A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-15 / 38. szám
KŐVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Lacza Tihamér: HEGYEN-VÖLGYÖN JÁRTUNK... Gál Sándor: HIÁBA A LEHETŐSÉG... Miklósi Péter: ÚJ HÍD A DUNÁN Mács József: EGY KÉPVISELŐ VALLOMÁSAI Ozsvald Árpád: KŐTÁBLÁK - ROTÁCIÓS GÉPEK dr. Kiss László: A GARAM PARTJÁTÓL AZ ORSZÁGOS HÍRNÉVIG Címlapunkon A. Alex felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Cs. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon : 332-864 Grafikai szerkesztő: Král S. Klára Terjeszti a Posta Ftirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. c. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaőiame z. p„ Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kős Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavatelstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Általános tapasztalat, hogy az . energia elsősorban a bányászok és az energetikusok napja kapcsán. illetve akkor kerül az érdeklődés homlokterébe, ha nincs. Amíg ég a villany, folyik a meleg víz. zavartalanul járnak a gépek, kevés figyelmet fordítunk arra. hogy milyen erőfeszítéseket kíván a biztonságos energiaellátás; másfelől pedig milyen energiatakarékossági intézkedéseket és iparszerkezeti változásokat követel a gazdaság energiaigényességének csökkentése. Véleménye szerint eleve kizárhatók-e az esetleges áramkorlátozások, másfelől viszont tudjuk-e bővíteni a hazai villamosenergia-rendszer tartalékait? — Villamosenergia-rendszerünk összteljesítménye — a saját erőmüvei rendelkező üzemek produkcióján kívül — több mint 5 500 megawatt. Tavaly egyébként 30 millió 786 ezer 703 megawattóra áramot termeltünk; a teljesítménytartalékunk pedig kereken 800 megawattóra. Ez az áram- és tartalékmennyiség megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, s általában a biztonságos ellátáshoz is elegendő. Ennél nagyobb tartalékra csak szélsőséges esetekben lehet szükség. Például akkor, ha az átlagos napi középhömérséklet huzamosabban mínusz 15 fok alá süllyed. Ez azonban csupán rendkívül ritkán fordul elő. Olykor-olykor a nemzetközi villamosenergia-rendszerben előforduló üzemzavar is befolyással lehet a zökkenőmentes áramszolgáltatásra, bár ennek ellensúlyozására csaknem mindig elegendőek a hazai tartalékkapacitások. Gondolom, mindebből nyilvánvaló, hogy végső soron — főként a lakosság szempontjából — csak igazán szélsőséges esetben kerülhet sor áramkoriátozásra. Mindehhez azt is hozzátenném, hogy az ipari áramkodátozás viszont előre kidolgozott, a gazdaságossági szempontok figyelembevételével rangsorolt szabályozati fokozatok alapján történik. Lehetőleg úgy, hogy az sohase okozzon technológiai károsodást. Fontosnak tűnik leszögezni még azt is, hogy a néhanapján tapasztalható villamosenergia-ellátási zavarok nem az áramszolgáltatási rendszer tartalékaival függnek össze, hanem — mondjuk — jég vagy vihar okozta vezetékhibák miatt következtek be. Ugyanúgy nem az energiahiány, hanem a kemény hideg okozhat helyi gázellátási, távfűtési zavarokat. Ezek elhárítása még a legmostohább körülmények ellenére is mindig szakszerűen, gyorsan történik, olykor bizony rendkívüli helytállást kívánva az iparág dolgozóitól. Ne haragudjon, de egyelőre iga. zán szűkszavú volt a tartalékokat illetően... — Természetesen, hosszú távú erömüépítési programunk elsősorban a hazai energiarendszer bővítését tűzi ki célul. Emellett — mind a jelenlegi, mind a jövőbeni villamosenergia-forrásaink között — fontos szerep jut a nemzetközi áramrendszemek, ami nem kevés üzemviteli és gazdasági előnnyel jár. Itt jegyzem meg, hogy a villamosenergia-importunk valamivel több, mint tíz százalék. Fontos ezért, hogy az ellátás biztonságát az együttműködő villamosenergia-rendszer üzembiztonságának növelésében és a kooperációs fegyelem javításában is keressük. Ugyancsak említést érdemel, hogy villamosenergia-rendszerünk rugalmasságát műszaki és szabályozástechnikai megoldásokkal, illetve az elektronika erőteljesebb alkalmazásával is javítjuk. Laikusként azt vélem kiszűrni sza, vaiból, az energetikusok nem ha‘ ragudnának. ha ki-ki hozzájárulna ahhoz, hogy néhány megawattal kevesebbet fogyasszunk.. . Interjú VÉGH JÓZSEFFEL, a Szlovák Energetikai Művek műszaki főelőadójával — Tény, hogy körültekintőbb takarékosságra, az energiafogyasztás bizonyos fokú csökkentésére lenne szükség. Nem titok, hogy a fogyasztás alakulásában mind a lakossági, mind az ipari és a kommunális szféra egyaránt meghatározó. Ezt