A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-19 / 21. szám

Az átalakítás a kor követelménye Május elsején ismét milliók ünnepeltek szerte a világon. S bár a mi országunk területén az időjárás igen mostohán viselkedett, a felvonulá­son és a különféle szabadtéri rendezvényeken sok tízezer ember vett részt Prágában is, Bratis­­lavában is és az ország számos más városában. A jubileumi — 100-szor megtartott — május elsejei ünnepségek nálunk az átalakítás jegyé­ben zajlottak le. Az ünnepségeken elhangzott beszédek más-más szavakkal, de a lényeget tekintve mindenütt azt fejezték ki, hogy az átalakítás a kor követelménye. Az átalakítást emlegetve nagyon sokan és nagyon sokszor felteszik a kérdést: tulajdonkép­pen mit is értünk az átalakításon!? A választ szerintem az élet, a gyakorlati mun­ka naponta megadja. Gazdasági téren: az intenzív, hatékony fejlő­dés, a dinamikus növekedés, az adminisztratív irányítási módszerekről a döntően gazdasági irányítású módszerekre való áttérés; politikai téren: a merev, megcsontosodott politikai for­mák elutasítása, a Nemzeti Front bázisán a dolgozók érdekeinek megfelelő politika kidolgo­zása, teljesítése és ellenőrzése, új módszerek meghonosítása, a szocialista demokrácia, a szo­cialista pluralizmus, nem utolsósorban a szoci­alista önigazgatás sokoldalú fejlesztése; elméle­ti téren: a dogmatizmustól mentes társadalmi­politikai gondolkodás, a szocialista országok sajátosságainak az elismerése, útkeresésének a megértése, a hasznosnak bizonyult tapasztala­tok kölcsönös felhasználása, a lenini örökség alkotó érvényesítése jelenti az átalakítást. A sokrétű változás és változtatni akarás végső célja: a szocializmus gazdagítása, az új társa­dalmi rend alapjainak megszilárdítása, a szoci­alista-kommunista eszmék vonzerejének a nö­velése. Ki-ki naponta látja, tapasztalja, hogy az emlí­tett elvek a gyakoriatban hol és hogyan valósul­nak (vagy nem valósulnak) meg. A szocialista építés sokéves tapasztalata alapján vonta le a párt a tanulságot, vállalta a döntést, a választás felelősségét. Egyértelművé tette, hogy előremutató program alapján, a ko­rábbinál jóval nagyobb és hatékonyabb munká­val elérhető, hogy a gazdaságot dinamizáljuk, a társadalomban kialakult ellentmondásokat pe­dig feloldjuk. Az átalakítás a kor követelménye, egyben milliók érdeke. Az átalakítás gondolatát ezért is tették (teszik) egyre többen magukévá. A mun­kások. a parasztok, az értelmiségiek és általában az átalakítás gondolatával egyetértők támogatá­sa nemcsak érzelmi jellegű: konkrét tettekben, az elmúlt hónapok (viszonylag kedvező) gazda­sági eredményeiben is megnyilvánul. A kedvező fejlődést sajnos kedvezőtlen jelenségek is kísé­rik. Nem kívánatos jelenség, hogy még ma is sok az üres beszéd, a semmitmondó frázis. Az új munkastílus utat tör magának, de még távolról sem vált mindenütt általánossá. A szavakat sem követik mindig a tettek. És még hosszan sorol­hatnám, hogy mi fékezi az átalakítást. Ha azon­ban a helyi párt-, állami, társadalmi szervezetek, a vállalatok, a munkahelyi közösségek a helyes elveket lefordítják a helyi és napi tennivalók nyelvére, és az új törekvéseket konkrét (és igé­nyes!) munkával támogatják, akkor, (de csakis akkor), szerintem a negatív jelenségek legyözhe­­tök, a kívánt siker elérhető és tartósítható. BALÁZS BÉLA A kambodzsai probléma rendezé­séről tárgyait Nguyen Co Thach vi­etnami külügyminiszter indiai kol SZERDA 26 legájaval, valamint Radzsiv Gand­hi kormányfővel Delhiben. Világszerte felvonulásokon, nagygyűléseken es egyéb rendezvényeken ünnepeltek meg május elsejét, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napját. Prága dolgozor a Vencel térén emlékeztek meg szinpompás felvonulással a munka ünnepéről. A közel negyedmillió felvonuló az átalakítás és demokratizálás mellett foglalt állast ÁPRILIS­­MÁJUS '89 ‘ r .'