A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-10 / 11. szám
FOGYÓKÚRA OLASZ MÓDRA 9. Túró és dinnye diéta 8 és 16 órakor: 250g dinnye, 13 és 20 órakor: 250 g dinnye és 120 g túró. Napi súlycsökkenés: 800—1 000 g. Az orvos véleménye: ez a diéta megfosztja a szervezetet a szükséges fehérjéktől, másik oldalon gazdag vízben. Ezért szükséges, hogy a diétázó veséje egészséges legyen. 20. Fagylalt diéta — 8 órakor: keserű kávé tejszínnel, 10 és 16 órakor: 100g eperfagylalt, 13 és 30 órakor: tejszínes fagyasztott krém és 250 g tej. Napi súlycsökkenés 800-1 000 g. Az orvos véleménye: ez a diéta nem ajánlatos epebajosoknak. KEDVES OLVASÓK! Szerkesztőségünk öt számon keresztül közölt fogyasztó diétát. Hangsúlyoznunk kell, hogy a diéta kiválasztásánál fontos figyelembe venni az orvos véleményét. Kérjük Önöket, közöljék velünk, ha valamelyik ajánlatunkat elfogadták és sikerrel járt és azt is írják meg, ha valamilyen más diétát kipróbáltak és jól bevált. Mihez — milyen fűszer ? Bableveshez — majoránna, pirospaprika, vöröshagyma, fokhagyma. Aprólékleveshez — feketebors, petrezselyemzöld és gyökér, pirospaprika, vöröshagyma, fokhagyma. Gulyásleveshez — vöröshagyma, köménymag, pirospaprika, feketebors, zöldpaprika. Gyümölcsleveshez — fahéj, szegfűszeg, citrom, narancshéj, vanília. Korhelyleveshez — vöröshagyma, fokhagyma, kapor, pirospaprika, feketebors, köménymag, babérlevél, majoránna. Babfőzelékhez — babérlevél, fokhagyma, kapor. Burgonyafőzelékhez — majoránna, fokhagyma, babérlevél, pirospaprika. Tökfőzelékhez — kapor, pirospaprika. Disznóhúshoz — fokhagyma, köménymag, babérlevél, majoránna, pirospaprika, feketebors, rozmaring, vöröshagyma. Marhahúshoz — kapor, fokhagyma, köménymag, babérlevél, majoránna, pirospaprika, bors, rozmaring, vöröshagyma. Szárnyashoz — tárkony, köménymag, majoránna. paprika, feketebors, zeller, rozmaring, vöröshagyma. Vadashoz — babérlevél, feketebors, szegfűszeg, szegfübors, rozmaring, kakukkfű. Karolinka kis dobozt szorongatott a kezében, néha belekukucskált, aztán gondosan visszacsukta. — Mi van benne? — érdeklődött Gyuszi. — Titok. — Biztos üres. — Nem igaz: titok van benne! — Mutasd meg! — Nem lehet, titok! — Karolinka markába szorította a dobozt. — Nem szabad elvenni! — Eszem ágában sincs elvenni — vont vállat Gyuszi, és tovább kalapált egy szöget a földbe; ezzel szórakozott ugyanis, mikor Karolinka megjelent. De a kíváncsiság ördöge folyton azt suttogta vigyorogva a fülébe: „Titok ... titok..." — Mutasd már meg, vagy... megverlek! — vágta végre földhöz a szöget, mert igazán méregbe gurult. Különben nem is mondott volna ilyet. Karolinka azonban nem ijedt meg. Ő is mérges lett. — Akkor is titok, azért is titok, ha megpukkadsz, akkor is! Piciny ország nagy kastélyában kis cselédlány ült egy alacsony kövön és sírdogált: a kastély asszonya meghagyta, hogy végezze el a nagymosást. Mellette volt két kosár: az egyik nagyobb, a másik kisebb. A nagyobban voltak a fehérneműk: lepedők, meg hasonlók, a kisebben a blúzok, ingek, szoknyák. Szóval, bár nagymosás napja volt, a kastély úrnője felült egy szitakötő hátára és elszállt a nagyvárosba bevásárolni. A kis cselédlány meg csak pityergett. Ekkor odaszállt hozzá a dongó, darázs, poszméh. Vigasztalni kezdték, és szívesen felajánlották segítségüket. — Sírok, mert itt a nagymosás, és közeleg az eső. Érzem. És ha közben