A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-04-01 / 14. szám
HELYZETKÉPEK, GONDOK, GONDOLATOK daróci iskolát is érintették, de az előbbi szerkezeti felépítésben lényegi változás nem történt, A hatvanas évek elején kezdődött körzetesítés, s az új iskolaépület felépítése azonban már nagyobb változásokat idézett elő. A jelenlegi iskola épülete a hatvanas évek elején készült el, tanítani benne az 1960/61-es iskolaévben kezdtek. Ekkor az iskola igazgatója Jacsmenyik Frigyes; a tantestület hét pedagógusból áll, a tanulók lét&i :i l A Losonci (Lucenec) járásban az 1986-os minisztériumi statisztika szerint mindössze négy teljes szervezettségű magyar tanítási nyelvű iskola volt, közülük egy közös igazgatóság alatt állt, s áll. Az alsó tagozatos, összevont 1—4. osztályos kisiskolák száma pedig tizenegy. A jelzett teljes szervezettségű magyar iskolák közül Nagydarócra (Veiké Dravce) látogattam el. Ennek a településnek jelenleg mintegy nyolcszáz lakosa van, tehát — gömöri viszonylatban — nem tartozik a kistelepülések sorába; lélekszámát tekintve inkább közepes nagyságúnak mondható. A régebbi időkben, vagyis a század elején a faluban katolikus felekezeti iskola működött, ennek egyik igazgatója Markos nevezetű kántortanító volt. Ez az iskola a mostani óvoda épületében működött. A kétosztályos, kéttanerős iskolával egybeépült a mindenkori tanítói lakás is. A húszas évektől a Krúg házaspár került a faluba tanítani, s lényegében egészen a háborús évek végéig végezték ezt a munkát. De 1945-ben már szünetelt a tanítás. A következő években — egészen 1947-ig — a gyerekek nem jártak iskolába. Az újonnan létesített szlovák tanítási nyelvű iskolát 1947. január 20-án nyitották meg Nagydarócon s ennek igazgatója Pavol Kamensky volt. Ebbe a szlovák iskolába akkor 47 gyermeket írattak be a szülök. A következő iskolaévben új igazgatót kapott az iskola Ján Král személyében, aki mellett már Darina Hurbanová is tanított. Az iskola tanulóinak létszáma pedig 87-re emelkedett. A magyar nyelvű oktatás 1950 január elsején kezdődött újra, mégpedig úgy, hogy a fentebb említett szlovák iskolában megnyitottak egy magyar osztályt. Ebben az osztályban a tanítást azonban csak a mondott év februárjának elején kezdték meg, 45 tanulóval, akiket Rivnyák'István tanított. Az önálló magyar tanítási nyelvű iskola megalakulásának az időpontja 1950 augusztus elseje. Ennek az új intézménynek az igazgatójává az imént említett Rivnyák Istvánt nevezték ki. Ekkor az iskolának mindössze 27 tanulója volt. Ugyanekkor a meglévő szlovák iskolában 29 gyermeket tanítottak. Az ötvenes években lezajlott különböző átszervezések, reformok természetesen a nagyszáma pedig 135. Ez utóbbi adat arról tanúskodik, hogy ekkor már a környező településekről a felső tagozatos diákok is ide jártak. A következő évben a tantestület létszáma egy pedagógussal gyarapodott, a tanulók száma pedig 142-re emelkedett. Az 1963/64-es iskolaévben igazgatóváltás történt. Jacsmenyik Frigyes helyére Kis Ferenc került. A pedagógusok száma változatlan, de a tanulók létszáma enyhén emelkedik. Ebben az iskolaévben már meghaladta a 150-et. A legmagasabb létszámot az 1966/67-es iskolaévben érték el, amikor az iskolát 166 tanuló látogatta. A hetvenes évek elejétől számítva ez a szám fokozatosan csökkent, s egészen 120—130-ra esett vissza. A tantestület számszerű változást nem mutat. 1978-tól az iskola igazgatói tisztét mindmáig Vágó Tibor tölti be. A tantestület létszáma is állandónak mondható; összesen tíz pedagógus tanít jelenleg Nagydarócon. Az iskola háború utáni történetének egyik legkritikusabb időszaka az 1985/86-os iskolaév volt, amikor a diákok száma 97-re csökkent. Ez volt, ilyen szempontból, a mélypont. Ekkor úgy tűnt — a felsőbb szervek ezt komolyan mérlegelték is —, hogy az iskolát megszüntetik. Erre azonban szerencsére nem került sor. Jelenleg a 110 diákot tíz pedagógus tanítja. A korábban végrehajtott körzetesítés alapján a helybéli gyerekeken kívül ide járnak iskolába Guszonáról, Hegymegről, Ozsgyánról és Lukváról. Az említett települések közül már csak Guszonán van kéttanerős alsó tagozatos iskola. A többi településen az iskolát felszámolták. Mindezen túl sajátos helyzetű iskolának mondható a nagydaróci, hiszen két járás határán fekszik, s a Rimaszombati járásból is járnak ide gyerekek. Ez a peremhelyzet azonban elég sok gondot görget maga előtt, elsősorban a gyerekek utaztatásának szempontjából, mivel mindkét járás autóbuszvállalata a másikra hárítja a megoldás gondját. A nagydaróci iskola Munkában a hatodik osztályosok 12