«**** VISSZAPILLANTÓ Helmut Kohl nyugatnemet kan­cellár kormánynyilatkozatot olva­sott fel a parlamentben, amelyben a NATO jelenlegi katonai politiká­jának a megőrzése mellett foglalt CSÜTÖRTÖK 27 állást s egyben szorgalmazta, hogy halasszák el a döntést a rövi­­debb hatótávolságú nukleáris ra­kéták korszerűsítéséről. Az SZKP Központi Bizottságának meghívására munkalátogatást tett Moszkvában Wojciech Jaru­zelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke. A legfelsőbb PENTEK 28 lengyel vezető találkozott Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB fótitká­­raval, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével. Jaromrr Algayer szövetségi mező­gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter befejezte háromnapos ausztriai látogatását. A két ország SZOMBAT 29 közti mezőgazdasági együttmű­ködés intenzitásának fokozásáról tárgyalt osztrák partnerével. Franz Fischlerrel Unó Szószuké japán külügymi niszter hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Onnan Grú­ziába utazott., majd visszatért a VASARNAP 30 szovjet fővárosba, ahol megkezd­te tárgyalásait Eduard Sevardnad ze szovjet külügyminiszterrel. A Paraguayban rendezett parla- HÉTFŐ nyerte meg. Mint ismeretes. Rod menti es elnökválasztásokat a riguez a Stroessner diktátor illeg­nem hivatalos előzetes erednie­­buktatását eredményező katonai nyék szerint az eddig is kormány- I puccs élén állt, s azóta az ország zó Colorado párt, illetve annak je­­ideiglenes elnökének tisztségét tóltje. Andres Rodriguez tábornok töltötte be. fedve* Q fajő! Az utóbbi időben egyre többet foglalkozunk kör­nyezetünk védelmével, a víz, a levegő, a talaj minőségének romlásával, az erdők pusztulásának okaival. Nem vétódén, hogy Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök kezdeményezésére a szomszédos országok kormányfői május végén Prágában tartanak egy találkozót ahol áttekintik a közép-európai együttműködés környezetvédelmi kérdéseit hiszen a környezetvédelem nemcsak egy ország ügye, a levegőszennyezés a savas eső nem ismer határokat A minap a Csehszlovák Televízió elgondolkoz­tató riportot készített a fíudnany ércfeldolgozó és a kassai (Koéice) Magnezit üzemről. A környezet­szennyezés itt már szinte megengedhetetlen mér­téket öltött A riportban megszólaltatták a város lakóit az üzemek igazgatóit főmérnökeit az egészségügyi dolgozókat Bemutatták az üzemek környékét amely néhol holdbéli tájra emlékezte­tett és beszéltek arról is, hogy évente hány tonna por és más szennyező anyag kerül a levegőbe, onnan pedig a lakótelepekre és a tengődő növény­zetre. Szó esett a korszerű porszűrőkről, porfelfo­­gókról és más védelmi berendezésekről is, ame­lyek az üzemnek bizony nem kis pénzébe kerül­nek, de a hatásfokuk nem mindig megfelelő. Olyan kormánydöntés is született, hogy a kassai magnezitüzemet távolabbra keit költöztetni a la­kótelepektől és az új helyen modern, a környezetet kímélő üzemet kell felépíteni. A környezet, a talaj felújítása sok munkát igényel, ebben a fiatalok is segítséget nyújtanak azzal, hogy olyan facsemeté­ket ültetnek, amelyek ellenállóbbak, ilyen pl. az akác és a nyír. Az erdészek is azon fáradoznak, hogy a táj visszakapja eredeti arculatát, ez bizony sok időbe és pénzbe kerül. Amint az üzem igazga­tója megjegyezte: sajnos eddig senki sem szólt arról, hogy ki és mennyi pénzzel járul hozzá az ökológiai program költségeinek fedezéséhez. Szót kapott a kerületi egészségügy felelős dol­gozója, aki a kisgyerekek körében fellépő különbö­ző légzőszervi, asztmás betegségek szaporodásá­ról beszélt És mindezt csak a tiszta levegő biztosí­tásával lehet megelőzni. A riport tárgyilagos és kritikus hangja nemcsak a mai valóságot tárta fel, de arról is kérdezett hogy mit tesznek és mennyi idő alatt hogy ezt az áldatlan állapotot megszün­tessék. Azzal mindenki egyetértett hogy az ércre, a magnezitre szükségünk van. de ezt úgy kell kitermelni, hogy a környezetnek minél kevesebbet ártson. A környezetvédelemben ma már nemzet­közi összefogás szükséges. De azért mi, egyszerű polgárok is sokat tehe­tünk azért, hogy emberhez méltó környezetet teremtsünk magunknak. Április végén egy pár napig tanúja voltam, ahogy egy régi patinás városban, Bártfán (Bardejov), diákok és idősebbek egyaránt rendbehozták a házak előtti virágágyá­sokat, a járdaszéleket kifestették a régi házak falát a kőfaragók kijavították a városháza homlok­díszeit kisöpörték a kapualjakat, újrafestették a padokat, cserjéket és virágokat ültettek. S amikor a tavaszi zápor az eresz alá hajtotta az önkéntes brigádosokat, jóleső érzéssel néztek szét a kövek­kel kirakott téren, nagyokat szippantva az üde levegőből. Tiszta környezetben élni mindannyiunk öröme, de vajon teszünk-e érte mi is valamit? Vagy pedig csak várjuk, hogy valaki felszedje utánunk az eldobott szemetet. Jasszer Arafat, a Palesztinái Fel­­szabadítási Szervezet elnöke megkezdte kétnapos hivatalos franciaországi látogatását A pári­zsi Elysée-palotában fogadta öt Francois Mitterand államfő. A fe­lek a Közel-Keleten kialakult hely­zet békés rendezésének lehetősé­geiről tárgyaltak. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom