A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-16 / 25. szám
A másik, a Júdáshegy „onnan vette a nevét, hogy róla kémlelték ki a törökök a várbelieket". A Paphegy. melyen a vár állott, szájhagyomány szerint egy paptól kapta a nevét. Nem véletlen, hisz a lelkész fogadásból a hegy aljáról egészen a tetejéig felment egy huzamban". Pedig, mint Mocsáry irta, a „távolságot tsak a vár kapujától a völgynek mélységéig, ahol most a Mezö-Város fekszik, könnyen lehet kétezer lépésre tenni, a kapu pedig a hegy lábánál fekszik." A Paphegyet később Gesztenyésnek nevezték. Ma Kálváriahegy a neve. Az évszázaos gesztenyefákat 1580 táján telepítették ide, a későbarokk kálváriát pedig a XVIII. század közepén építették. Ezt a kálváriát emlegeti egyik novellájában Mikszáth is. Gózonnak nevezve a helységet. Szerinte a környék lakosai „nem hiába építették a gózoni gesztenyeerdőbe a kilenc kápolnát a kálváriával, hisz a Mária-csoda itt is „megtörtént" egykor. így lett aztán Kékkő búcsújáróhely hosszú időn át. Kékkő vára a város fölött emelkedő sziklaorom kékes színéről kapta a nevét. A monda azonban másképp adja elő a néveredet történetét. Eszerint a Vepor tetején egy aranybarlangban lakott az a sárkány, mely naponta egy juhot evett s az Ipolyban fürdőzött. Ott találta azt a hatalmas csillogó kék színű követ, melyről Géza királynak is tudomása lett. Megtetszett neki a kő, de azt senki sem tudta elvenni a sárkánytól. Végül Detre fia Balázsnak sikerült legyőznie a sárkányt. A kő egyik felét a királynak adta, másikat pedig annak a várnak a tornyára tette, melyet a sárkánybarlang fölé emelt. Innen a vár neve. Mikszáth egyik adomájában egy későbbi Balassáról olvashatunk. A naponta bálozó nagyúrról, aki egyszer az amfiteátrum alakú bálterem javításához akart két szekér murvát (kavicsot) hozatni a kékköiekkel. A parancsot azonban a bíró félreértette, s „murva" helyett két szekér özvegyasszonyt küldött a várba. Nem csinált gondot a parancs elértése miatt Balassa úr, megtáncoltatta a kékkői öregasszonyokat is. Mikszáth szerint a Balassákat tisztelték és szerették a Kürtös völgyében. S a történelem múlt századaiba visszatekintve, a múlt idő még az esetleges gonoszságaikat is feledteti a néppel. így szól erről egyhelyütt az iró: „Környékünkön végtelenül szerették a hatalmas ős-famíliát, mert a Balassák csináltak hamis pénzt, de sohase csináltak hamis politikát. Százados emlékek fűzték őket ide. Minden várrom, minden legenda öhozzájuk vitt vissza. A régi csataterek (s minden faluban volt valaha csata) benépesültek a fantáziákban páncélos Balassákkal. Picinyke lábnyomok látszottak egy palojtai sziklán. Egy Balassa kisasszony selyem topánkás lába vájta azokat. Lapos, kerek kavicsokat dobált ki a Kürtös patak egy helyütt, ha megáradott. Ezek is egy Balassának kővé vált pénzei. Minden az övék volt itt, még a nép szíve is. Pedig akadtak köztük rossz urak, kegyetlen zsarnok oligarchák, de a régiség patinájával megszépültek." CSÁKY KÁROLY (Fotó: Böszörményi) Az orgona mestere Szabó Imre szabadidejében orgonaművész, mellékállásban orgonatanár, főállásban pedig orgonakarbantartó. S mivel minden „szakmája” az orgonával kapcsolatos, szeretném, ha elmondaná, hogyan került kapcsolatba ezzel a hangszerrel ? — Kiskoromtól nagyon szeretem a zenét, alapiskolás koromban zongoraórákra jártam, aztán később, amikor már az újvári (Nővé Zámky) gimnázium növendéke voltam, teljesen véletlenül találkoztam egy budapesti orgonatanárral. Baráti Istvánnal. Hozzá jártam négy évig. A gimnázium elvégzése után a bratislavai konzervatóriumban, majd a Bratislava! Zeneművészeti Főiskola orgonaszakán folytattam a