A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-15 / 38. szám
ÚJ POLITIKAI KIADVÁNYOK Legutóbb három tiszteletpéldányt hozott a posta. A bratislavai Pravda Könyvkiadó magyar nyelvű kiadványai közül az egyik Zdenka Holotíková: Nyomdász, szenátor, forradalmár című kötete monográfia Steiner Gábor életéről és politikai küzdelmeiről. A másik kettő a Pártfunkcionáriusok Kiskönyvtára című sorozatban megjelent kiadványok a párt megismerő munkájának néhány kérdéséről és a kommunisták élcsapat szerepéről. Az előbbi Anton Antas, az utóbbi Antonín Kosina-Frantiáek Kovács munkája. Steiner Gáborról, a Komáromban született magyar nemzetiségű kommunista politikusról már számos publikáció látott napvilágot. A Nyomdász, szenátor, forradalmár című most megjelent kötet Zdenka Holotíková Steiner Gábor címmel 1963-ban kiadott munkájának kiegészített és átdolgozott változata. A kiegészített és átdolgozott kiadásról a kötethez írt előszóban a szerző így nyilatkozik: „A Steiner Gáborról szóló könyvhöz nem volt egyszerű a visszatérés. Hosszú idő telt el az első kiadás óta. Ez alatt a csaknem huszonnyolc év alatt sokat fejlődtek és gyarapodtak ismereteink a kommunista és forradalmi munkásmozgalom történetéről". Nyilván sok mindent másképpen lát és tud a történész, nem utolsósorban az olvasó 1989-ben, mint látott és tudott mondjuk húsz-harminc éve. A marxista történelemtudomány mai álláspontját Zdenka Holotíková is meszszemenöen tiszteletben tartja, ismereteit érvényesíti, a kommunista harcos portréját azonban elsősorban az akkori idők determinálta személyes magatartás: „az eszmék iránti határtalan hűség" alapján rajzolja meg. Steiner Gábor életének, az alakulását, hasonlóan mint kortársai közül igen sok más dolgozóét szerte a világon döntően a nagy októberi szocialista forradalom győzelme és példája határozta meg. A törékeny testalkatú ember nehéz körülmények között nevelkedett és ismerkedett meg a dolgozók életével. Nyomdásztanulónak 13 évesen szegődött el. A világot megrengető eseményről, a győztes proletárforradalomról budapesti nyomdászként szerzett tudomást. A nagy október példája nyomán ismerte fel, hogy az egykori monarchia területén kitört sztrájkok és tüntetések a forradalmi fellendülés előhírnökei. Budapestről 1919 nyarán költözött vissza Komáromba. Szülővárosában gyümölcsözően hasznosította a Kommunisták Magyarországi Pártjában és a Magyar Tanácsköztársaság idején szerzett tapasztalatait és Komáromban megalapította Csehszlovákia Kommunista Pártjának az alapszervezetét. Komárom és a város környékének dolgozói a húszas évek első felében Steiner Gábort a népgyülések, a május elsejei ünnepségek és tüntetések szónokaként, sztrájkok szervezőjeként ismerte meg. A kitűnő szónok és munkásvezér több évig volt a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlési képviselője és szenátor. Forradalmi tevékenysége elismeréséül 1929-ben a CSKP V. kongreszszusán a párt bolsevizált gottwaldi központi bizottságába is beválasztották. A szerző könyvében plasztikusan érzékelteti, hogy azt a harcot, amelyet Steiner Gábor fiatalon a nyomdászok körében majd a Magyar Tanácsköztársaság idején és szülővárosában kezdett meg, folytatta a legmagasabb képviseleti testületekben: a nemzetgyűlésben és a szenátusban. Steiner Gábor arra törekedett, hogy a csehszlovákiai magyarok tisztánlátását ne homályosítsa el az irredenták nacionalista uszítása, és a kapitalista rendszer viszonyai között a jogfosztottság és a nemzetiségi elnyomás okát az emberek ne a köztársaság más nemzetiségű lakosaiban, hanem az osztályelnyomásban, a burzsoá rendszerben lássák. Beszédeiben, cikkeiben kíméletlenül ostorozta az elnyomást, a kapitalistákat és a nagybirtokosokat. Egyben meggyőzően hirdette, hogy a nemzetiségi elnyomás elsősorban szociális kérdés s a munkásparaszthatalom csak akkor teremthető meg és biztosítható tartósan, ha a dolgozók nemzetiségi és faji hovatartozásra való tekintet nélkül összefognak és egységesen vívják harcukat. A dolgozó nép igazságáért és a nemzetiségi jogokért nem megtévesztő jelszavakkal, nem demagóg módon, nem nacionalista frázisokkal, hanem megcáfolhatatlan érvek és tények felsorakoztatásával küzdött. A burzsoázia címére az 1931. december elsején elmondott képviselőházi beszédében egyebek között kijelentette: „Az önök politikáját a nemzeti kisebbségek legdurvább ha kell fegyveres