nem valamiféle elmarasztalásképpen említem, hanem inkább annak illusztrálására, hogy a háztartások takarékoskodásától az ipar fajlagos energiafelhasználásáig szinte mindenütt fellelhetők a megtakarítási lehetőségek. Az érdekesség kedvéért, nézzük, hogyan is oszlik meg nálunk az áramfogyasztás? A döntő fontosságú fogyasztók közül az olajfeldolgozás és a vegyipar viszi el az áram 25,6 százalékát. A vaskohászat 16,5, a lakossági fogyasztás 15, a nehéz- és könnyűipar 13,1, a színesfémkohászat pedig 11,4 százalékot visz el. Ebből a felsorolásból két dolog tűnik ki. Az egyik: a lakossági csúcsterhelésben elsősorban a háztartási készülékek hatásfokának javításával tudjuk majd mérsékelni az áramfogyasztás növekedésének ütemét. A másik tanulság pedig nem egyéb, mint az, hogy ipari szerkezetváltás nélkül nem érhetünk el figyelemreméltóbb megtakarításokat. E tekintetben tehát az iparpotiti. ka szándékai egyértelműek. Milyen lehetőségek, milyen feltételek vannak hát a szándékok megvalósítására ? — Igaz, ami igaz: a jövendő energiaigényeket nagymértékben megszabja, hogyan alakul a népgazdaság energiaéhsége. Ezzel kapcsolatban pedig azt szeretném legelőször megjegyezni, hogy gyakran összemo* 7v-h&ct&t. az energiahelyzetről; energiatermelésünk jelenéről, jövőjéről sódik a különbség a fajlagos energiafelhasználás és az energiaigényesség között. A megkülönböztetés „csak" azért fontos, mert amíg a fajlagos energiafelhasználásban — az egy-egy termék előállításához szükséges egységnyi energiafogyasztásban — az energetikának van bizonyos szerepe, az energiaigényesség alakulására jóval több tényező hat. Mondok erre egy példát: a tőlünk fejlettebb országok az egységnyi energiából nagyjából kétszer-háromszor annyi, tehát 100—200 százalékkal több nemzeti jövedelmet termelnek, mint mi. Ráadásul az energiaigényesnek energiaigényes, ám kevésbé értékes termékeinkért a világpiacon is kevesebbet kapunk! Csoda hát, ha egyre több szó esik arról, hogy az ipari termelésünk szerkezetében a kívántnál, a lehetségesnél jóval magasabb az anyag-, illetve az energiaigényes termelés aránya? Ma már nem titok: abban, hogy az elmúlt években nem volt eléggé erőteljes az iparban a szelektív fejlődés, az játszott igen fontos szerepet, hogy a szabályozás nem adott elegendő mozgásteret, és nem teremtett megfelelő kényszert a vállalatok számára a műszaki fejlesztésre, a szerkezetátalakításra. Ezért energetikusként is rendkívül fontosnak tartom, hogy mielőbb bővüljön az a mozgástér, ugyanakkor a lehetőségek kihasználásának kényszere is növekedjék. Energiatermelésünk jelenében. , no meg annak jövőjében is. mi* lyen szerep jut az atomerőműveknek? — Harmincöt évvel ezelőtt, 1954 nyarán Obnyinszkben adott áramot a világ legelső atomerőműve. Az időközben eltelt három és fél évtizedben rendkívül gyors volt az atomenergetika fejlődése, és ma már 1 000— 1 500 megawattos blokkok is készülnek. A világon jelenleg 300-nál is több atomeröművi blokk üzemel. Érdekes jelenség, hogy az általánosan kibontakozó energiatakarékosság és a gazdasági növekedés mérséklődése sok országban lelassította a villamos energia-igények növekedését; a lassúbb ütemen belül azonban továbbra is jelentősen bővül az atomenergia szerepe. Ezek az erőművek ugyanis a villamosenergia-termelés költségeit tekintve az országok legnagyobb részében versenyképesnek bizonyultak; és emellett — rendkívül fejlett biztonsági rendszereik révén — az egyre szigorúbb környezetvédelmi szempontokat is kielégítik. Természetesen, beleértem mindebbe a szlovákiai atomerőműveket is, hiszen az apátmihályi (Jaslovské Bohunice) már szerves része a hazai energetikának, a mohi (Mochovce) erőmű pedig már épülőfélben van. Ön ugyan az atomerőművek szó. szólója, de sokan — Csernobil ' óta — ódzkodnak az energiatermelésnek ilyen formáitól. . . — Nézze, a csernobili baleset valóban megtörtént, de nem ez jellemző a villamos energiát termelő atomerőmüvek működésére. Ráadásul az egy régi típusú erőmű volt, a maiak sokkal korszerűbbek és biztonságosabbak. Korábban a Bős(Gabőíkovo)— . Nagymaros vízlépcsőrendszer * megvalósításának előkészítésében is részt vett. Vajon mi a véleménye ma erről az építkezésről? — Energetikusként, természetesen, csak sajnálni tudnám, ha nem az eredetileg tervezett formában épülne meg. A környezetés a vízvédelmi kérdésekben viszont nem vagyok igazán jártas, ezért nyilván érthető, ha azt mondom: azok józan és végleges tisztázása az illetékes szakemberek dolga. MIKLÓSI PÉTER 2
