A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-03 / 10. szám
••• A Köztársaság tér sárgára pingált tekintélyparancsoló szögletépületének kapu menti külső falán a magyar irodalom két halhatatlan toliforgatójának. Madách Imrének és Mikszáth Kálmánnak állít emléket egy-egy márványtábla. Madách Imre. Az ember tragédiájának világhírű szerzője, egyetemi tanulmányai befejeztével Nógrád megyében vállalt közhivatalnoki tisztséget. A szabadságharc évében már megyei főbiztosként dolgozott Balassagyarmaton. ... 1844 egyik zimankós téli éjszakáján zajos-táncos megyebál zajlott a Vármegyeháza néhány termében. Madách Imre — hiteles történet szerint — egy oszlopnak támaszkodva nézte a vidám forgatagot. A mindössze 21 esztendős táblabiró már jó ideje megbabonázva figyelt egy csécsei születésű leányzót, a bihari illetőségű Fráter József leányát, a mindössze 16 éves Erzsébetet. „Mint egy lidércke, mely éjjel ég, bolyong, örvény fölébe csal — és megfoghatatlan ..." írta róla bizalmas barátjának, Szontagh Pálnak a szerelemre lobbant fiatalember 1844. február 28-án, még azon az éjszakán. A tánc hevében leoldódott, s a földre esett Fráter Erzsiké karkötője, és a készséges Madách Imre emelte fel azt... S elkezdődött Madách tragédiája. Mikszáth Kálmán ugyancsak Balassagyarmaton hivatalnokoskodott: 1871 -töl megyei esküdtként, 1872-töl pedig ügyvédgyakornokként dolgozott a megye szolgálatában. ... A „Nagy Palóc" a Vármegyeháza épületében szerette volna fifikus módon megszerezni principálisának, Mauks Mátyásnak a hozzájárulását Ilonka nevű lányával kötendő házasságához. Mikszáth cselhez folyamodott: főnöke aláírandó paksamétái közé becsempészte saját néhánysoros levelét is: „Én, alulírott szavamat adom, hogy Ilonka leányomat egy éven belül Mikszáth Kálmánhoz adom feleségűi" állt a papíron. Mikszáth legnagyobb bánatára Mauks Mátyás rájött a turpisságra ... Balassagyarmat, a mintegy 20 000 lakosú hangulatos „palóc főváros", Nógrád ékessége. az országhatárt alkotó Ipoly folyó bal partján fekszik. A település már a rézkorban lakott volt. A honfoglalás idején Gyarmat vidékén a kabar törzs telepedett le. A XII. század elején a király zólyomi vadászterületeihez vezető útvonal mentén meghúzódó „Pusztamajor", a fontos szolgáltató falvak sorába tartozik, az 1241 -es muhi csatavesztés után azonban a tatárok szétdúlják, lakatlanná válik, elnéptelenedik. Egy 1244. április 22-én Gyarmaton kelt adósságlevél tanúsága szerint az újjáépülő helységben IV. Béla király is megfordult. Jelentős mérföldkő: 1246-ban V. Béla, csereadomány címén a Balassák ősének, Detre fia Miklósnak adományozta Gyarmatot. A több évtizedes családi háborúskodás idején, magyarázza egy közelmúltban napvilágot látott útikalauz, a Balassák fokozatosan erődítménnyé alakítják az egykor ingatag várat. Később, a huszita háborúk esztendeiben indul először rohamosabb fejlődésnek a város: a támadásoktól tartó vidéki földesurak Gyarmatra költöztek-menekültek, ahol is kúriaszerű épületeket építettek maguknak. Az ipar mellett a kereskedelem is virágzásnak indult: a Gyarmaton ez idő tájt használatos mérce az egész Ipoly mentén elfogadott mértékegységül szolgált. Gyarmat városát a török sem kímélte: fölégette, porig rombolta. Többek között a kor ismert költője, az uradalom részbirtokosa, Balassa Bálint is tett sikertelen kísérletet a település visszafoglalására. Gyarmat több megyegyűlés székhelye volt. de falai között királyi német zsoldosseregek. A legszebb épületek a Köztársaság téren meg a Rákóczi fejedelem útján, a tulajdonképpeni főutcán találhatók. A Vármegyeháza a város legtekintélyesebb műemléképülete, egy korabeli császári kaszárnya helyére épült. Átellenben, a park ölében Sidló Ferenc szobrászművész alkotása, Madách ülőszobra található. A Királyi Szálló helyére került impozáns városháza épületének falán az 1919-es hősök nevét őrzi egy emléktábla. A főútról érdemes az Ipoly felé lefutó kis Madách utcába is betérni. „Ebben a házban lakott — adja tudtunkra a 6. számú ház falára erősített tábla — az 1870-es évek elején Mikszáth Kálmán, a Palócföld nagy írója ..." Az utcában található a híres-hírhedt ötemeletes börtönépület is. A falai között raboskodott többek között Sisa Pista nógrádi betyár is. A római katolikus plébániatemplom jobb oldali mellékoltára üvegkoporsóban Szent Felicián ereklyéjét őrzi, melyet XIII. Kelemen pápa ajándékozott a templomnak. Aztán boltok, cukrászdák, éttermek következnek. És persze barokk, klasszicista polgárházak. A Kossuth utca egyik épületén Pajor István költő emléktáblája látható. Pajor István 1821-ben Ipolynyéken (Vinica) született. Odébb egy tábla Petőfi Sándornak, egy következő pedig Szabó Lörincznek állít emléket. Érdemes a kurta Szerb utcába is bekukkantani. A görögkeleti templom, amely hívők hiányában nem működik, igazi látványosság. A különböző építészeti stílusok vegyítésével épült Palóc Múzeum éppen átépítés alatt áll. Régebben a múzeum egyik nevezetessé-A város Főutcája, a Rákóczi fejedelem útja Görgei csapatai, császári alakulatok és cári csapatok is tanyáztak. Az újra, meg újra talpra igyekvő, sokat szenvedett várost több Ízben tűzvész és árvíz is apasztotta, pusztította. A XIX. század első felében egymás után nyílnak a kézműipari műhelyek: a szíjgyártók után a csizmadiák, a lakatosok, a nyeregkészítök, kádárok, kalaposok és a kötélgyártók is céhet alapítanak. Az új vármegyeháza avatásán Déryné is fellép. A századforduló vége felé több újság is megjelenik Balassagyarmaton. A Nógrádi Lapokban Mikszáthnak is több írása nyomdafestéket látott... A honfoglaló Gyarmat törzs nevét viselő várost évszázadokon át a Balassák birtokolták. Nagy Lajos a települést 1374-ben a Balassák Balás nevű ősének adományozta, s tőle vette a család vezetéknevét, a város pedig elönevét. Balassagyarmat mai főutcája szépen kicsinosított, zömmel egyemeletes házakból áll. A hajdani kis település ma iskolaváros: tanintézményeiben mintegy 5 000 diák tanul. Madách Imre szobra Sidló Ferenc szobrászművész alkotása ge a 60 000 darabot meghaladó lepkegyüjtemény volt, és a kódexek és egyéb értékes kéziratok is sok látogatót vonzottak. A város utcáin gyakorta találkozhat az ember palóc népviseletbe öltözött, piacra, vásárolni igyekvő asszonyokkal, s tömör bajszú férfiakkal is. ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvételei 17
