A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-02 / 23. szám
Kelj fel, Jancsi! Közkedvelt játék, lényege a versengés. Fiúk, lányok egyaránt játsszák. Először is egy kő- vagy fadarabkával kirajzolják a földre a játszóteret. Egymástól 15—20 m-re húznak két párhuzamos vonalat, s ezekre derékszögben méterenként párhuzamos vonalakat húznak, úgyhogy egy játékos, a „szólítgató" kivételével minden játékosnak jusson egy vonalköz. Azután kijelölnek maguk közül egy szólítgatót, aki a vonalközök elé áll, a többiek pedig vele szemben foglalják el a helyüket a vonalközök előtt, nagyság szerinti sorrendben. A szólítgató a gyerekeket sorrendjüknek megfelelően egymás után szólítgatja. A párbeszéd a következő: — Kelj fel, Jancsi! — Hány órára? — Két óriás (vagy más). A példaként felhozott felelet azt jelenti, hogy az illető játékos a számára kijelölt vonalközben két nagy lépést tehet előre. Mikor ez megtörtént, a szólítgató a következő játékoshoz szól: — Kelj fel, Jancsi! — Hány órára? — Két tyúklépés (vagy más). A felelet ebben az esetben azt jelenti, hogy a játékos két lábhosszúságnyi lépést tehet előre. A játék hasonló párbeszédek ismétlésével folytatódik. A különféle előre, hátra és oldalra ugrálásokon mindnyájan jól derülnek. Aki a leghamarabb jut át a vonalközön, az a győztes, és a játék ismétlésekor ő lesz a szólítgató. (Nemeskosút—KoSúty) A játék egy másik változata a Kelj fel, Jankó! Az előző változattól csupán abban tér el, hogy .Jankó" a többieknek háttal áll, a gyerekek pedig elváltoztatott hangon kérdeznek, hogy Jankó ne ismerhesse fel őket, tehát ne kivételezhessen. (Diószeg — Sládkoviőovo) A gyerekek a feleletek gazdag változatát ismerik. Ötletességükkel főleg a következők tűnnek ki: öt csibe (öt csibelépés, vagyis öt nagyon kis lépés), maradj az ágyba (a játékosnak továbbra is a helyén kell maradnia), három nagy békaugrás előre (három nagy ugrás guggoló helyzetben végezve; nemeskosúti változatok), öt iskolalépés előre (öt természetes nagyságú lépés), egy óriás ugrás hátra (egy nagy ugrás hátra), jó nagy tigrisugrás (a játékos mindkét kezét előrenyújtva erős lendülettel előreveti magát, bukfencet vet, aztán azon a helyen, ahová így eltornázta magát, feláll), eltörött a mutató (a játékos eddigi helyéről nem mozdulhat), öt perc múlva kanyarban van (maradjon a helyén), áll az óra (továbbra is maradjon a helyén), két verébugrás (nagyon kis ugrás), három macskaugrás oldalra (három ugrás jobbra vagy balra; diószegi változatok), egy bolhalépés (a játékos féllábnyit mehet előre), egy lóugrás (a játékosnak alapállásból egyszerre két lábbal kell ugornia egyet), egy disznólépés (a játékos közepes nagyságú terpeszbe áll, térdben összeszorítja a lábait, s ily módon lép előre egyet; sókszelőcei változatok), egy citrom (a játékos először jobbra kiugrik, aztán előreugorva a levegőben perdül egyet), egy narancs (ugyanaz, mint az előző ugrás, csak balra; vágkirályfai változatok). egy tányér (az illető játékos bal lábával amilyen messzire csak tud, előrelép, jobb lábával a bal kéz irányában oldalt kilép, bal lábával a fordulatot befejezi, jobb lábával pedig zár; alsóhatári változat), cumli a szádba, maradj az ágyba (a játékos maradjon a helyén; boldogfai változat). Hasonlóképpen játsszák a Cukor, limonádé, bumm! nevű játékot is. A Jancsi vagy Jankó helyén itt a „bunyót" találjuk, aki a többieknek háttal áll, és ezt mondja; — Cukor, limonádé, bumm! A szavak hallatára a gyerekeknek a kijelölt pályán előre kell futniuk. Mire a hunyó a „bumm"-hoz ér, mindenkinek mozdulatlanná kell merevednie; a hunyó ekkor megfordul, és akit mozogni lát, azt visszaküldi kiindulási helyére. Például: Laci, vissza! Aki elsőnek lépi át a vonalköz előtti vonalat, a hunyó hátára kell ülnie, és vele egyszerre kell a mondókát befejeznie:... bumm! Ismétléskor a hunyó és a győztes játékos szerepet cserélnek. (Zsigárd — Zihárec) Kedves fiatal barátaim! Ha még nem játszottátok ezt a játékot, próbáljátok meg. Meglátjátok, sok örömteljes percet szereztek magatoknak. Maradjatok szerények, és vidáman ugráljatok! GÁGYOR JÓZSEF Fotó: Gyökeres György I f
