A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-02 / 23. szám
KŐVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Habán Ottó: A DUNA MENTI TAVASZ ELÉ Tóth László: HAJÓNAPLÓ Koller Sándor: POPTURMIX Miklósi Péter: MATESZ-BEMUTATÓ Batta György: KÁNTORNÉ, AZ ELEGÁNS (Ismét a válogatottban) Zolczer László: TERÉZ NÉNI (MAGÁN)MÚZEUMA Gál Sándor: KÖLTÉSZETÜNK OTTHONTUDATA Címlapunkon M. Borsky felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. 815 85 Bratislava, ul. CsI. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a Posta Hiriapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedícia tlace, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. c. 6 Nyomja a Vychodostovenské tlaciarne z. p.. Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kés Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: VydavateCstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Minő indítékból s milyen elhatározássál jött létre 1988 őszén az Emberi Jogi és Humanitárius Együttműködési Bizottság ? — Elöljáróban azt kell megemlíteni, hogy 1948-ban, az ENSZ III. közgyűlésén megszületett az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Ezt a nemzetközi konvenciót — amely minden nemzet és állam közös céljaként, 30 pontban foglalja össze az alapvető emberi jogokat — annak idején hazánk is aláírta. Az emberi jogok nemzetközi biztosításának dolgában tulajdonképpen ez volt az első lépés. 1966-ban azután erre épült az állampolgári és a politikai jogokról, illetve a gazdasági, a szociális és a kulturális jogokról szóló, hasonlóképp fontos nemzetközi dokumentumok kidolgozása. Ez utóbbiakat hazánk 1975-ben ratifikálta. Természetesen, ezek az okmányok már a tartalmuknál fogva is fontosak; ám a későbbiekben előtérbe került annak kérdése is: vajon miként lehet nekik gyakorlati érvényt szerezni, illetve milyen garanciákat kell kidolgozni ennek érdekében. Ebben a folyamatban kedvező szerepet játszott az 1975-ben Flelsinkiben rendezett Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia záródokumentuma és az azóta tartott utóértekezletek. Ezért az utóbbi időben mind jobban a közfigyelem homlokterébe kerül a jog társadalomelméleti megközelítése, a jogalkotás társadalmasítása. Egyre kedvezőbb kereteket kell hát találni ahhoz, hogy a lakosságot mind szélesebb körben sikerüljön bevonni egyrészt a társadalmi és politikai életbe, másrészt pedig a jogalkotás folyamatába. Ennek érdekében jött létre Prágában — az ENSZ fent említett nyilatkozata elfogadásának 40. évfordulóján — a csehszlovákiai Emberi Jogi és Flumanitárius Együttműködési Bizottság. Mondható úgy is. hogy az átalakítás. : népszerűbben szólva a peresztrojka ,.gyermekeként"? — Úgy gondolom igen, hiszen a mostani, sok tekintetben fordulatot jelentő időszak megköveteli, hogy múltunk és jelenünk mind jobb megismerésére, a szocialista építés sikereinek és tévedéseinek megértésére törekedjünk. Vonatkozik ez a jogállamiság kérdéskörére is, elvégre az átalakítás egyik fö célkitűzése az emberközpontú szocializmus megteremtése, ahol alapelv az emberi jogok deklarálása s azok gyakorlati megvalósítása. Az Emberi Jogi és Humanitárius Együttműködési Bizottság tevékenységének egyik fontos sarkköve, hogy a szóban forgó kérdésekben a közvélemény formálója és a „köz" véleményének tolmácsolója legyen. Eleddig miben nyilvánultak meg az í alkotmányosan biztosított emberi jogok széles tárháza gyakorlati alkalmazásának kötöttségei? — Többnyire abban, hogy az illetékes szervek a sok esetben szépen deklarált alkotmányos jogok gyakorlati megvalósításához ilyen-olyan okoknál fogva nem teremtették meg a szükséges feltételeket. Ez ellentmondásokat is szült elv és gyakorlat között. Példa erre a nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény is. Általánosan megfogalmazta ugyan a nemzetiségeknek, mint etnikai közösségeknek sajátos jogait, de magában az alkotmánytörvényben is előrebocsátott törvényes végrehajtási rendelkezések meghozatalára — kevés kivételtől eltekintve — ezidáig nem került sor. A bizottság mivel foglalkozott már ed; dig és milyen a munkaterve ? — Egyelőre főként szervezési kérdésekre összpontosította figyelmét, s több szakbizottságot hozott létre. Állandó feladatának tekinti figyelemmel kísérni az emberi Interjú dr. GYÖRGY ISTVÁNNAL, a csehszlovákiai Emberi Jogi és Humanitárius Együttműködési Bizottság tagjával jogokkal kapcsolatos nemzetközi jogi dokumentumok és a csehszlovák jogrend közötti összhangot. Tevékenységének homlokterében állnak a humanitárius emberi jogok ellenőrzését érintő, továbbá a