A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-26 / 22. szám
? is - / m * ■ kfi t gSalI ✓ ' *' Tgjáfcgíl fj? Trjll Erdélyi János szobrának megkoszorúzása Jobbról: Mészáros András filozófus, T. Erdélyi Hona irodalomtörténész. Erdélyi Zsuzsanna etnográfus — az irodalomnépszerűsítő aktivisták országos szemináriumának előadói — és Hornyák István, a Csemadok KB osztályvezetője „Csak honszerelmet súgjon minden dalod.. A 175 esztendeje született jeles költőre, néprajzkutatóra, bölcselőre és közíróra. Erdélyi Jánosra emlékeztek szülővárosában, Nagykaposon (Veiké Kapusany) mindazok — helybéliek és távolabbról érkezettek egyaránt —, akik resztvettek a Csemadok Töketerebesi (Trebisov) Járási Bizottsága és Nagykaposi Alapszervezete által rendezett Erdélyi János Napokon, illetve az irodalomnépszerüsitő aktivisták országos szemináriumán. A közel két hétig (1989. III. 30.—IV. 9.) tartó rendezvénysorozat Erdélyi János nagykaposi emlékművének megkoszorúzásával kezdődött. Ezt követően a városi művelődési házban megnyitották három környékbeli amatőr képzőművész közös kiállítását, amely szinte keretbe foglalta az eseményeket, hiszen az előadások és az író-olvasó találkozók többsége a kiállítóteremben zajlott le. Természetesen minden rendezvényről nehéz lenne részletesen beszámolni, annyit azonban leszögezhetünk, hogy valamennyi hasznos és gondolatébresztő volt. A Madách Könyvkiadó könyveiből rendezett kiállítás jó alkalom volt arra, hogy az olvasók alaposabban tájékozódhassanak — nem utolsósorban a jelen levő Dobos László jóvoltából is — a csehszlovákiai magyar irodalom helyzetéről és perspektíváiról. A kiváló magyarországi irodalomtörténész, a közelmúltban 60. születésnapját ünneplő Czine Mihály is Nagykapos vendége volt: ö a nemzetiségi magyar irodalmakról tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást: Dr. Szabó Rezső jogi kérdésekről beszélt. Három gimnázium — a nagykaposi, a szepsi (Moldava nad Bodvou) és a magyarországi sárospataki gimnázium — diákjainak színvonalas vetélkedője Erdélyi Jánosról nem csupán üde színfoltja volt a rendezvénysorozatnak, hanem annak igazolása is, hogy Erdélyi szellemi örökségével jól sáfárkodnak azok a tanárok, akik a jövő nemzedékek nevelését választották élethivatásul. Sajnos, az irodalomnépszerüsitö aktivisták országos szemináriumára — lassan-lassan megszokottá válik ez — a vártnál jóval kevesebben jöttek el. Érdemes lenne az okoknál hosszabban is elidőzni, de ettől most eltekintenék — már csak azért is, mert ezt nálamnál hivatottabbaknak kell megtenniök. A szemináriumon elhangzott előadások egyébként érdekesek voltak. Mészáros András filozófus a bölcselő Erdélyit állította a fókuszba. T. Erdélyi Ilona — Erdélyi egyik unokája —, magyarországi irodalomtörténész az irodalomkritikus Erdélyiről, Erdélyi Zsuzsanna — Erdélyi másik unokája —, magyarországi néprajzkutató a folklorista Erdélyiről beszélt. Az előadásokat jól kiegészítetA Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara is fellépett az Erdélyi János Napokon Ung-vidéki, bodrogközi es kárpátaljai magyar írók te az a kiadvány is. amelyet Géczi Lajos gimnáziumi tanár, a nagykaposi Erdélyi-kultusz önzetlen és szakavatott szervezője állított össze Erdélyi János emlékezete címmel. (A füzet egyébként a Csemadok KB Közművelődési Kiskönyvtár sorozatának 2. darabjaként látott napvilágot.) Az országos szeminárium résztvevői találkozhattak és elbeszélgethettek az Ung-vidékröl és a Bodrogközből elszármazott csehszlovákiai magyar írókkal is. akik mellett néhány kárpát-ukrajnai magyar író és művész is helyet foglalt a dobogón. LACZA TIHAMÉR Fotó: Bogofy János (3) Szarnák Mihály (1) Kissi István (1) 1