esik, nem száradnak meg a ruhák. — Jaj neked —, szólt a dongó — de rnég nem esik. Mosd ki a ruhát, s ha szárításkor is esne, csak szólj, majd segítünk. Es Gyuszi valóban elvette a dobozt. Erővel. Karolinka pedig pityeregve hátat fordított neki. Gyuszi csillogó szemmel turkált a dobozban: egy kék szalagdarabka, egy ezüstgomb, egy kis darab kréta meg egy üres orvosságosüveg volt benne. Kirakta, berakta: kirakta, berakta: aztán elégedetten és megkönnyebbülve Karolinkához szaladt. — Tessék — nyújtotta neki vissza. Karolinka azonban lebiggyesztette a száját. — Nem kell! — Na, vedd el! Most már lehet újra titok. — Nem kell. Vacak ... Gyuszi érezte, hogy neki sem telik már öröme a dobozban. Még pár perccel ezelőtt Karolinka azt hitte, titkos kincse van. Gyuszi is azt hitte, hogy Karolinkának kincses titka van, de most már mindketten tudják, hogy itt nincs semmi titok. Semmi, de semmi. — Látod, milyen vagy?! — mondta Karolinka szemrehányóan. És Gyuszi lehorgasztotta a fejét. A lány könnyes szemmel nekifogott a mosásnak, mosott, mosogatott. De amikor már vége lett a mosásnak, újabb gond keletkezett: megeredt az eső. Meg se kísérelhette, hogy a ruhákat a szénaszárítóra rakja. Mit tehetett, megint sirdogálni kezdett: mit fog szólni a gazdasszony, ha minden ruha nedves. Ekkor odaszállt a dongó, darázs, meg a poszméh és így szólt: — Ne sírj kis cselédlány, mi majd segítünk rajtad! Azzal máris felkapták a kis lepedőket, meg a többit, fel a felhők fölé, ahol napsütés volt. A ruhák gyorsan megszáradtak, a cselédlány kivasalta és a kosarakba rakta. Este, amikor lefeküdt kis ágyába, eszébe jutottak a dongók, darazsak, poszméhek, s félálmában így szólt: — 'Köszönöm, köszönöm, kis barátaim! Finnből fordította: Szabó Zoltán A három ábrán öt hasonló részlet található. Melyek azok? HÉTVÉGE A LEGEK VILÁGÁBÓL A pingvinek, ezek a szárazföldön olyan imbolyogva és mégis méltóságteljesen, felegyenesedve járkáló állatok, nagyon népszerűek, kedvelt figurájuk a vicclapoknak. Fekete-fehér színű tömött, tollpihés ruhájuk az ünnepi frakkot viselő emberekre emlékeztet. Rövid, úszóhártyás lábuknak a test egyensúlyozásában és a víz alatti kormányzásban van szerepük. A vízben érzik igazán otthon magukat, szinte torpedóként suhannak a mélybe. Elkorcsosodott szárnyaikkal eveznek. A szárazföldi állatok közül ők tartják a búvárrekordot. A húsz-ötven méteres mélységig szinte minden fiatal pingvin lemerül. Megfigyelték és műszerekkel mérték egy császárpingvin merülését. Ez 265 méterre lejutott és 18 percig kibírta a víz alatt. A pingvineknek 17 faja van, ezeknek nagy része a déli féltekén, a hidegebb tengerek partján, környékén él. A legnagyobb a császárpingvin, 120 cm magas, súlya 40 kg. A bőre alatt vastag zsírréteg védi a hidegtől. Könnyen kiállja a mínusz 20—65 °C közötti hőmérsékletet. A pingvinek apró halakkal, tintahalakkal és tengeri rákokkal táplálkoznak. Egy-egy pingvin 2-3 kg halat is elfogyaszt naponta. A szárazföldön egyszerű fészekben egy vagy két tojást raknak és azt felváltva melengetik négy-öt hétig. Gyakran ellopják egymás fészkéből a tojásokat. Mindkét szülő gondoskodik a fiókák etetéséről, amelyek három hónapos korukban válnak önállókká. A pingvinek nagyságban és színben különböznek egymástól. A képen látható sziklaugró pingvint a fején oldalt ülő sárga díszítő tollak jellemzik, csőre narancssárga. L S. 21