A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1989-09-01 / 36. szám

— Kislibáim, gyertek haza! Erre a libák futni kezdenek a gazd­asszony felé, a két farkas pedig rájuk támad. Az elfogott libákat a farkasok magukkal viszik farkasoknak, a töb­biek pedig visszamennek a helyükre. A játékot addig ismétlik, míg a farkasok el nem fogják az összes libát. (Tallós — Tomáíikovo) A játéknak találkozunk egy kissé hosszabb változatával is. Mielőtt a játékot megkezdenék, a farkasokat félreküldik, és a libák az „anyával" megegyeznek abban, hogy csak mi­lyen étel megnevezésére fognak ha­zamenni. Ha például a „mákos csik­­mákot" választották, a párbeszéd be­fejező része így alakul: — Kislibáim, gyertek haza! Túrós rétesre (vagy más)! — Nem megyünk. — Sóslapítusra (vagy más; jelen­tése: sóslepény)! — Nem megyünk. — Mákos csikmákra! Arre a libák azonnal futásnak ered­nek. (Tallós) ■ A játék Kisgidáim, gyertek haza! változata az előbbitől csak néhány mozzanatban és a szereplők megne­vezésében különbözik. Szereplői a „gidák anyja", a „kisgidák" és egy „farkas". Az első változatban leírt párbeszéd befejező részében az anya most — hogy kisgidáit hazacsalja — különböző gyümölcsleveket sorol fel, például: — Hozok (vagy: Hoztam) nektek barackot (vagy: szilvát, körtét stb.). A kisgidák még a játék elején megegyeznek, hogy melyik lesz az a gyümölcsnév, amelyikre hazafutnak. Eltérően az előbbi változattól, az anya most nem tudja, melyik a kér­déses gyümölcsnév. Ha eltalálja, a gidák futásnak erednek feléje. Akit a lesben álló farkasnak sikerül a gidák közül megfognia, ismétléskor az lesz az Új farkas. (Nagyfödémes — Veiké ÚTa­­ny) A ludas játékok közé tartozik a Héja és a tyúk néven ismert játék is. A játékosok kijelölnek maguk kö­zül egy „héját" és egy „tyúkot", a többiek pedig a „csibék". A csibék a tyúk háta mögött felsorakoznak, a héja pedig szemben a tyúkkal a föl­det kapargatja. A tyúk megszólítjaJ — Mit ásol, te héja ? — Kutat. — Minek az a kút, héja? — Víznek. — Minek az a víz, héja? — Tyúkot főzni. — Honnan veszel tyúkot? — A tiéidből. — Próbáld meg, ha tudod! Erre a héja megtámadja a csibé­ket, de csak a sor végén állót foghat­ja meg. A sorban állók egymás dere­kát fogják, s mindig úgy fordulnak, hogy a tyúk kerüljön szembe a héjá­val, a sor végén álló csibe pedig a lehető legmesszebbre kerüljön tőle. Ha héjának sikerül megfognia a csibét, beállhat a tyúk háta mögé csibének, az elfogott csibéből pedig héja lesz. (Hidaskürt — Mostová) A játék a gyermekek „otthona". Ha azt akarjuk, hogy gyermekeink boldogok legyenek, a valódi otthon mellé ezt a mesebeli otthont is biz­tosítanunk kell a számukra. Ne hagyjuk, hogy a rohanó élet meg­fossza őket a gyermekkor tündér! otthonától. Vegyük komolyan a játé­kot, és mosolyogva kiáltsuk oda gyermekeinknek: Kislibáim, gyertek haza! GÁGYOR JÓZSEF Fotó: Gyökeres György Európa-szerte ték a Kislibáim, gyertek haza! A szak­­irodalom a ludas játékok csoportjá­ban tárgyalja. A szabadban játsszák. Választanak két „farkast" és egy „gazdasszonyt", a többiek a „libák". A gazdasszony a libák elé áll, a két farkas pedig a gazdasszony és a libák közti rész jobb és bal oldalán helyez­kedik el. A felállás után a gazdasszony megpróbálja hazahívni a libáit; kér­déseket ad fel nekik, melyekre azok csoportosan felelnek. — Kislibáim, gyertek haza! — Nem megyünk. — Miért? — Félünk. — Mitől? — Farkastól. — Hol a farkas ? — Bu korba. — Mit csinál? — Mosdik. — Mibe mosdik? — Aranytálba. — Mibe törülközik?

Next

/
Oldalképek
Tartalom