elnyomás jellemzi. Ebben az évben szlovák, magyar, német, ukrán munkások vére áztatta Csehszlovákia földjét. Az idén négyszer lövettek a munkások közé, s mint mindig, most is az elnyomott nemzetiségek területén." A Nyomdász, szenátor, forradalmár című kötet gazdagon dokumentálja, hogy Steiner Gábor főleg Szlovákia déli vidékén a magyar nemzetiségű dolgozók körében végzett jelentős politikai, ideológiai és szervező munkát. A csehszlovákiai magyar nemzetiségű dolgozók jogaiért folytatott küzdelmet mindig összekapcsolta a cseh, a szlovák és az országban élő más nemzetiségű dolgozók jogaiért folytatott küzdelemmel. Bátran fellépett a müncheni árulás ellen is. A Csehszlovákiát fenyegető hitleri fasizmussal és a félfeudális horthysta irredentizmussal és revizionizmussal szemben a Csehszlovák Köztársaság területi egységének megvédése mellett tett hitet. Lelkesen, fáradságot nem ismerve szervezte a Csehszlovák Köztársaság feldarabolására irányuló törekvéseket elítélő és fasiszta hódítást megvető tiltakozó gyűléseket is. A kommunista harcost könyve végén Zdenka Holotíková így jellemzi: „Steiner Gábor odaadó, áldozatos munkával járult hozzá a csehszlovákiai kommunista mozgalom felvirágoztatásához. Munkás évei egybeforrtak Csehszlovákia Kommunista Pártjának tevékenységével, fejlődésével." A tizenkét fejezetből álló kötet első változatát Tóth Tibor, a kiegészítést és az átdolgozást Dusek Imre fordította magyarra. Anton Antas: A párt megismerő munkájának néhány kérdése című kötete a témát hét fejezetben tárgyalja és abból indul ki, hogy mind a CSKP XVII. kongresszusa, mint több testvérpárt legutóbbi kongresszusa arra a felismerésre jutott, hogy a szocializmustól idegen a stagnálás, a tehetetlenség, a megcsontosodottság. A kitaposott út, a korábban alkalmazott forma és módszer feladása, az útkeresés, az új gondolkodás és cselekvés szükségszerű folyamat. Az átalakítás, a szocializmus tökéletesítése a párt L mmmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmrnmmmm i Nyomdász,, szenátor, forradalmár munkastílusának a tökéletesítését is igényli. A társadalmi élet többi területéhez hasonlóan a pártban is szükségszerűen meg kell szabadulni a túlhaladott sztereotípiáktól, az egy helyen topogástól, a kényelemszeretettől és a közömbösségtől. Nyíltan, bírálóan és önbírálóan vizsgáljuk és értékeljük saját munkánkat, a politikai, a szervező és az ideológiai tevékenység színvonalát, a pártszervek és -szervezetek problémaelemzésének színvonalát, a lényegretörés képességét, azt, hogy mennyire vagyunk felkészülve reális koncepciók, programok és tervek kidolgozására és megvalósítására. A megismerő tevékenység a párt önreflexiójának fontos alkotórésze. Az átalakítás és a gyorsítási stratégia meg-' valósítása is csak akkor lehet eredményes, ha a cselekvés rugóit alapos ténymegállapítás, felmérés, megismerés vezérli. A kötet a párt megismerő munkájáról sokrétű és alapos tájékoztatást nyújt. Fejtegetése a gyakorlati pártmunkához is jó fogódzókat szolgáltat. Antonín Kosina—Frantisek Kovács : A kommunisták élcsapat-szerepe, című kötete tulajdonképpen arra a kérdésre keresi és adja meg a választ, hogy milyen szerepre milyen feladatok elvégzésére hivatottak a kommunisták. A szerzők szerint az élcsapatszerep mindig is elsősorban konkrét tettekben, a szavak és a tettek egységében nyilvánul meg. E szerep most abban jut kifejezésre, ha a kommunista felelősséget érez a munkahelyen kialakult helyzetért, az átalakításhoz való személyes hozzájárulásáért, kollektívája tevékenységéért. A kommunisták élcsapat-szerepe arra a felismerésre épül, hogy semmi sem károsabb, mint a szubjektív vagy objektív eredetű nehézségek és problémák előtti meghátrálás és a kapituláció. A fogyatékosságok leküzdése elvhűséget, határozottságot, következetességet igényel. A tanulmány a párt elméleti és gyakorlati munkájának számos időszerű kérdését elemzi és arra a következtetésre jut, hogy a kommunisták élcsapat-szerep ma elsősorban a pártos küzdeniakarásban a következetességben és abban nyilvánul meg, hogy legyőzzük az átalakítás, a szocialista társadalom tökéletesítésének az útjában álló akadályokat és az elvégzésre váró feladatokat alkotó hozzáállással teljesítjük. A tisztségviselőknek és a közművelődés dolgozóinak egyaránt hasznos ismereteket nyújtó köteteket Pákozdi Gertrúd fordította magyarra. BALÁZS BÉLA 10
