A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1989-08-11 / 33. szám

ka, a Rába egy nagyon jó képességű csapat, a magyar bajnokság színvonala is minden más vélemény ellenére elég magas, s végül én leszek az első cseh­szlovák edző, aki szocialista országban vállal munkát." Nagy József, a DAC sportegyesületé­nek elnöke: „Nem törünk pálcát a fiúk szereplése fölött, bár egy kis akarással lehetett volna jobb is. Akár kupa is, de higgye el mindenki, nem erőltettük a kupaszereplést. Új edző, Anton Dragún, a Dukla Banská Bystrica eddigi kormá­nyosa veszi át a csapat irányítását, nem lett volna jó, ha mindjárt a mélyvízbe kerül, ahogy mondani szokás. Túl nagy falat lett volna mindjárt a kupában is helytállni meg a bajnokságban is, új környezetben és bizonyos szempontból új csapattal is, mivel többen távoznak tölünk. Tehát vagy a kupa vagy a baj­nokság, a kettő együtt nem megy. Ne­künk a jó bajnoki szereplés fontosabb, és úgy érzem, hogy a csapat minden egyes jóakarója egyetért velem." Sánta Imre mérnök, a labdarúgó szakosztály elnöke: „Sokszor azzal vá­dolnak bennünket, hogy nem törődünk a csapatépítéssel, hogy az utóbbi két évben — Lieskovskyt nem számítva — nem szerződtettünk embert, aki a csa­pat hasznára vált volna. Néha igencsak rosszul esik ez a vádaskodás, mert mi nem ülünk a babérjainkon, hogy csak azt a kifejezést ne használjam, amellyel a szurkolói« illetnek minket. Különben nem is lesz olyan nagy mozgás, mint ahogy a szóbeszéd tartja. Egyelőre csak Hodúr és a pótkapus Mana ausztriai szerződése biztos. Hasonló szándéka van Libának, Micinecnek is, de ők egye­lőre maradnak. A miénk viszont a sok­szoros válogatott Chaloupka, és nem tudom, hogy szóljak-e a többiekről, akikkel szintén tárgyaltunk, mert lehet, hogy mire e sorok napvilágot látnak, már teljesen megváltozik a helyzet. Ezért az alábbiakat ne vegyék kész­pénznek. Tárgyalunk Ostravával, amely­­lyel hagyományosan jók a kapcsolata­ink a kapus Schmucker és a hátvéd Prokop átlépéséről. A Fábry, Pavelka, Fryc csatártrióból is szeretnénk vala­melyiket, éppúgy Czuczort és Jonist Vágsellyéröl (Safa), Bohácot Mladá Bo­­leslavból. Hogy ezek között vannak is­meretlen nevek is? Már a múltban is bebizonyosodott, hogy nálunk a már leírt vagy még teljesen ismeretlen játé­kosok is fellángoltak. Gondoljunk csak Kasparra, Kapkóra, Kristófra, Hodúrra vagy Libára. Végül lassan szeretnénk végre a saját neveltjeinkre támaszkodni. Már most a csapattal edz az ifjúságiak közül Végh Laci és Pinte Attila, tavasz­­szal visszatér a katona Radványi, egy év múlva Zsákovics, aki már a kemény kupamérkőzéseken is nagyon jól bemu­tatkozott. Semmit sem hagyunk hát a véletlenre, és meggyőződésem, hogy csapatunk az újabb bajnoki évfolyam­ban is meghatározó szerepet játszik és a jobbak közé fog tartozni." PALÁGYI LAJOS A szerző felvételei A HÉT ÉS AZ IBUSZ NYÁRI KÉPES VERSENYE A Balatonfenyves és Fonyód közti 7 km-es úton kellemes az autózás. A jó burkolatú, széles út végig lakott terüle­ten {pontosabban beépített üdülőtele­pen) vezet végig. Még érintjük Bélatele­­pet, majd ezt kővetően érünk a déli part egyik központi üdülőhelyére, Fonyódra. A falu a törökök uralma idején vált nevezetessé, a Balaton környéki végvári harcok egyik legendás helye volt. Sok érdekességet láthatunk Fonyódon. A török kori végvár helyén hatalmas, mély árokkal körülvett üres térséget találunk, fölötte a múlt század elején épült ven­déglő nyújt alkalmat pihenésre is. Ez a klasszicista stílusú népi műemlék való­jában nádfedeles présház volt, négy­oszlopos timpanonos kocsifeljáróval. A várhegy oldalán a Huszka-villa a neves zeneszerző emlékét villantja fel. Fonyódtól 8 km-re esik Boglárlelle, ez Balatonboglár és Balatonlelle közigaz­gatási egyesítése után a település