A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-24 / 13. szám
AZ ORVOS VÁLASZOL Hirtelen rosszullét L. Edit szenei (Senec) olvasónk írja legutóbbi élményéről: „A szakszervezeti üdülőben ebéd közben került kómás állapotba egy idősebb asszonytárs, akiről kiderült hogy cukorbeteg. Szerencsére orvos is volt köztünk, különben nem tudom ki segített volna rajta, pedig tudom, hogy az elsősegélynyújtás mindenkire nézve kötelező." Valóban vannak hirtelen kialakult helyzetek, midőn olyanoknak is gondoskodtok kell a rászoruló megsegítéséről, akik nem tudnak elsősegélyt nyújtani. A tanácstalanság vagy tétlenség végzetes késlekedéssel járhat, ami az amúgyis súlyos állapot romlását okozná, s a beteg életébe is kerülhet. Vegyünk sorra néhány esetet, jellegzetes tünetet az életmentő értékű teendőkkel együtt: Cukorbeteg a vércukorszint zuhanásszerű csökkenése folytán hipoglikémiás kómába eshet. Előbb félelemérzése támad, fáj a feje, szédül, izgatott és verejtékezik, majd átmeneti zavartság után eszméletlen állapotba jut. Ha még kapcsolatot lehet vele teremteni, vízben vagy teában feloldott cukrot kell innia, ha erre képtelen, szájszöglete mögé nyomjuk a cukrot, amelyet nyálával oldva kis mennyiségben is rendezheti állapotát. — A vércukorszint túlzott emelkedése hiperglikémiás kómával járhat. Az eszméletlen beteg bőre száraz, lehelete romlott gyümölcs- ill. acetonszagú, testhőmérséklete és vérnyomása süllyed, a lélegzetvétel mély. Stabil oldalhelyzetbe fektetjük az orvos megérkezéséig. Akut (heveny) hasi katasztrófáknak nevezzük ama eseteket, amelyek tünetcsoportjára a hastájra szorítkozó fájdalom és betegségérzés jellemző s halaszthatatlan orvosi beavatkozást igényelnek. A heves, csillapíthatatlan fájdalom mellett más tünetek is figyelmeztetnek, hogy életveszélyes állapotról van szó: hányás, vérhányás, csuklás, széklethi-Amikor egybekeltek, boldogok voltak. De a szerelem és boldogság olyan múlandó, mint az .élet. Így ne csodálkozzunk rajta, hogy szerelmüket kikezdte az ősi ellenség, a megszokottság és az unalom. A férj tagja volt a helyi vadásztársaságnak és hétvégeken kiköltözött az erdőbe, ott sütögette patronjait. így ment ez néhány esztendőn át, és egészen szép trófeagyűjtemény került a falra, leginkább őz- meg szarvasagancsok. Meg kell hagyni, az asszonyka hősiesen tűrt, ameddig lehetett, de a pohár is betelik egyszer. Mivel a férjecske nem volt hajlandó önagysága mellett tölteni a hétvégeket, az asszonya kárpótlást keresett. „Ha te, kedves férjuram az erdőben sütögeted el patronjaidat, nem idehaza, akkor én megcsallak téged, mert régi mondás, de igaz, a virág csak addig virul, amíg öntözik, te viszont nem törődsz velem" — morfondírozott magában. És úgy lön, ahogyan eltervezte. Szép csöndesen felszarvazta kedves férjurát. Egy láthatatlan aganccsal több lett tehát a szenvedélyes vadász gyűjteményében. Ám a férj sem volt buta ember és jó szimatja volt. Egy idő múlva föltűnt neki, hogy az asszonya nem zsörtölődik annyira, mint régen, ha vállára akasztja a fegyvert és ány, más esetben fekete szurokszéklet, láz. ájulás. Ne kísérletezzünk orvossággal, gyógyteával, étellel, itallal. Hátát könnyen megtámasztva lefektetjük, saját kabátjával vagy pokróccal megemelt, térdben meghajlított alsó végtagokkal, amíg érte nem jön a mentőkocsi. Gyakori a szívtáji fájdalom. Nagyobb idegfeszültség vagy testi túlterhelés nyomán a mellkasban néha a bal, néha mindkét kézbe, az ujjakig kisugárzó vagy a has fölé kilövellő fájdalomérzés, ami nyugalmi állapotban elmúlik. Más esetben nem külső és megterheléses tényező váltja ki és pihenőhelyzetben sem múlik el: a beteg sápadt, fájdalma és halálfélelme van. eszméletét vesztheti. Ha tudatánál van, megoldott ruházattal, ülő vagy fél-ülő helyzetben nyugtatjuk, mozogni nem engedjük, s felszólítjuk, hogy lassan, mélyen lélegezzék és csak száján engedje ki a levegőt. Eszméletlen állapotban a stabil, jobboldalt fekvő helyzet célszerű. Az eszméletre térő betegnek légszomja szokott lenni. Ily beteghez a helyszínre hívjuk az orvost. Agyvérzés többnyire