A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-19 / 21. szám
..... ■ ■ ■ ■■ - .. Egy József Attila dedikáció története E dedikáció József Attila: Nem én kiáltok című féltve őrzött kötetében található és a szó szerinti szövege így hangzik: Oswald István barátomnak, utódomnak a könyvtáros tisztségében, hogy a sok nyomtatott lim lom között legyen már valami, amit nyugodt lélekkel ajánlhat a ku/túrszomjas kollégáknak — baráti kézszorítással József Attila. Becs, 1926. jún. 10. A címlap előtti oldalon pedig egy névjegykártya hátuljára irt autogram is be van a könyvbe precízen ragasztva, ennek szövege: 1. autogramom a B.M.A.E-ben való 8 havi tartózkodásom alatt. Bécs, 1926. jún. 10. József Attila. E két bejegyzésről és József Attilával való találkozása hiteles történetéről faggatom Oswald Istvánt, aki 1904- ben született Pozsonyban, tehát egy évvel idősebb volt József Attilánál. A gimnáziumi érettségi után beiratkozott a bécsi Kereskedelmi Főiskolára és 1923-tól 1928-ig ott tanult. Tagja volt a Bécsi Magyar Akadémikusok Egyesületének is. — Az egyesület évnyitó taggyűlésén, 1925 őszén láttam először József Attilát — kezdi az emlékezést Pista bácsi. — Dr. Lábán Antal, a bécsi egyetemen a magyar nyelv lektora, hozta magával. És József Attila a kultúrműsorban is szerepelt, a saját költeményeiből szavalt. A versek címére már nem emlékszem, csak arra, hogy szinte monoton hangon mondta a költeményeket és a hangján érezhető volt az elfogultság. Egyszerű ruha volt rajta és a fellépése is szerénységet árasztott. Mégis oda kellett figyelni rá. A további találkozásokról is szívesen beszél Oswald István bácsi: — Az egyesületben ritkán láttam. pedig a B.M.A.E-nek könyvtárosa volt és ezt a tisztséget aztán én vettem át tőle. De mint költői lélek nem szerette a hivatali pontosságot, az adminisztrációt, mert a könyvtárról sem katalógust, sem a kölcsönadott könyvekről jegyzéket nem készített. Amikor azt kérdeztem: kinek adtál kölcsön könyveket, csak egy rövid nem tudómmal válaszolt. Én aztán hozzáfogtam a katalógus elkészítéséhez és az egyesület tagjait faggattam, milyen és mennyi könyvet vittek ki a könyvtárból. Sajnos, a könyvtárban sok olyan könyv is akadt (ajándékba is kaptunk), amelyeknek a színvonala bizony nem felelt meg a mi olvasóközönségünk igényeinek. Erre utal a dedikáció is: „... hogy a sok nyomtatott lim lom között legyen már valami..." — Mesélne valamit a dedikáció előzményeiről ? — Éppen egy nehéz vizsga után élveztem a szabadságot és ebéd után bementem az egyesületbe, mely szinte második otthonom volt. Egyedül voltam, amikor váratlanul betoppant József Attila. Leült mellém a kis asztalkához. Beszélgettünk. Szóba hoztam a Nem én kiáltok c. verseskötetét, melyből egy példányt ott mindjárt meg is vettem. Panaszkodott, hogy a tagok semmi érdeklődést nem mutatnak könyve iránt. Ekkor kértem meg József Attilát, hogy írjon be valamit nekem emlékül a verseskötetbe, s így született az irás elején már említett dedikáció. Autogramot is kértem tőle a névjegykártyám hátlapjára. (Amint ebben írja, ez volt az egyesületben az első autogramja.) Sokat mesélt Adyról, akit mes terének tartott. Vitatkoztunk az 1919-es forradalmi évekről, arról, hogy milyennek álmodta őket Ady. Sok Ady verset szavalt fejből, néha megállt, hogy KINCSÜNK AZ/W/MHy Szószaporítás és képzavar „Legelőször is az új vállalkozás feltételeinek megteremtését fogjuk elvégezni” — nyilatkozta egy felelős tényező. Érteni értjük, mit akart mondani, de menynyivel egyszerűbben, tömörebben is mondhatta volna! így: Legelőször is az új vállalkozás feltételeit teremtjük meg (esetleg: fogjuk megteremteni). Senki sem állíthatja, hogy a végez, elvégez ige önmagában véve helytelen. Nem akarom a jelentéseiket itt most felsorolni, csak annyit jegyeznék meg, hogy általában akkor fölösleges a használatuk, amikor kiszorítanak egy másik igét — a cselekvés tulajdonképpeni hordozóját — oly módon, hogy az nem igeként, hanem igéből képzett, cselekvést jelentő főnévként kerül a mondatba. Az ilyen mondatok: jól végzi a kötelességét, munkát végez, elvégezte a feladatát, stb. kétségkívül helyesek. De az ilyen és hasonló mondatokat: Az erőd őrzését százfőnyi katonaság végezte, az új tanár a szlovák nyelv tanítását végzi, az irodalmi rovat vezetését a főszerkesztő végzi stb. helyesen igy hangzanak: Az erődöt százfőnyi katonaság őrizte, az új tanár a szlovák nyelvet tanítja, az irodalmi rovatot a főszerkesztő vezeti. További sokszor fölöslegesen használt igénk a történik. „A szerződés létrejötte azért történt" — hallhattuk ugyancsak egy nyilatkozatban. Tudjuk, hogy a történik igét főként akkor szeretik használni, amikor a személytelenséget akarják kifejezni. Esetünkben azonban ez sem menti a rossz mondatot, hiszen a létrejön ige magában is kifejezi a személytelenséget. A szerződés azért jött létre — ez igy éppen elég, semmi szükség nincs a történik igére. „Nincs rosszabb, mint a problémának egy helyben topogó tovább kérődzése" — hangzik következő példánk. Ez már nemcsak szószaporítás, hanem képzavar is a javából. A képzavar — mint tudjuk — az a stilisztikai hiba, mikor össze nem illő képes kifejezéseket használunk egy mondatban. Az imént idézett mondat két képes értelmű kifejezést tartalmaz, ezek: egy helyben topogó és tovább kérődzés. Mindkét szókapcsolat, pontosabban az egy helyben topogás és valaminek, mondjuk, egy problémának a tovább kérödzése arra utal, hogy valami nem halad, elakad, vesztegel, mert azok, akiknek az volna a dolguk, hogy megtalálják a megoldást, nem lépnek előre, hanem egy helyben topognak; illetőleg rágódnak, kérődznek a problémán, anélkül, hogy valamilyen eredményre jutnának. Vagyis ha az idézett mondat így hangzanék: Nincs rosszabb, mint a probléma tovább kérődzése, érthető volna, miről van szó. Az egy helyben topogó tovább kérődzés jelzős kifejezés csak nevetésre ingerel, méghozzá jogosan. Következő példamondatunk így hangzik: „A sebességkorlátozás kérdése mint a legújabb intézkedések fontos láncszeme kerül majd szőnyegre." Itt is szószaporítással s azon kívül képzavarral van dolgunk. A sebességkorlátozás kérdése kerül majd szőnyegre — ez a mondat elfogadható a sajtónyelvben, hiszen a szőnyegre kerül kifejezés azt jelenti: valami napirendre kerül, valamiről tárgyalni fognak. A láncszem szőnyegre kerülése azonban konkrét képzeteket idéz. és nevetésre ingerel. Mi 10
