A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-23 / 26. szám
KŐVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Fister Magda: MESÉLŐ MÚLT A Hét és az IBUSZ nyári képes versenye Lovász Attila: ZSELIZI GONDOLATOK Koller Sándor : ROCKVAKÁCIÓ (könnyűzenei verseny) Lovicsek Béla: ÉGRE NYÍLÓ ABLAK (folytatásos regény) Balázs Béla: FEBRUÁRI TÖRTÉNET Varga József: A HÉTPECSÉTES KÖNYV Címlapunkon Gyökeres György felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. £sl. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. ő. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaőiarne z. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kés Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavaterstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Húzóágazat-e nálunk a turizmus ? . Kellő felfutás után vajon hazánkban is működhetne-e olyan gazdasági nyomatékkai, akár a szomszédos Ausztriában vagy Magyarországon ? Nem titok, hogy például az osztrák építőipart épp a szállodaépítés tette nemzetközi rangúvá s az ottani sportszergyártás is a síturizmus révén érte el jelenlegi magas pozícióját. Magyarország elsősorban a Balatonnak, vendéglátóipari sajátosságainak és a termálturizmusnak köszönheti idegenforgalmi népszerűségét. Önkéntelenül is adódik hát a kérdés: a csehszlovákiai idegenforgalom miként reagál a turistajárás támasztotta leckére? — A világ idegenforgalmának tendenciái valóban azt matatják, hogy a turizmus a földkerekség szinte valamennyi országában egyre fontosabb tényezője a gazdasági helyzet alakulásának. Csehszlovákiáról köztudott, hogy földrajzi fekvését és természeti adottságait tekintve megvannak a szükséges adottságaink és készségeink a vendégfogadáshoz. Valószínű, hogy a feltételek javítása esetén ez a tevékenység a mainál sokkal nagyobb mértékben járulhatna hozzá a devizamérleg alakulásához. Az elmúlt évek statisztikai adatainak tanúsága, nomeg a gyakorlati tapasztalatok szerint is a hozzánk érkező turisták és a hazai országjárók száma Csehszlovákiában jócskán megelőzte az új idegenforgalmi létesítmények gyarapodását. Ennek tudható be, hogy a szálloda- és egyéb szállásgondjaink mindmáig meglehetősen feszítőek. Példaként Szlovákia fővárosát is említhetem, ahol mindössze 2 412 állandó hotelágy várja a turistákat. De mert a bratislavai példa sokkal inkább általános, semmint egyedi, ez már önmagában is jelzi fogadóképességünk korlátáit. És akkor még csak szóba sem hoztam az idegenforgalomhoz kapcsolódó járulékos beruházások, illetve a turisták különböző hobbitevékenységét szolgáló létesítmények hiányát. Mindennek tudatában az Idegenforgalmi és Közétkeztetési Igazgatóság az elmúlt hetekben ezért arra törekedett, hogy vállalataink — természetesen a lehetőségekhez mérten — gondosan felkészüljenek a küszöbönálló turisztikai föidényre. Szavaiból ha közvetve is. de azt , sejtem, hogy az idegenforgalom * fejlesztésében egyelőre eléggé távol vagyunk a világátlagtól. . . — Ezen már sokan és sokat töprengtek, s jutottak olykor ellentmondó következtetésekre. Véleményem szerint, mint sok más gondunké, ennek a megoldása is a gazdasági megújulást feltételezi, a tervezett reformok következetes továbbvitelét, a szerkezetátalakító gazdaságpolitika megvalósítását, amelyben azok a tevékenységek kapnak elsőbbséget, amelyekhez jók a hazai adottságok. Csehszlovákiának, lényegében a tengeren kívül, valamennyi feltétele adott ahhoz, hogy a turisták hosszabb itt-tartózkodás céljából is szívesen felkeressék. Ezzel szemben tény és való, hogy az ország jelenlegi idegenforgalmi kínálata eléggé szürke és színtelen, de mondhatnám arctalannak, jellegtelennek, esetenként egyenesen nivótlannak is. Igaz, átutazóban tömegek jönnek hozzánk, mert közel, Európa szívében vagyunk; mert Prága kellemes város, Bratislava pedig három ország határán fekszik; mert rokonaik és ismerőseik vannak nálunk — ám igen kevesen jönnek azért, mert éppen nálunk találják meg az utazásuk indítékának megfelelő, s persze a nemzetközi versenytársakéval is összehasonlítható idegenforgalmi kínálatot. Sűrűn szokták emlegetni, hogy a . szállodákban és éttermekben ' nem bánnak egyformán a vendégekkel! Igaz ez ? Interjú LUKÁCS DÁNIELLEL az SZSZK Idegenforgalmi és Közétkeztetési Igazgatóságának dolgozójával — Lehet, hogy egyes helyeken előfordul ez is, de nem általános tapasztalatként. A hozzánk érkező turisták zöme a szocialista országok állampolgára, és a tölünk kiutazók túlnyomó többsége szintén ezeket az országokat keresi fel. Nemcsak gazdasági érdek, hanem a jó vendéglátás és az előzékenység alapkövetelménye, hogy szívesen lássunk hazánkban minden külföldi turistát. Ide tartozik még egy gondolat: ahogyan nem teszünk különbséget a külföldi turisták között, úgy a nemzetközi idegenforgalmat sem a hazai lakosság hátrányára fejlesztjük. A kettő szorosan kiegészíti, feltételezi egymást, ezért a belföldi lakosság turizmusára is nagy gondot fordítunk. Igaz, a gyakorlatban van ennek némi hátulütője is ... Nevezetesen az a sokhelyütt tapasztalható helytelen szemlélet, hogy ami jó a hazai turistának, azzal majd a külföldi vendég is megelégszik. Sajnos, az efféle gondolkodásmód szinte iskolapéldája a provincializmusnak. Próbáljuk meg nevén nevezni a . „gyermeket": vajon miért nem megfelelőek hazánkban a turisztikai szolgáltatások? — Például azért, mert sok esetben még azt sem használjuk ki megfelelően, amink már van. Az utazási irodák, a szállodák, a prog* kötetese. a turizmus kilátásairól, az idegenforgalom fejlesztéséről ramgazdák nem működnek jól együtt, nem eléggé segítik egymást, nem ajánlják a kapcsolódó szolgáltatásokat, feltéve, ahol van ilyesmi. Előfordul, hogy inkább az árversenyben járunk az élen, és nem a szolgáltatások kínálatával és színvonalával — ezen viszont többet veszíthetünk, mint nyerhetünk. Idegenforgalmunkban egyelőre nem tudatosítjuk eléggé komolyan, hogy a szabadidejében utazó ember semmire sem vágyik úgy, mint a változatosságra: a hétköznapok egyhangúságát, a munkahelyi izgalmakat és az útonútfélen adódó stresszhelyzeteket igyekszik ezzel kompenzálni. Az igények sokszínűsége, sokfélesége lett a divat.. A turisták korábban csak egyszerű környezetváltozásra vágytak. Manapság egyre többen, egyre többet igényelnek: ismeretszerzést, sportolási lehetőségeket, kulturális élményeket, új kapcsolatokat és alkalmat a legkülönfélébb hobbik üzésére. Ahol mindez nincs meg, ott a legvérmesebb idegenforgalmi elképzelések is gyorsan zátonyra futhatnak. Mind a laikusok, mind a szakemberek körében vannak akik azt • állítják: hazánk drága turisztikai célpont a külföldi látogatók számára. Más szavakkal: a külhonból érkező turista túl sokat fizet és túl keveset kap... — Az úgynevezett turista-árszínvonal nemcsak nálunk, hanem világviszonylatban is emelkedett az utóbbi esztendőkben. Szerintem azonban nem is annyira ez a lényeg, hanem sokkal inkább az. hogy mind a hazai, mind a külföldi turisták jogosan és jobban megkövetelik a minőséget, az udvariasságot, a környezet kulturáltságát. Arra kell törekednünk, hogy a hazánkba érkezők necsak jól egyenek és lakjanak, hanem többet költhessenek sportra, játékra, szórakozásra vagy akár ajándékokra is. Ehhez viszont az kell, hogy a hazai ipar megfelelő áron, jó minőségű termékeket tudjon előállítani. Ez egyúttal sok tekintetben gátat szabhatna a valutaspekulációk feketepiacának is. Mi a véleménye a termálturizmus. rói annak hosszabb távú kilátá’ sairól? — Hogy nagy lehetőséget rejt magában. Az ország számos pontján, Így Szlovákiában is sűrűn találni gyógyvizeket, amelyeknek helyi fejlesztése sokat segíthet az idegenforgalom fellendítésében és jobb területi megoszlásában. Természetesen, manapság a gyógyturizmusban is rohamosan emelkednek az igények. Elsősorban valóban korszerű gyógyszállókra van szükség, ahol lakhatnak, étkezhetnek. szakszerű kezelésben részesülhetnek a vendégek. Emellett azonban a termálturizmusban is szükség van az úgynevezett kapcsolódó beruházásokra, azaz a szórakozóhelyekre. sportpályákra és sok egyéb lehetőségre, hogy az emberek elkölthessék a pénzüket, eltölthessék a napi néhány órás kezelésen túli idejüket. Ráadásul arra szintén gondolni kell, hogy a betegek kísérői és családtagjai is kellemesen érezhessék magukat. Mindent egybevetve tehát mi kel. lene az ország idegenforgalmi ’ szolgáltatásainak jelentős javulásához ? — Az, hogy a jövőben lényegesen nagyobb figyelmet fordítsunk az emberre, tehát a turisták kényelmét, szórakozását és a pillanatnyi igényeit kielégítő szolgáltatásokra. Ugyanakkor gondolni kell arra is, hogy a mégoly színes, a mégoly jól célzott turisztikai kínálatot is csak megfelelő képzettségű és képességű, nyelveket jól beszélő szakemberek közreműködésével lehet vonzóan életben tartani és sikeresen működtetni. MIKLÓSI PÉTER 2