korosabb embereknél szokott beállni. A beteg általában magas vérnyomással, idősebb korban érelmeszesedéssel él. Hirtelen rosszullét után erős fejfájás, látászavar, hányinger, hányás és eszméletlenség következik be. A légzés horkoló jellegű, a nyelv hátraesése, esetleg a hányadék félrenyelése, belégzése nehezíti ami segítség nélkül fulladást okoz. Ezért fontos stabil oldalfekvésben biztosítani a légzés fenntartását az orvosi segítség megérkezéséig. Az ájulás az agyvérellátás rövidtartamú zavara. Akit „ájulás környékez", rendszerint ásítozik, sápadt, hideg veríték ül ki a homlokára, szédül, kapkodva szedi a levegőt. Ha idejekorán nem helyezzük biztonságba, elvágódik s esetleg meg is sérül. Az elsősegély ilyenkor abból áll. hogy magasabbra támasztott lábbal, alacsonyabbra helyezett fejjel helyezzük hanyatt, megoldjuk ruházatát, friss levegőhöz juttatjuk, esetleg szalmiákszeszt szagoltatunk vele. Ha magához tért, feketekávéval itatjuk meg. Később orvos vizsgálja meg, nem szenved-e valamilyen betegségben Dr. SZÁMTÓ GYÖRGY elköszön tőle. Eleinte csak a fejét csóválgat-. ta, később azonban hatalmába kerítette a gyanú. Egy szombat este váratlanul hazatoppant és együtt találta őket a nyoszolyában. Az első pillanatok tébolyában fegyvere után nyúlt, de szerencsére még idejében észhez tért. Nagy dörgedelmek között és csattanós pofonok kíséretében kikergette a csábítót, a feleségét pedig jól elagyabugyáfta. Házasságuk természetesen kátyúba esetf. A férfi sürgősen beadta a válókeresetet. A tárgyalás zökkenők nélkül zajlott. Abban is megegyeztek, hogyan osztják meg a közösen szerzett vagyont. Csak a vadásztrófeák elosztása okozott a bíróságnak átmeneti gondot. Nem tudták eldönteni, jár-e az asszonynak a fele trófea vagy sem. Tudniillik ezt kedvtelésével szerezte, nem a munkájával. Addig vitatkoztak, amíg az asszonyka el nem döntötte a kérdést. — Lemondok a trófeáról — jelentette ki. Ezt azért teszem, mert tudom, hogy volt férjem mennyire ragaszkodik szarvaihoz. A volt férj elvörösödött, a bírák meg jelentőségteljesen néztek össze. Szemük sarkában ott bujkált a mosoly. A közös vagyon tehát békességgel megosztatott DÉNES GYÖRGY JOGI TANÁCSOK A fegyelmi intézkedésekről szóló munkajogi rendelkezéseket a Munka Törvénykönyvet kiegészítő és megváltoztató 1-988. évi 188. számú törvény az eddigiekkel szemben több vonatkozásban megszorította. Olvasóink kérésére most ismertetjük az új rendelkezéseket, amelyeket azonban csak az 1989. január 1 -je után elkövetett fegyelmi esetekre lehet alkalmazni. A múlt év végéig elkövetett fegyelmi esetekre azonban még a régi törvényes rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a dolgozó a munkafegyelmet súlyosan vagy ismételten kevésbé súlyosan megszegi, akkor a következő fegyelmi büntetéseket kaphatja: a) megrovást, b) nyilvános megrovást, c) a prémiumok és jutalmak, vagy a munkabérnek a dolgozó személyi értékelését kifejező részének csökkentését vagy megvonását legfeljebb három hónapig terjedhető időre, d) az alapbérnek legfeljebb 15 százalékkal való csökkentését három hónapig terjedhető időre, e) a dolgozónak más, rosszabbul fizetett munkára való beosztását legfeljebb három hónapig terjedhető időre. A munkafegyelem ismételt súlyos megsértésénél a c), d) és e) pontokban felsorolt fegyelmi büntetéseket egészen hat hónapig terjedhető időre lehet adni. A munkafegyelem ismételt kevésbé súlyos megsértésének kell tekinteni a munkafegyelem kevésbé súlyos megsértését akkor, ha ezt a dolgozó az előző fegyelemsértéstől eltelt három hónapon belül követte el. A munkafegyelem ismételt súlyos megsértésének tekintendő a munkafegyelem súlyos megsértése akkor, ha ezt a dolgozó abban az időben követte el, amikor az előző fegyelemsértésért jogerősen kirótt fegyelmi büntetést még nem törölték. Az új rendelkezések szerint a szeszes italok fogyasztása a munkaadó szervezet munkahelyein általában és e munkahelyeken kívül is a munkaidő alatt, valamint egyéb kábítószerekkel való visszaélés mindig a munkafegyelem súlyos megsértésének tekintendő, amelyért a fenti