tanulmányaimat. — Jelenleg a Csehszlovák Rádió Zenekarában dolgozik orgonakarbantartóként. Miért határozott úgy, hogy diplomával a zsebében karbantartói munkát vállal? — Én ezt a munkát elsősorban azért vállaltam el, mert ezáltal megoldódott a gyakorlási problémám. Ugyanis, ha a koncertteremben nincs hangverseny vagy rádiófelvétel, szóval ha szabad az orgona, bármikor gyakorolhatok rajta. Tehát ez volt az első szempont, amiért elvállaltam ezt a munkát. A másik ok az volt, hogy amikor ez a lehetőség kínálkozott, éppen munkahelyet kerestem. Ugyanis a főiskola befejezése után két évig ösztöndíjat kaptam a Szlovák Zenei Alaptól. Pár hónap volt még hátra az ösztöndíjból, amikor a volt főiskolai tanárom Ferdinand Kiinda szólt erről a munkalehetőségről. Egyébként már a tanulmányaim idején is szívesen hangoltam, javítottam az orgonát. Úgyis mondhatnám, hogy amit eddig kedvtelésből csináltam, most főállásban a szakmám. — Mi minden tartozik az orgonakarbantartó munkakörébe? — Az én feladatom, hogy a hangszer állandóan rendben legyen. Ha az orgonagyár szakembereire lennénk utalva, akik megjavítják a hibákat, felhangolják a hangszert és elmennek, akkor ha egy koncertfelvétel közben lehangolódik valamelyik sip, napokig kellene várni a gyár szerelőire. Én viszont — ha csak nincs fellépésem — ott vagyok valamennyi lemez-, rádió- és tv-felvételnél. — Ön tavaly szeptembertől mellékállásban tanít a bratislavai konzervatóriumban, főállásban karbantart egy orgonát, ezenkívül koncertezik, lemezfelvételeket készít. Nem sok ez egy kicsit? — Egyelőre bírom még. Én az orgona szerelmese vagyok, tehát bármit, ami összefügg ezzel a hangszerrel szívesen csinálok. Szívesen tanítok, mert megnyugtat az az érzés, hogy az iskolai végzettségemnek megfelelő munkát végzek. Mint már említettem régóta érdekel az orgona „belseje" és orgonálni is nagyon szeretek. A Csehszlovák Rádió orgonájának 6 300 sípja van, az értéke 6 millió 300 ezer korona. Nekem már az is öröm, hogy egy ilyen hangszeren bármikor játszhatok. Ami a művészi pályafutásomat illeti, én is — mint a legtöbb zenész — szeretnék minél többet koncertezni, kapcsolatba kerülni a LnJ KINCSÜNK AZ ANY/W/ELV Biológia mezőgazdászjelölteknek Új tankönyvből tanulhatják a biológiát a mezőgazdasági középiskolák diákjai. A Príroda könyvkiadó megjelentette Svihrová Á. és Vozábová K. Biológia c. könyvét Klokner Lóránd doktor fordításában. A könyv anyaga modern, jól tanulható, képekkel gazdagon illusztrált. A kiemelt részek ritkított írással kerültek a könyvbe, amit a recenzens nem tart sem olcsó, sem célszerű megoldásnak. A fordító ez esetben is kitűnő munkát végzett, és alig hagy feladatot a recenzensnek. A „zivotné prostredie" terminust mind a 9 esetben „természeti kömyezet"-re fordítja a fordító és nem a helyes emberi környezetre. A biológia felosztásával kapcsolatban a „vyskumné vedy" terminust nem „kutatási tudományokéra hanem kísérleti tudományokra kell fordítani. Már régebben is rámutattunk arra, hogy a funkciós egység helyesen funkcionális egység, a kikülönülés helyesen elkülönülés, tagolódás, a milliméteres papír helyesen milliméterpapir és a munkabiztonság (bezpecnosf práce) helyesen munkavédelem. Szintén szóvá tettük azt, hogy a „podklad" nem „alzat" hanem aljzat és hogy a „mesterséges öntözés" (umelé zavlazovanie) csak öntözés. Az „építöegység" helyett a magyar nyelv az építőkő terminust használja a biológiában és máshol is. A virág témakörével kapcsolatos „illatos olajok" (vonavé silice) helyesen illóolajok. A szaporodás fejezetben a gametogenezissel kapcsolatban ezt találjuk: „Minden eredeti sejtből 4 féle kromoszómaszámú spermium keletkezik." Ez