A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-04-07 / 15. szám
(Színházi) ünnep a járásszékhelyen A Csemadok losonci alapszervezetének újjáalakult színköre ... és az Izsépi-család több tagja (Rákos József, Demecs Judit, Belá Sándor és Bíróné pl. a Csallóközben és Mátyusföldön a Bertóké verbunk, a Madarász Ignác verbunkja, a Bársony és a sallai verbunk, Nógrádban és Abaújban a vasvári verbunk, Bodrogközben a nagy magyar verbunk stb. ilyen tánc. Eddigi gyűjtéseink során hazánk 55 községében találkoztunk verbunkos tánchagyománnyal. Köztük van olyan gazdag is mint a fennsiki vasvári, mely 26 figurának 96 változatával rendelkezik. A vegyespáros tánc nálunk is, de az egész Kárpát-medencében is a leggyakrabban előforduló táncfajta. Ezek mai nevükön a csárdások. A múlt század közepén, második felében kapták a nevüket. Ismertek a régebbi rétegbe tartozó fajtái a duda, a huppanós, a mártogatós, az ugrós páros táncok, melyeknek zenéje kötetlen, általában a régebbi stílusú 2/4-es dudanóták voltak. A duda volt a táncok valamikori kísérő hangszere, melyet ma a zenekari muzsikálás próbál helyettesíteni. A táncok azokban a falvakban éltek legtovább, mely falvaknak saját parasztvagy cigányzenekara volt. Ma már mindenütt az új stílusú csárdás bír uralkodó jelleggel. Ezt általában csak csárdásnak hívják. A palóc tájegységben a lenthangsúlyos változatát ismerik, Bodrogközben, Alsó-Zemplénben pedig a fenthangsúlyost, az ún. kemény csárdást. A csárdástánc mozgáskincsét a lépő (egy- és kétlépéses), a forgó-forgató, a rida, az ugrós, a bukó, a cifra, a dobogó, a kopogó, a bokázó stb. motívumok alkotják. A párok általában összefogódzva járják, de gyakori az egymást elengedve táncolás is. Ilyenkor — különösen a férfi — csapásoló motívumokkal és tapssal gazdagon díszíti a táncát. A csárdástánc szerkezetileg/lassú, friss és gyors (keleten fergeteges), illetve lassú, friss részből áll. tehát hármas vagy kettes tagoltságú. Motivikailag kötetlen, ami azt jelenti, hogy minden táncos, illetve táncospár akkor és olyan motívumot táncol, amely neki tetszik, vagy pillanatnyi hangulatának megfelel, és sajátos dallammal sem rendelkezik. Általában 2/4-es és 4/4-es ütembeosztású régebbi és újabb stílusú dalokra járják, de gyakori a magyarnóta és a ballada táncritmusban muzsikáltatása is, pl. Gömörben közkedvelt a .... .Jaj. de szépen kifaragták azt a fát..bárólány ballada. A táncnak ismert a hármas — 2 férfi 1 nő — (Gömör, Abaúj, Zemplén) konyhatánc nevű, a négyes — 2 férfi, 2 nő — (Gömör, Nógrád) racozás nevű, valamint nagy kört alkotó csoportos változata is. A csoportos táncok tánctípusba az elnépiesedett polgári táncok és a körcsárdások tartoznak. A polgári táncok főleg a nyugati, és a közép-szlovákiai palócoknál ismertek, ilyenek a suszter-, a rác-, a zsidópolkák, a mazurkák, a francia négyesek, a sottisok, a lándlerek, a Miska-zsidók, a „Hogy a csibe, hogy", a gólyatáncok, és a további hasonló táncok, valamint a nagylétszámú körcsárdás. E csárdás típus a középkori csoportos vegyes körtánc máig élő maradványa. A körcsárdás még ma is gyakran megjelenik a báli mulatságokon, főleg a Csemadok rendezte nemzetiségi farsangi mulatságokon. A negyven éve létező Csemadoknak köszönhető, hogy ma ilyen átfogó tudással bírunk néptánchagyományainkról. A hagyományok feltárásának, felgyűjtésének, színpadi kultúraként is tovább éltetésének volt a fő szervezője a kulturális szövetségünk és reméljük, hogy a jövőben is az lesz. sőt a táncházak terjedésével a hagyományos táncok színpadi terjesztése mellett jelentősen segít felerősíteni a táncok általános birtokba vételét is. TAKÁCS ANDRÁS Ha szerényebb keretek között és szűkebb körben is, de mindenképpen ünnep volt 1989. március 6-án a nógrádi tájak központjában, ahol nem kevesebb, mint tizennyolc (!) esztendei pangás után, fiatalos és újjászerveződött gárdával lépett a losonci (Lucenec) művelődési ház ezúttal még pótszékkel is zsúfolt nézőterének publikuma elé a Csemadok helyi alapszervezetének színjátszó csoportja.. Őszintén szólva, számomra szinte valamennyi szinielöadás lényegében ünnep; ám a 220 évvel ezelőtt Losoncon született és 1795 nyarán ugyanitt