vallásszabadsággal vagy az állampolgárok szabad mozgásával összefüggő kérdések is. A bizottság munkájában fontos szempont a nemzetiségék sajátos jogainak kérdésköre. Itt mondanám el még azt is, hogy a bizottság az elmúlt időszakban több mint 1 200 indítványt és panaszt kapott a lakosságtól. Időszerűnek tűnő kérdés, hogy az 1989 januárjában sikerrel zárult bécsi utótalálkozó döntései mennyiben érintik a csehszlovák jogrendszert? — Az ott elfogadott dokumentum fontos lépést jelent mind az európai együttműködési folyamat további sorsát illetően, mind világviszonylatban is a kölcsönös bizalom további erősítésében, és végül — de nem utolsósorban — az emberi jogok nemzetközi védelmének tekintetében. Természetesen, a Bécsben elfogadott okmány hazánkra is vonatkozik. Példaként hadd említsem meg, hogy a dokumentum 18. és 19. pontja leszögezi: a résztvevő államok tartós igyekezetét fejtenek ki a záródokumentumba foglalt és a nemzeti kisebbségeket érintő feladatok megvajósítására. Az aláíró országok kötelezték magukat arra, hogy a szükséges törvényhozói, közigazgatási, bírósági és egyéb hatósági intézkedésekkel biztosítják az országaik területén élő nemzeti kisebbsérf a társadalmi jogtudat alakulásáról és az emberi jogokról gekhez tartozó személyek emberi és szabadságjogainak védelmét. Egyben mindenfajta diszkriminációtól is tartózkodnak velük szemben. A bécsi utótalálkozó országai kötelezték magukat továbbá arra, hogy az országaikban élő nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális és nyelvi sajátosságainak megőrzéséhez szintén megteremtik a feltételeket. Számunkra most az a leglényegesebb teendő, hogy ebből a nemzetközi dokumentumból minél többet tudjunk átplántálni hazánk jogrendjébe. A jelenlegi időszak erre kitűnően megfelel, hiszen hazánkban éppen most vannak folyamatban az új Alkotmány előkészületei. Az emberi jogok érvényesülése meny: nyiben befolyásolja mind a társadalom, mind a világ szemében a szocializmus-képet? — Az újszerű gondolkodás térhódítását a szocialista közösség országaiban többségében az a törekvés jellemzi, amelyre a lenini stílust szorgalmazó SZKP lépett. Ez a lakosság széles tömegeiben egyre növekvő támogatásra talál, de társadalmi szinten is aktivizálódást eredményez. A hétköznapok politikájában egyre nagyobb hangsúlyt kap az emberi tényező, beleértve az ember személyiségével összefüggő jogok biztosítását. Ezért mindazt, amit emberi alapjogoknak nevezünk, egyértelműen meg kell fogalmazni az Alkotmányban és számos egyéb, alapvetően fontos törvényben. Ugyancsak törvényesen kell biztosítani azok védelmét, gyakorlásának feltételeit. Mindehhez olyan társadalmi és politikai légkör szükséges, amelyben demokratikusan lehet megfogalmazni, törvénybe iktatni és érvényt szerezni ezeknek a jogoknak; illetve számon kérni azok esetleges megsértését. Szükséges, hogy ez a mi körülményeink között is elengedhetetlen részét képezze a társadalmi átalakításnak. Elvégre csak ott alakulhatnak ki a jogállam feltételei, ahol az állami szervek hatalma csupán addig terjedhet, ameddig azt a társadalmi erők által megalkotott jogi normák megengedik. A szocializmusban ez kétszeresen érvényes alapkövetelmény, hiszen minden tekintetben igazságos és humánus társadalmi rendszer megteremtésén fáradozunk. A szocialista államoknak a demokrácia és az emberi jogok érvényesítésének mindennapjaiban egyszerűen példát kell mutatniuk a világ előtt. Véleménye szerint az Emberi Jogi és I Humanitárius Együttműködési Bizottság mennyiben fogja elnyerni a lakosság bizalmát és tekintélyét? —- Az alig féléves tevékenység még nem nyújt módot ana, hogy valóban érdemdús tevékenységről beszélhessünk. Az viszont megállapítható, hogy e bizottság létrehozása jó lépésnek bizonyult. Azt a szándékot tükrözi, hogy társadalmunk egyre nagyobb teret kíván biztosítani a lehető legszélesebb társadalmi bázison nyugvó politizálás gyakorlatának. A társadalmi erők mozgósításának lényeges eszköze, hogy a kommunisták, a más pártok tagjai, de a pártonkivüliek is minden tekintetben egyenjogú esélyt és lehetőséget érezzenek mind a közéleti, mind a társadalmi és politikai tevékenységhez. Ez a hétköznapi aktivitás elengedhetetlen előfeltétele. Az Emberi Jogi és Humanitárius Együttműködési Bizottság ebben a folyamatban úgy lép fel, mint valamiféle közvetítő kapocs az egyre szélesebb körben aktivizálódó társadalmi erők, illetve a hatalmat megtestesítő szervek között. Nyilvánvaló hát, hogy a lakosság bizalmát és tekintélyét csakis aktív munkával, kézzelfogható eredmények felmutatásával nyerheti el. MIKLÓSI PÉTER 2