a megfogalmazás tárgyi tévedés jellegű és korrekcióra szorul. A helyes szöveg A redukciós osztódásból, a meiózis folyamán négy egyenlő értékű spermium keletkezik. A spermiumoknak haploid (felezett) kromoszómaszáma van, és mind a négy spermium egyforma A „házát viselő csiga" összetételt is jobban „biologizální” lehetne. A mikroszkóppal kapcsolatos „durvacsavar", „finomcsavar" terminusok ismételt használata alkalmat ad arra. hogy visszatérjünk egy korábbi vitára. Az első gimnazisták biológiakönyvével kapcsolatos recenziómban állítottam (Hét 1987, 2. szám), hogy: „A mikroszkóp alkatrészeként feltüntetett durvacsavar, finomcsavar, nem eléggé szakszerű, helyettük az irodalomban fellelhető: makrométercsavar, fogaskerekű csavar, illetve mikrométercsavar használatát ajánljuk." A fordító „A pontatlan pontosítás" című cikkében megállapítja, hogy: „A durvacsavar és a finomcsavar kifejezés teljesen szakszerű, hiszen elsősorban a tárgy képének durva és finom beélesítésére szolgál és a beállítógombokkal együtt számos magyar forrásmunkában megtalálható pl. Faragó: Mikroszkóp, Sárkány: Növénytermesztési gyakorlatok. A javasolt fogaskerekű csavar ennél szakszerűtlenebb, a makrométercsavar pedig a Természettudományi Lexikon szerint is kis távolságok pontos mérésére szolgáló különálló eszköz." Folytatásként meg kell állapítani, hogy a fordító nem állít valótlant. De az is igaz, hogy Faragó könyve 1954-ben, Sárkány könyvének 2. kiadása 1964-ben jelent meg. Ezzel közönséggel. Februárban volt egy önálló hangversenyem a Szlovák Filharmónia nagytermében, ezenkívül viszonylag gyakran járok külföldre. Felléptem már többek között Ausztriában, Svédországban, Angliában. — Az elmondottakból kitűnik, hogy életének nagy részét egy hangszer mellett tölti. Meg tudná fogalmazni, hogy annak idején miért éppen az orgonát választotta? — Azért szeretem az orgonát, mert ez az egyetlen hangszer, amely egymagában is képes olyan hatást kiváltani a közönségből, mint egy egész zenekar. KAMONCZA MÁRTA ellentétben Aliverti 1976-ban „Élet a mikroszkóp alatt” című könyvében a fogaskerekű csavar és a mikrométercsavar, Schneider 1974-ben „Életünk és a mikrobák" című könyvében a makrométercsavar, mikrométercsavar terminusokat használja, ugyanígy a Mezőgazdasági Lexikon 1982-ből is a mikrométercsavar terminust használja. A témával terjedelemben Szigeti foglalkozik 1979- ben a „Talajmikrobiológiai vizsgálati módszerek" cimü könyvében, aki ezt írja: „a durva beállítást a makrométercsavarral, a finom beállítást a mikrométercsavarral végezzük." Az 1965-ben megjelent Természettudo- , mányi Lexikon „mikrométercsavar"-ját az 1962-ben megjelent Új Magyar Lexikon és az 1972-ben megjelent Műszaki Lexikon is — már és még — „mikrométer" formában közli. A következtetés levonható. A fikocián—-fikocianin vita is ugyenerről a töröl fakad. A fordító által idézett Természettudományi Lexikon (1965) adatával szemben Römpp: Vegyészeti Lexikon (1984), Biológiai Lexikon (1975), valamint Felszeghy (1976), Szegi (1979), Lásztiti (1981) stb. könyveinek adatai állíthatók. Ha egy tankönyv fordítása eléri a megfelelő szintet, támaszthatjuk vele szemben az utolsó, legnélkülözhetőbb követelményt is. Azt, hogy a jelenkor terminológiahasználatának szintjén íródjék, azaz ne a ma használatos terminológia után kullogjon néhány tíz évvel. Az utolsó mondatat általánosságban értem, és nem az ismertetett könyvet vagy fordítóját minősítem. A könyvtáramban van olyan alapiskolai tankönyv is, amelynek a terminológiahasználata fél évszázadot késik — archaikus —, szerencsére ehhez semmi köze a mi fordítóinknak és a mi könyvkiadóinknak. CSUKA GYULA 11