elhunyt (Kármán József örökségét idéző Fanni hagyományainak színre kerülése azért is külön öröm, mert egy A címszerepben: Ardamica Gabi... hajdan sikerekben gazdag amatőr csoport hagyományainak ébresztgetését ígéri... Ma már ugyanis csupán emlék — bár annak mindenképpen szép —, hogy anyanyelvi öntevékeny művészeti mozgalmunk múltjában ennek az együttesnek a nevéhez fűződik például az Anna Frank naplójának, a Kőszívű ember fiainak, a Bástyasétány 77-nek, az emlékezetes sikerű Potyautasnak, vagy akár Gyurkó László rendkívül igényes darabjának, a Szerelmem Elektrának színre vitele. Ám száz szónak is egy a vége; kis hiján két évtizednyi hallgatás, vagy inkább talán erőgyűjtés után Horváth Lajos, a Magyar Területi Színház egyre sokoldalúbbá váló rendezője vette pártfogásába szülővárosának amatőr színjátszóit, hogy az idei Kármán József Irodalmi és Kulturális Napok megnyitójára a szóban forgó rendezvény névadójának legismertebb és Szabó Magda által színpadra alkalmazott müvével rukkoljanak ki. Sietek hozzáfűzni: hivatásos színházunk fiatal rendezője ezzel egyben példát is statuál, hiszen Vámos Anikó) a Csallóköztől a Bodrogközig egyre sürgetőbbé válik az a természetes igény, hogy a meglehetősen magára utáltán árválkodó amatörszinházi mozgalmunkat végre már hivatásos művészek és egyéb szakemberek is támogassák. Ugyancsak itt kívánkozik tollvégre, hogy az újjászerveződött csoport körülményeit, áldatlan próbalehetőségeit figyelembe véve, nem kis merészség kellett a vállalkozáshoz, hogy ez az ősszel verbuválódott együttes Duray Éva dramaturgi és Gern Ervin valóban jó díszlet- s jelmeztervezői segédletével színpadi életre galvanizálja ezt az eleddig inkább elutasítást, semmint népszerűséget élvező darabot. A Losoncon egy állandó, netán akár hivatásos magyar színtársulat létrehozásának gondolatával kacérkodó Horváth Lajos a Fanni hagyományainak bemutatásával különös történelmi színjátékot emelt fel a papírszínház porrétege alól. Ez pedig már csak azért is lényeges, mert a színpadra került mű cselekménye révén jónéhány hiteles mozzanattal gyarapithatjuk irodalom- és drámatörténeti ismereteinket, nomeg Kármán-képünket is; de abban szintén van valami vonzó, hogy a magyar jakobinusmozgalom időszakának, illetve egy érzelmes naplóregény főhőse alakjának legendáját láthatjuk megelevenedni hazai magyar színpadon. A Fanni hagyományai színre kerülésének érdemét nem kisebbíti, hogy a végeredmény, maga a színpadi produkció, csak bizonyos mozzanatokat tekintve igazán meggyőző. Ez részint a rossznál is körülményesebb próbalehetőségekre (a betanulás nomád stílusban: a város különböző pontjain, illetve a környező községek kuttúrházaiban folyt!), részint a gárda rutintalanságára vezethető vissza. Sietek azonban hozzáfűzni. Az újrakezdés Losoncon nemcsak a maga tényszerűségében, hanem a jövő terveit illetően is biztató. MIKLÓSI PETER Fotó: Hermel Ödön FELHÍVÁS A Csemadok Központi Bizottsága Szövetségünk megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére tagtoborzási versenyt hirdet, a Csemadok alapszervezetek számára. 1988. december 31-ig a Csemadoknak 94 798 tagja volt. A verseny célja az, hogy hozzájáruljon a XIV. Országos Közgyűlés határozatának teljesítéséhez, hogy Szövetségünk a XV. Országos Közgyűlésig elérje a 100 ezres taglétszámot. A TAGTOBORZÁSI VERSENY DÍJAZÁSA: Az első három helyezést elért alapszervezetet a Csemadok KB Titkársága 3000.—, 2 000.—, és 1 000.— koronával jutalmazza. Az ezt követő 10 alapszervezet (4—13.) értékes A VERSENY KIERTEKELESE: Az értékelésnél az 1988. december 31-vel nyilvántartott taglétszámból indulunk ki. A kiértékelés az 1989-ben elszámolt tagsági illetmények után történik. A versenyt a KB Titkársága 1990 januári ülésén értékeli ki. Annak érdekében, hogy a kis és a nagy alapszervezetek egyforma eséllyel indulhassanak a versenyben az eredményesség sorrendjét a következő számítással állapítjuk meg: az 1989. december 31-ig szerzett tagok számát elosztjuk az alapszervezetek tagjainak számával. Pl. egy 320 tagú alapszervezet 37 tagot szervez be 1989-ben. 37:320 — 0,115. Tehát az egy tagra eső új tagok aránya 0,12. A Csemadok KB Titkársága 7
