A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-23 / 26. szám
Pillanatképek a nagymegyeriek .. HELYZETKÉP — FESZTIVÁL UTÁN Folytatás a 7. oldalról méghozzá mielőbb — a felnőttek bábjátszó mozgalmának újjáélesztése érdekében. Tenni kellene, mert ez a látványában is érdekes és művészileg nemkevésbé igényes zsáner, sajnos, az utóbbi években teljesen eltűnt a Jókai Napok műsorából. 4. A felnőtt együttesek versenyében kilenc csoport előadása szerepelt a XXVI. Jókai Napok műsorán. A tornai (Móricz Zsigmond: Sári bíró; rendező; Madarász Mária), a rétéi (Giulio Scamicci—Renzo Tarabusi: Kaviár és lencse; rendező: Molnár László) és a keszegfalvi gárda (Szophoklész: Antigoné; rendező: Kiss Péntek József) először szerepelt országos szemlén. A losonciak (Kármán József—Szabó Magda: Fanni hagyományai; rendező: Horváth Lajos) pedig több mint másfél évtizednyi erőgyűjtés után utaztak újra a fesztiválra. Az idei versenyműsorba sorolt kilenc előadást szemlélve egy egész sor kitűnő színészi alakítást láttunk; és akadt két-három olyan produkció, amely után hosszú percekig zúgott a taps. A nagymegyeriek (Calovo) esetében pedig a vastaps. Önmagukban ezek örömteli tények, ám csak az érem egyik oldalát mutatják. Mert már kevésbé örvendetes, hogy a Jókai Napokról rendszeresen tudósító újságíró szinte semmi újat nem talál a tavaly rótt sorok, illetve az idei észrevételek között. Tulajdonképpen ugyanazok a gondok, részeredmények, de még a megfogalmazásban is hasonló fordulatok köszönnek vissza, mint amiket tavaly, tavalyelőtt, sőt! — a nyolcvanas évek közepe óta olvasni, hallani és tapasztalni lehet(ett) a hazai magyar amatőr színjátszás állapotáról. Okvetlenül elgondolkodtató például, hogy a Csallóköztől a Bodrogközig — egy-egy amatőr művészeti évadban — nem akad hétnyolc olyan felnőtt színjátszó csoport, amelyek valóban jó előadásokat produkálnának. Vajon miért mindig csak két, legfeljebb három nívós együttes akad? Ebben az esztendőben a dunaszerdahelyi felnőtt színjátszók [Mészöly Miklós: Az ablakmosó; rendező: Huncík Pétéi), a komáromi Mai Színházi Stúdió (Jean Genet: A cselédek; rendező: Kiss ... és a felnőtt színjátszók versenyében nagydíjat nyert dunaszerdahelyiek előadásaiból Péntek József) és a nagymegyeri Poloska Színház (Békés Pál: A női partőrség szeme láttára; rendező: Bodnár Gyula). 5. Valóban itt lenne már az ideje felfedni — méghozzá a mozgalomirányítás központi szintjén —, miért nem tud több csoportunk közéleti bátorsággal és a színjátszás sajátosan sokféle eszközével az átlagosnál jobb, művészileg kiérleltebb teljesítményt nyújtani? Itt kell szólni arról is, hogy egy-két ritka kivételtől eltekintve Közép-Szlovákiában és a keleti végeken esztendők óta súlyos hullámvölgyben van amatőr színjátszásunk. Nem titok az sem, hogy egyesek szerint a kudarcokat kár emlegetni, hiszen ez könnyen még inkább elcsüggesztheti az embereket. Lehet, hogy ebben a gondolatmenetben van némi igazság; ám legalább úgy igaz az is, hogy az elhallgatás a nemzetiségi kultúra fontos részterületét jelentő amatőr színjátszásban is eltorzítja a valós helyzetet, s ez ritkán vezet jóra ... A szembekötősdi és az odavetettség helyett, amatőr színjátszó mozgalmunkban is egészséges optimizmusra, józan önbecsülésre és a felhalmozódott feladatok újszerű megközelítésére van szükség. E tekintetben is a nyelvédesanyánk iránti ragaszkodás a tét. Pontosabban: a cél és a tét. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György Egy autóbusznyi újságíró kelt útra május 18-án, hogy ellátogasson Bősre (Gabcíkovo) és megtekintse a vízi erőmű munkálatait. A tájékoztató tanácskozást előzőén öt nappal (május 13-án) a Magyar Népköztársaság kormánya bejelentette, különböző szempontokat figyelembe véve úgy döntött, hogy azonnali hatállyal két hónapra leállítja a dunai vízlépcsőrendszer nagymarosi lépcsőjének az építését. A magyar kormány kifejezésre juttatta azt is, hogy „Semleges szakértők részvételével ökológiai, szeizmológiai és geológiai kutatásokat fognak végezni, az eredményeket a magyar parlament elé terjesztik s az országgyűlésnek kell majd döntenie az építkezés jövőjéről." A csehszlovák szervek a tanulmányi kirándulást jóval a Magyar Népköztársaság kormányának a bejelentése előtt határozták el. A tájékoztatásra igy nem a „váratlan fordulat" miatt, hanem azért került sor, hogy az újságírók képet kapjanak az építkezés jelenlegi állapotáról és a csehszlovák szerveknek az építkezéssel kapcsolatos nézetéről. A Magyar Népköztársaság kormányának a bejelentése annyiban befolyásolta a munkalátogatást, hogy résztvevői valamennyien fokozott érdeklődéssel szemlélték az építkezést, az építkezésről bemutatott dokumentumokat, majd meghallgatták a szakembereknek az építkezésről adott részletes és meggyőző tájékoztatóját. A gáton a jelét sem láttuk annak, hogy változás történt a szerződő felek álláspontjában. A betonozok, a szerelők és az építkezés megannyi munkása a megszokott ütemben dolgozott, az előirányzott tervek szerint végezte munkáját. — A gabcíkovói vízlépcső — kaptuk a tájékoztatást — egy 720 megawatt teljesítményű erőmüvet és egy nagyobb, folyamtengerjáró hajók zavartalan áthaladására alkalmas zsiliprendszert foglal magába. A nyolc darab egyenként 90 megawattos turbina a legtöbb áramot igénylő reggeli és esti órákban dolgozik majd. Ez az üzemmód a vízi erőmüveknek azt az előnyét használja ki, hogy néhány perc alatt fel pergethető, míg más erőmütípusoknál — így az atomerőműveknél is — csak fokozatosan, megfelelő felfutás után lehet a kívánt teljesítményt „kicsiholni", illetve elérni. A sajtó képviselőivel tartott megbeszélésen Vladimír Lokvenc kormánybiztos és a sajtótájékoztatót nyújtó többi mérnök egyebek között Itt üzemelnek majd a turboaggregátorok kitért arra is, hogy mi az erőmű küldetése és előnye. — A Gabcíkovo—Nagymaros Vízlépcsőrendszer — mondták — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság által épített, közös tulajdonú és hidraulikailag, energetikailag összekapcsolt, egységes rendszert alkotó hatalmas mü. Tervének kidolgozásán a legjobb szakemberek évekig dolgoztak. A mü azzal a szándékkal épül, hogy mindkét népnek használjon, mindkét népnek szolgálja az érdekét. Az erőmű nagymarosi (vízi erőtelepből, duzzasztóműből, illetve ikerhajózsilipből álló) része szintén öszszetett feladat teljesítésére hivatott. 12
