A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-13 / 3. szám
KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A HÉT 7 KÉRDÉSE Benyák Mária: OLOMOUC ESŐBEN Nagy Kornélia: GERSTNER ISTVÁN KÉPEIRŐL Fonod Zoltán: HIDAK PARTOK KÖZÖTT Dr. Budai Ernő: FEJLŐDŐ KISTELEPÜLÉS Miklósi Péter: NOTESZLAPOK Varga József: LÁTOGATÓBAN GOETHÉNÉL ÉS A MESTERDALNOKOKNÁL Címlapunkon Gyökeres György felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozáséban, 815 85 Bratislava, ul. CsI. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Král S. Klára Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. c. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaciame z. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavaterstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Húszéves a Madách Könyv- és Lapkiadó. E két évtized alatt milyen hatással volt a kiadó a csehszlovákiai magyarság szellemi életére ? — Egy kicsit túlzásnak tűnhet, ha azt mondom, hogy a Madách is hozzájárult a csehszlovákiai magyarság szellemi életének kibontakoztatásához. Ha igaz, hogy a könyv kulturális érték (és szerintem elsősorban az!), akkor az eltelt húsz év alatt megjelent könyveink nagy többsége hatással volt, formálta olvasóink világképét, ízlését, nemzetiségi tudatát, hazaszeretetét és megértését más népekkel, akikkel közös hazában élünk. A legintenzívebb formálóerejük talán a csehszlovákiai magyar alkotásoknak van, mert ezek állnak legközelebb az olvasókhoz, közös gyökérből fakadnak. A meggyőző erejük is erőteljesebb, közvetlenebb. Csak az elmúlt öt évben több mint 1 millió példányt jelentő tételben több mint 160 csehszlovákiai magyar művet adtunk az olvasó kezébe. Ezek a müvek ne lettek volna hatással a csehszlovákiai magyarság szellemi életére? A demokratikus kibontakozás, a gazdasági átalakítás mennyiben érinti most a kiadót? — Baj lenne, ha nem érintené. A Madách szerves része a szlovákiai könyvkiadásnak. Az év második felében átalakul a hazai könyvkiadás szerkezete és így a Madách is része lesz a szlovákiai könyvterjesztők és könyvkiadók egyesülésének, továbbra is mint anyagilag támogatott könyvkiadó. A támogatást továbbra is a Kulturális Minisztérium fogja biztosítani. Természetesen nem olyan mértékben, mint eddig. De ez törvényszerű is. Könyveink példányszámát csak nagyon megfontoltan emelhetjük. Nem „termelhetünk" raktárra. Amit kiadunk, azt el is kell tudnunk adni. Ezért sokkal átgondoltabban, differenciáltabban kell megválasztanunk azokat a témaköröket, amelyek iránt az olvasók nagyobb érdeklődést tanúsítanak. Bővítenünk kell a kiadói jogosítványunkat más témákkal is, amelyek talán eddig háttérbe szorultak, de amelyek iránt érdeklődnek az olvasók. Még szorosabb kapcsolatot szeretnénk teremteni a Csemadok-alapszervezeteivel, járási bizottságaival. Több író-olvasó találkozón és egyéb rendezvényen kell részt vennünk, amelyek jelzik: mi az, amit igényel az olvasó, a társadalom. A közös könyvkiadás, a magyarországi kiadókkal való együttműködés módja változott-e az utóbbi években? Milyen elvek alapján választják ki a behozott könyveket és van-e ebbe a kiadónak beleszólása ? — Természetesen változott és állandóan változik. S ebben lépést kell tartanunk, nehogy lemaradjunk. A magyarországi könyvkiadókkal már húsz éve jó a kapcsolatunk. Vannak olyan könyveink, amelyeket a magyarországi könyvkiadók nagy példányszámban vesznek át tőlünk, ami gazdasági téren javítja lehetőségeinket. A behozatal megválasztása a Madách és a magyarországi könyvkiadók közös ügye. Igyekszünk behozni olyan könyveket, amelyek kulturális értéket jelentenek, amelyek gazdagítják olvasóink értelmi és érzelmi világát. Meg kell jegyeznem, hogy a csehszlovákiai könyvpiacra nemcsak kiadónk hoz be magyar könyveket, hanem a szlovák könyvterjesztő vállalat és a Prágai Magyar Kultúra is, velük évente egyeztetjük a behozatalt, hogy ne hozzuk be ugyanazt a könyvet kétszer, és bővüljön a választék. Tudjuk, hogy egy-egy verseskötet, tanulmánygyűjtemény kiadása veszteséges vállalkozás. A kiadó statútuma alapján vállalnia kell ezek kiadását. Miből fedezi a veszteséget? — A világon mindenhol úgy van, hogy a kortárs irodalom, különösen egy-egy verseskötet, tanulmánygyűjtemény kiadása veszteséges De veszteséges minden olyan könyv kiadása — számításaink szerint, amely nem haladja meg a 15 ezer példányszámot. Ennek ellenére, mi a jövőben is kiadjuk ezeket a könyveket, ha ezek kulturális értéket jelentenek és felkeltik olvasóink érdeklődését. Hogy miből fedezzük a veszteséget? Az állami támogatásból és azokból a könyvekből, amelyeket a közös könyvkiadás keretében nagy példányszámban vesznek át Magyarországon. Minden