c), d) és e) pontokban felsorolt fegyelmi büntetések valamelyikét kell alkalmazni. A közlekedésben a központi szervek által kiadott fegyelmi szabályzatban pedig további fegyelmi büntetésként a dolgozó beosztását is meg lehet határozni, mégpedig egészen egy évig terjedhető időre. A fegyelmi büntetéseket a munkaadó szervezet vezetője, vagy az általa meghatalmazott vezető dolgozó adhatja. De egyszerű megrovást a dolgozó közvetlen felettese is adhat. Új rendelkezés, hogy a fegyelmi büntetéseket — az eddigi egy hónap helyett — ezentúl két hónapon belül lehet adni, amely időt attól a naptól kell számítani, amikor a munkaadó szervezet a munkafegyelem megsértéséről tudomást szerzett. Ha azonban a fegyelemsértés más szervnél (pl. a népi ellenőrzésnél. az ügyészségnél) folyó vizsgálat tárgyát képezi, akkor a kéthónapi határidő attól a naptól számítódik, amikor a munkaadó szervezet a vizsgálat eredményéről tudomást szerzett. Fegyelmi büntetéseket legkésőbb a fegyelemsértéstől eltelt egy éven belül lehet adni, végrehajtani pedig csak a kirovásuktól számított egy éven belül lehet. A fegyelmi büntetés előtt a tényállást A VADÁSZ ESETE FELESÉGÉVEL mindig megbízhatóan meg kell állapítani és a vétkes dolgozónak lehetőséget kell adni a védekezésre. A fegyelmi büntetést nem érinti a vétkes dolgozó esetleges kártérítési kötelezettségét. Ha tehát a vétkes dolgozó a fegyelemsértéssel kárt okozott, akkor az általános munkajogi előírások értelmében ezt is meg kell téríteni. A fegyelmi intézkedéseket mindig írásban kell kiadni és a dolgozónak kézbesíteni kell. Kiskorú dolgozó esetében ezt a törvényes képviselőjének (szülőjének, gyámjának) is kézbesíteni kell. A fegyelmi büntetés törléséről szóló rendelkezés értelmében abban az esetben, ha a vétkes dolgozó a büntetés jogerősségétől számított egy éven belül nem követ el újabb fegyelemsértést, akkor olybá kell tekinteni, mintha nem is kapott volna fegyelmi büntetést. De ha a dolgozó rendkívül jó eredményeket ér el a munkájában, a fegyelmi büntetést kirovó vezető dolgozó az egy éves határidő előtt is, de legkorábban három hónap eltelte után, törölheti a fegyelmi büntetést. Ezt a dolgozóval írásban kell közölni. Ha a dolgozó nem ért egyet a fegyelmi intézkedéssel, akkor a büntetést kiszabó Írásbeli döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül a szakszervezeti döntőbizottsághoz fordulhat és indítványozhatja, hogy ez döntsön. A döntő bizottság az ügy megtárgyalása után a fegyelmi büntetést vagy megerősíti, vagy megsemmisíti. Ha a döntő bizottság megsemmisíti a fegyelmi büntetést kirovó intézkedést, akkor a vezető dolgozó a döntés jogerősségétől számított egy hónapon belül új fegyelmi büntetést róhat ki, de kötve van a döntő bizottság jogi nézetével. A fegyelmi büntetéseket tartalmazó jogerős döntéseket a dolgozó személyi iratai közé teszik, ahonnan a fegyelmi büntetés törlése után kiselejtezik. A fegyelmi büntetés törlésére szabott idő eltelte után, illetve az irat kiselejtezése után nem szabad sem egyéb iratokban sem a dolgozót érintő véleményezésekben említést tenni arról, hogy fegyelmi büntetést kapott. Meg kell még jegyezni azt, hogy a vezétö dolgozóknak joguk van a munkafegyelemnek kevésbé súlyos megsértése esetében — fegyelmi büntetés kirovása nélkül is — a dolgozót meginteni és öt az eljárása helytelenségéről kioktatni. Az ilyen javító-nevelő jellegű intézkedést azonban nem szabad a dolgozó személyi irataiban feltüntetni és ezekről nem is szabad a dolgozót érintő iratokban vagy véleményezésekben említést tenni. A közigazgatási illetékekről új rendelkezéseket adtak ki, amelyek a Törvénytárban 231/1988. szám alatt jelentek meg. Ezek szerint a nemzeti bizottságok előtt az aláírások hitelesítéséért minden aláírásért 10 korona, és minden iratmásolat hitelesítéséért oldalanként 10 korona bélyegilleték jár. Idegen nyelvű iratok esetében ez utóbbi illeték 20 koronát tesz ki, ez azonban nem vonatkozik a magyarok által lakott területeken a magyar nyelvű iratok hitelesítésére, ha ezt csehszlovák állampolgárok kérik. Dr. B. G. 19
