bestül confermcu cumim de ete de *afc de góbiéira de ptses ra ilT.eades devtíi konitttaciji kfova i’Un i!í vlada cefstsümh «sn VISSZ^PILiy\NTÓ foúfoet Q fajő! Már megszoktuk, hogy szeptember nemcsak az új iskolaév kezdete, hanem a sajtó ünnepe is. Szeptember 21-én évek óta megemlékezünk a sajtónapról, abból az alkalomból, hogy 1920. szeptember 21 -én jelent meg a Rudé právo első száma. Ám a sajtó ünnepe mostanában már nem korlátozódik csupán szeptember 21-re, a jubileum időpontjára. Az évforduló előtt és után, az egész szeptemberben, fokozott mértékben irányul a figyelem a tömegtájékoztatás eszközeire és a tömegtájékoztatás szerepére. A különféle szervek és szervezetek, nem utolsósorban a sajtó dolgozói elemzik a sajtó szerepét és küldetését, megbeszéléseket tartanak az újságok olvasóival, tudósítóival, a rádió hallgatóival, a televízió nézőivel. A mostani sajtónapi megemlékezések kiemelt figyelmet fordítanak annak a sajtóval kapcsolatos pártdokumentumnak az ismertetésére, amely a pártsajtóban a közelmúltban látott napvilágot. Én a sajtó ünnepe, és abból az alkalomból, hogy mostanában emlékezünk a nagy francia forradalom 200. évfordulójára, néhány sajtótörténeti tényre szeretnék hivatkozni. A sajtó megszületését és elterjedését tulajdonképpen a polgárság gazdasági-társadalmi erejének, igényének és lehetőségének a növekedése eredményezte. E folyamat Európa nyugati felén a XVII. század elején bontakozott ki.-Akkoriban jelentek meg az első periodikák, a különböző időszaki újságok és hetilapok, amelyek szókimondásuk miatt gyakran magukra haragították az uralkodó osztályokat, vagy legalábbis azok vezetőit. Már ekkor megszületett az első cenzúra, amely a haladó eszméket tolmácsoló sajtónak állandó kísérőjévé vált, és szinte örökösen fékezte az eszmék szabad áramlását. A sajtót először Napóleon nevezte „nagyhatalomnak", aki az újságnak igen fontos politikai szerepet tulajdonított. A francia hadsereg tábornokaként maga készítette az újságokban megjelenő haditudósításokat. Császársága idején centralizált államot és ennek keretében centralizált sajtópolitikát teremtett. Egy-egy ország sajtójának jellegét — már a sajtó megszületése időszakában is — mindig meghatározta az adott ország állami és társadalmi berendezkedése. A demokratikus népsajtó a forradalmi Párizsban született meg, és hívta magára a világ figyelmét. Az akkori forradalmárok lapjuk mottójának például azt adták, hogy „a világ nagyjai csak azért látszanak nagyoknak, mert mi, többiek, térdelünk előttük". A nép falpraállításában, öntudatának ébresztésében a forradalmi sajtó már akkor tudatos szerepet vállalt. A francia forradalmárok lapja például gyakran közölte a proletárok kifogásait a burzsoázia önkényeskedése, valamint a hivatalok visszaélései ellen. A sajtó igen nagy szerepet játszott később, és igen nagy szerepet játszik napjainkban. Munkájáról, küldetéséről már rengeteget írtak és beszéltek a politikusok, az Írók, a kritikusok ép maguk a szerkesztők. Elmondták, hogy az újság a „történelem krónikása", „egynapos irodalom", „tiszavirágéletű hírforrás", „a napi események közlönye", stb. stb. Nagyon sokan tudták, és tudják — ahogy annak idején az említett uralkodó is — hogy igen sok hivatása mellett a sajtó nagyhatalom. Nem rendelkezik nukleáris töltet-, tel, nincs állig felfegyverzett hadserege. Fegyvere: a szó. E mindennél erősebb eszköz azonban — ha ezt az eszközt helyesen használják — legyőzhetetlen. A mai sajtónak az a feladata — erre törekszik a Hét is —, hogy igényes, nyílt, őszinte és igaz legyen. 3