évben kiadunk egy egész sor ilyen könyvet közösen az Európa, a Gondolat, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadóval, a Móra Ferenc Könyvkiadóval és másokkal. Évente sok cseh és szlovák szerző könyvét adják ki magyar nyelven. Viszont a cseh és szlovák könyvkiadók nagyon kevés csehszlovákiai magyar író könyvével ismertetik meg olvasóikat. Mi ennek az oka? Milyen az együttműködés a hazai kiadókkal? Ajánlanak-e nekik saját kiadású könyveket fordításra? — Kiadónk évi termésének 50 százaléka fele-fele arányban a szlovák és a cseh irodalmi művek magyar nyelvű kiadása. Évente valóban több mint húsz szlovák vagy cseh irodalmi mű kerül a magyar olvasó kezébe idehaza. Magyarországon és Magyarországon keresztül közvetve az egész magyar nyelvterületre. Ezt a szlovák irodalmi közvélemény, az írószövetség, a párt és az állami szervek nagyon pozitívan értékelik. Kiadónk ezen a téren bizonyos mértékben semmi mással nem helyettesíthető feladatot teljesít. Persze, fordítva ez teljes mértékben nem érvényesül, annak ellenére, hogy a Kulturális Minisztérium már többször szorgalmazta a rf 7l to&Cf&tt* Dr. KLIMITS LAJOS igazgatóhoz a Madách Könyv- és Lapkiadó Vállalat munkájáról csehszlovákiai magyar írók szlovák nyelvű megjelentetését. Egy évtizeddel ezelőtt még fehér hollónak számított egy-egy csehszlovákiai magyar mű szlovák megjelenése De az utóbbi időben egyre több írónk műve lát napvilágot szlovák nyelven is. Karol Wlachovsky és Vojtech Kondrót kezdeményezésére. A csehszlovákiai magyar irodalom cseh nyelvre való fordítása még mindig ritka. Az a néhány cseh hungarológus inkább a magyarországi irodalom felé fordul. Nyilván számukra a csehszlovákiai magyar irodalom kevésbé ismert. Az írószövetség lenne hivatott lépéseket tenni a cseh fordítók és kiadók felé. A Komensky Egyetem Magyar Tanszékén is jó lenne elgondolkodni azon, hogy tehetséges szlovák fiatalokat is képezzen, akikből később a csehszlovákiai magyar irodalom szakavatott tolmácsolói válhatnának. Minden kiadónak sarkalatos, érzékeny pontja a könyvpropagáció. A Madách-kiadonak ez régi problémája. Mit tesznek annak érdekében, hogy ne csupán a raktárra termeljenek ? — Az új gazdasági körülmények minket is arra késztetnek, hogy a könyvpropagációnak nagyobb figyelmet szenteljünk. Úgy hiszem ez a követelmény már a múlt évben beindult. Ha szemügyre vesszük a múlt év rendezvényeit, könyvvásárral egybekötött kiállításait, részben elégedettek lehetünk. Sajnos, nem minden esetben voltak ezek a rendezvények egyformán hatékonyak. A kiadó számára a legeredményesebbek azok a kiállítások voltak, amelyeket a Csemadokkal közösen rendeztünk. Ezeken rendszerint író-olvasó találkozók is voltak, egybekötve dedikálással, és ha jól megrendezték őket, az érdeklődés is nagy volt és a könyveink szép számban elkeltek. Ezeket a rendezvényeket közösen a Csemadok alapszervezeteivel és járási bizottságaival tovább szeretnénk folytatni. Szeretnénk felújítani a Könyvbarátok illetve a Versbarátok Körét. Szerződést szeretnénk kötni a Slovenská kniha néhány könyvesbolt jával, amelyekkel már eddig is jó a kapcsolatunk, s látjuk a vezető szakmai rátermettségét, kezdeményező, kereskedői szellemét. Van jónéhány ilyen könyvesbolt Dél-Szlovákia területén: Komáromban (Komárno), Bratislavában, Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) és másutt. Mit vár a következő esztendőktől? Mi hiányzik még a folyamatos, eredményes munkához? — A legnehezebb időszakban kerültem a kiadóba. Már nehéz volt a tavalyi év is. De az idei, az előzetes számítások szerint még nehezebb lesz. A könyvkiadásban az idei év lesz a váltás éve. A munkát a kiadóban jobban meg kell szervezni, hogy minden a terveink szerint haladjon. A kéziratok időben legyenek előkészítve és megfelelő időben kerüljenek a nyomdába. Tudom, hogy a kiadó minden dolgozója lelkiismeretesen végzi a dolgát és tisztában van azzal, hogy ami tegnap még jó volt, az ma már nem felel meg, s holnap még kevésbé. A kiadó dolgozói vállalják ezeket a nehezebb körülményeket is, ha tudják, hogy munkájuknak értelme van, az erőfeszítések eredményt hoznak. De ha azt látják, hogy nem jelenik meg a tervezett könyv általuk nem befolyásolható okokból, ha a nyomda képtelen a szerződésben meghatározott időben elkészíteni a könyvet, elszomorodik az ember. Elszomorodik, de nem adhatja fel a harcot. Mégiscsak az lenne a legjobb megoldás, ha valahol Csallóközben létrejönne egy szakosított nyomda könyvkötészettel, s itt készíthetnék könyveinket és a központi magyar nyelvű újságokat és folyóiratokat. Lehet, hogy ez ma még álom. De az álmok megvalósulhatnak! OZSVALD ÁRPÁD Fotó: Gyökeres György 2