új neve. Boglár már az Árpád-korban is ismert település volt. A régi, kora vas­kori földvár nyomai is megtalálhatók a Temetődomb tetején. A Temetődom­bon egy pirosra és egy kékre festett kápolnát is találunk, mindkettő a XIX. században épült. A kápolnák közelében szoborparkot létesítettek. Boglár csalá­dias jellegű üdülőhely, ahol turistaszál­ló, motel, kemping és fizetővendég­szobák várják a vendégeket. A vele egy közigazgatás alatt álló Lelle legérdeke­sebb látványossága a kovácsműhely régi berendezésével. Boglárlelléröl 9 km-re először Szölős­­györök községbe érkezünk. Itt a XIX. század elején épült klasszicista Janko­vics-kastélyt érdemes megtekinteni. Körülötte 21 hektáros park terül el, fa és bokorgyűjteménye jól ismert arboré­tum. Innen 5 km-re van Lengyeltóti, a Balaton környéki nevezetes család, a Tóti Lengyelek birtokának a központja. Lengyeltótiból — mintegy 10km-t au­tózva — Somogyvárra érkezünk. A köz­ség a megye névadója volt. Az állam­­alapítás után az I. István király ellen lázadó Koppány székhelye, majd annak legyőzése után királyi birtok lett. Térjünk vissza a Balatonhoz! Boglár­­lellétöl 7 km-re fekszik Balatonszemes. A községbe érve az út jobb oldalán a volt Hunyadi-kastély látható. A barokk épülethez magtár is tartozik, mindkettő műemlék. Szemesen, a fürdőzésen kívül több látnivalót is ajánlunk. Az egyik az ősközség központjában álló templom. Ez a közel 500 éves, eredetileg román stílusú, majd a XV. században gótikus stílusban átépített templom sok szép­séget ígér. A volt Hunyadi-kastély mögött tekint­hető meg egy múzeum. Az árkádos udvarházból csak a barokk stílusú istál­ló maradt meg, 1861-ig itt tartották a váltólovakat. Postatörténeti kiállítás van ma az épületben. Az üdülőtelep közvet­len közelében egy érdekességnek szá­mító épületre bukkanunk, melyet a nép Bagolyvárként, de Bolondvárként is em­leget. Balatonszemes után a 7-es út felka­paszkodik a Somogyi-dombok nyúlvá­nyaira. Közben érinti Balatonszárszó községet. Itt a József Attila Emlékmú­zeum megtekintését ajánljuk. A költőről elnevezett utcában áll az a panzió, ahol Balatonszemes — Vadvirág bungalótelep 1937-ben utolsó napjait töltötte a költö a végzetes tragédiáig. A 7. sz. főút Balatonszárszó és Zamárdi között kor­szerűen kiépített 2X2 sávos. Balatonföldvár egészen újkori telepü­lés. Létrehozását a Széchenyi család 1872-ben határozta el. A fürdötelep 1849-ben nyílt meg. Hogy e környéken mégis létezett valamilyen emberi telep­hely, azt a vaskorból származó földvár maradványai bizonyítják, ennek az üdü­lőhelyre érkezve az út bal oldalán buk­kanhatunk nyomára. Itt azonnal meg is tankolhatunk, korszerű benzinkút és a Kilátó presszó kínálja a szolgáltatásait. A településen átvezető négysávos úton zavartalan és gyors az átkelés. Ha kí­váncsiak vagyunk a földvári magaslatról látott Tihanyra, akkor az elágazásnál balra kanyarodva másfél kilométer után a szántódi révhez érkezünk. A fürdő­idény alatt a komphajók szállítják folya­matosan az átkelőket az északi partra. A rév, mióta a Balaton környéke lakott terület, mindig fontos átkelőhelynek számított. Középkori oklevelek bizony­sága szerint a rév jövedelme a tihanyi apátságot illette. A szállítást 1928-ig dereglyékkel végezték. Füstjelekkel hív­ták partra a dereglyét. Az átszállítást a révészgazda irányította, s a fáradságos evezést hat révész végezte. Szélcsen­des időben az út jó háromnegyed órába tellett. Viharos időben, az életveszélyt nem számítva, eltartott két-három órá­ig. A mostani komphajók ugyanezt az utat természetesen rövidebb idő alatt teszik meg. KÉRDÉS: Milyen múzeum van Balatonszeme­­sen a volt Hunyadi-kastély mögött? 7. VERSENYSZELVÉNY sm sD usz HUNGARIAN TRAVEL COMPANY 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom