A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-10 / 11. szám
AZ ORVOS VÁLASZOL A SZEM SÉRÜLÉSEI „Műhelyben, garázsban, építkezésen gyakran szenved sérülést a látás szerve, pedig váltig hangoztatjuk, hogy amit féltünk, pl. a gyermekünket, úgy óvjuk mint a szemünk fényét" bírálja embertársai könnyelműségét L K. galántai olvasónk. „Fontosnak tartom, hogy e problémával orvos foglalkozzék e lap hasábjain." Olvasónknak igaza van. Ám komoly következményekkel járó szemsérüléssel járhat sokfajta tevékenység során az egészséget és biztonságot jelentő előírások be nem tartása, közlekedési, mezőgazdasági, ipari és háztartási vagy háztáji balesetek sora. Különféle erőhatások és eszközök okozhatnak a szemgolyó burkain áthatoló sérülést, amely arról ismerhető fel, hogy a zárt, esetleg sérült szemhéjak közül véres könny vagy kocsonyaszerű anyag csorog, a szem lelapult, összeesett. Ha a sérült fel tudja nyitni szemét, néha látható is az áthatoló sebzés helye. Súlyosabb sérülés nyomán azonnal elveszhető vagy nagyfokú károsodást szenvedhet a látás. A tompa sérülések is súlyosan károsíthatják a látószervet. Az ilyen sérülést belső szemvérzés kísérheti. A szemsérülések kiterjedése, mélysége sokfajta lehet. Ha nyílt sebről van szó. a sérült nagyobb fájdalmat érez és nyugtalan. Fájdalmas a tompa szemsérülés is, a beteg csökkent látásra panaszkodik. Ha súlyosnak látjuk a sérülést, hanyatt fektetjük, szemére fedökötést helyezünk, szóval nyugtatjuk s ha kell. fájdalomcsillapítóval enyhítünk fájdalmain. Semmi esetre se engedjük járkálni, lehajolni, minden mege-A KABÁT Hol volt, hol nem volt, összegyűjtöttem egyszer egy rövid bőrkabátra való pénzt. Hordtam is büszkén az új szerzeményt, s belső zsebében a töltőtollat. Mígnem egyszer ... Mígnem egyszer a toll kupakja a zsebemben leesett vagy lecsavarodott, a toliban lévő összes tintát pedig felitta a kabát bélése. Tisztítóba vigyem? Attól — szomorú tapasztalat — a folt még nagyobb is lehet. Eldobjam ? Hiszen, mint a híres foltos kabát gazdája. Megyeri, „mással nem bírok". Ha neki jó volt a foltos kabát, én is viselhetem. S hordtam büszkén. Tett-múlt az idő, a nyárra ősz jött és én megint összespóroltam annyi pénzt hogy vettem egy könyvet, kedvenc költőm legújabb kötetét. Ennek tizenkettedik oldalán — nagy csalódás — ez áll: „A tinta néha ki is folyt a nadrágzsebben — lásd vándorszínész korában Megyerit!" Nyomban az eredeti kútfőhöz fordultam, elővettem a Petőfi összest. Ám abban a százhatvannyolcadik oldalon továbbra is ez állt:... A tintás üveget pedig hová / Dugá?/ Bele / Kabátja hátsó zsebibe, / Amint mondom, kabátja zsebibe. Tehát a kabátzsebben történt ama híres eset. Ám ki tudja? Lehet, hogy a két költő közül a kortárs tévedett és a légújabb kutatások eredményét közli velünk Zs. Nagy Lajos az említett írásában. A kabát vagy a nadrág volt-e foltos? Nem hagyott nyugton a dolog. Nehezen aludtam el. Szép piros telefon előtt ültem. A számokat csak nyomogatni kellett. A készülék mellett rőltetés a sérült szem további károsodásához vezethet. Fektében kell haladéktalanul kórházba szállítani. A szemhéjak s a szem környékének sérüléseinél meg kell állapítani, nem jár-e a sebzéssel együtt más sérülés is, tekintettel a koponyacsontok ill. az agyvelő lehetséges sérüléseire. A szemhéj laza szövetei közt elterjedt süllyedéses véraláfutás alapján pl. homloktáji sérülésre következtethetünk. Két órán túl tartó alsó szemhéji körkörös véraláfutás koponyaalapi sérülésre utal, míg a véraláfutásos duzzadt szemhéjak tapintásánál észlelt sercegés a bor alatt a rostacsontok törésének lehetőségére figyelmeztet Aki a sérültön segíteni akar, mielőbbi elszállításáról gondoskodjék. Ne avatkozzék be szakszerűtlenül! Ha a szemhéj sérül meg, általában jól gyógyul. A felszíni bőrsérülés sebellátása egyszerű. Kiterjedtebb sebzés, égés esetén szakellátásról gondoskodunk. Könnyű a szemsérülés jellege, ha felületi idegentestről van szó; akán rovar vagy porszem, akár az ember saját szempillája. Amíg el nem távolítjuk, a látóképesség a nullával egyenlő s a sérült égő, metsző fájdalmat érez. A szemhéj alatt levő vagy a szaruhártyába fúródott tárgytól a szem erős könnyezéssel igyekszik megszabadulni. Jól megvilágított helyre ültessük a sérültet. Néha egyszerűen ujjunk begyével lejjebb húzva az alsó szemhéjat fel is fedezzük az alákerül idegen testet (bogarat, szemcsét). Leggyakrabban azonban a felső szemhéj alá sodródik a korom vagy porszem. A'szempillánál fogva húzzuk kissé lejjebb a szemhéjat, pálcikával vagy ceruzával enyhén a szemgolyóhoz nyomjuk és a szempilláknál fogva visszahajtjuk. A láthatóvá vált belső felületről tiszta gézzel vagy zsebkendő csücskével távolitjuk el a szennyeződést. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY vaskos könyv hevert, a címlapján bárányfelhők és pufók angyalok. Felütöm az M-betűnél. Megyeri. Megyeri Károly, színész. Tárcsázok, kicseng. Halló itt a központ! Megyerit? A színészt? Azonnal kapcsolom. Kis várakozás után: Sajnos nem ér rá. Éppen a földi színházak próbáit figyeli és nincs a legjobb kedvében. Hívja talán később. — De én a Földről... nekem most kéne, tudja a kabát miatt... — A kabát? Na várjon, megpróbálom. — Halló itt Megyeri. — Megyeri Károly a híres színész? Aki annak idején annyi darabban nyújtott a kortársak szerint felejthetetlent? Aki a Lear királyban, a Stibor vajdában, a Peleskei nótáriusban, a Csalódásokban és a Velencei kalmárban alakított maradandót? Azért hívott, hogy felolvassa lexikonjuk rólam szóló cikkét — kérdezte nem éppen barátságos hangon. Nem, nem — dadogtam, tudja én csak a kabát, akarom mondani a nadrág .. -— Tudom. Arról a könyvről beszél, melynek borítóján a szerző valami kukából vagy fazékból mászik ki. Jó könyv, szeretem a szerzőt is, de most téved. A kabát volt tintás! Ha jól emlékszem. Különben is a színész esetében az az igaz, amit megírnak róla. És Sándor kabátot írt, ö pedig szavahihető ember volt. Úgyhogy: a kabát. Ha jól tudom a nadrágja Szentpéterinek volt foltos. Nem is biztos, hogy tintás, csak foltos. — Ha már a vonal végén van még egy kérdés: Igaz-e, hogy csak egy kabátja volt? — Miért, kérdezett vissza ingerülten, a Matesz színészének ma hány kabátja van? És mielőtt valamit is válaszolhattam volna az égi vonal szétkapcsolt. GÖRFÖL JENŐ JOGI TANÁCSOK „P. nyugdíjas Bratislava" jeligéjű olvasónk azt írja, hogy 1951 óta teljes rokkantsági nyugdijat kap. 1970-ben töltötte be 60-ik életévét. Minthogy kicsi volt a rokkantsági nyugdíja, 1974-ben munkát vállalt és a postai hírlapszolgálatnál volt újságárus 11 évig. ahonnan 1986-ban lépett ki. A múlt évben a nyugdíjemelések során megkapta a havi 140 koronás emelést. Azt kérdezi, hogy nem kérhetné-e a nyugdíjának új megállapítását az utóbb ledolgozott 11 év beszámításával? Továbbá azt, hogy nem kaphat-e valami kártéritést azért, mert az alkalmazása idején a munkából hazamenet balesetet szenvedett, amikoris egy fiatal férfi az autóbuszból kiszállva meglökte öt úgy, hogy kiesett. Törést ugyan nem szenvedett, de azóta is ismételt orvosi kezelés után a lábfeje zsibbad és időváltozáskor is fáj. Olvasónk első kérdésére az előbb érvényes 1975. évi 121. számú nyugdíjtörvény 33-ik paragrafusának rendelkezései adnak választ. Ezek szerint az a teljes rokkantsági nyugdíjat élvező személy, aki a rokkantsági jogosultság megszerzése után legalább öt évig volt alkalmazásban, kérhette, hogy a rokkantsági nyugdíját újra számítsák ki abból a havi átlagkeresetből, amit ez alatt az idő alatt ért el. Ezt azonban csak egyszer lehetett kérni és csak akkor, ha a rokkantsági nyugdíjasnak a megkövetelt életkor betöltésével nem keletkezett öregségi nyugdíjra igénye. Minthogy olvasónk már 1970-ben betöltötte az öregségi nyugdíjhoz megkövetelt 60-ik életévét, az ezutáni alkalmazása alapján már nem kérhette a rokkantsági nyugdíjának újbóli megállapítását. Ami olvasónk másik kérdését illeti, az 1985-ben elszenvedett balesetért csak akkor és csak attól követelhetett volna kártérítést. aki ezért a Polgári Törvénykönyv 421. paragrafusa értelmében felelősséggel tartozik, tehát attól a férfitől, aki öt gondatlanságból vagy szándékosan lelökte és neki kárt okozott (anyagi kárt, testi sérülést). Az ilyen kártérítési igényt azonban két éven belül kell érvényesíteni; ez a határidő attól a naptól számítódik, amikor a károsult a káráról és arról a személyről, aki ezért kártérítéssel tartozik, tudomást szerzett, de legkésőbb három éven belül, különben az igény elévül (lásd a Polgári Törvénykönyv 106. paragrafusát). Balesetét munkahelyi balesetnek sem lehet tekinteni, mert ámbár munkaviszonyban volt, de a baleset munka után, a munkából hazamenet történt. A munkába menetel és a munkából való hazajövetel a Munka Törvénykönyve értelmében nem tartozik a munkavégzéshez, sem az ezzel összefüggő tevékenységhez, Így nem is jár érte a munkajogi előírások alapján kártérítés. Sz. Gy-né jeligéjű olvasónk az özvegyi nyugdíj felől érdeklődik. Azt írja, hogy 1981-ben ment nyugdíjba s ekkor a saját öregségi nyugdiját havi 840 koronára állapították meg. Röviddel ezután meghalt a férje, akinek 63 éves kora ellenére is, csak kb. 20 ledolgozott éve volt. Utána havi 150 korona özvegyi nyugdíjat kap. Olvasónk öregségi nyugdiját legutóbb havi 80 koronával felemelték. — Azt kérdezi, hogy miért oly kicsi az özvegyi nyugdíja, mikor úgy tudja, hogy ez a törvény értelmében az elhunyt férj öregségi nyugdíjának 60 százalékát teszi ki. Olvasónk a nyugdíj kiszámítását az annak idején kapott nyugdíjhatározat alapján ellenőrizheti. E határozat ellen — annak idején a kézbesítőnél számított 30 napon belül fellebbezést adhatott volna be, ha a kiszámítást helytelennek találta. Ma ezt már nem teheti meg. Általában az özvegyi nyugdíj a férj nyugdíjának 60 százalékát teszi ki. — Olvasónk férjének a nyugdíja valószínűleg alacsony lett volna, mert kevés alkalmazási éve volt. Nyilván kellett, hogy a beszámítható pótidökkel (tanulmányi idő, katonai szolgálat) együtt legalább 25 éve legyen, mert ennyi alkalmazási időt követelt meg a törvény az öregségi nyugdíjhoz. Ekkor az öregségi nyugdíja az utolsó öt év havi átlagkeresetének 50 százalékát tette ki s ennek a 60 százaléka képezte olvasónk özvegyi nyugdíját. Tekintetbe kellett azonban venni azt a rendelkezést is, hogy két nyugdíjra (öregségi) és özvegyi nyugdíjra) való igény esetében, a jogosultnak mindig csak a magasabb nyugdíj jár teljes összegében, míg az alacsonyabb nyugdíjnak csak a fele (lásd a régi törvény 65. §-ának 2. bekezdését, valamint az új törvény 56. §-át). Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy olvasónk tényleg csak az elhunyt férje öregségi nyugdíjának a 30 százalékát kapja özvegyi nyugdíj címén. Ezért tűnik úgy, hogy ez az összeg túl kicsi. „Fizetett szabadság" jeligével olvasónk a Munka Törvénykönyvének ez év január 1 -tői megváltozott rendelkezései iránt érdeklődik. Az új rendelkezések megszüntették az eddigi várakozási időt, amely a szabadságigény feltételéül szabta, hogy a dolgozó munkaviszonya a munkaadójánál legalább öt hónapig már fennálljon és hogy a dolgozó a folyó naptári évben legalább 75 munkanapot ledolgozzon. A jövőben a dolgozónak a folyó naptári évben fizetett szabadságra van igénye már akkor, ha ebben az évben ugyanannál a munkaadónál egyfolytában legalább 60 napig volt alkalmazva. Ha a munkaviszonya nem állt fenn az egész naptári évben, akkor aránylagos szabadságra van igénye, amely minden teljes hónap után az évi szabadság 1/12-ét teszi ki. Az alapszabadság három hét. Négy hét szabadság jár annak a dolgozónak, akinek a munkaviszonya a 18-ik életévének betöltése után legalább 15 évet tesz ki. A tanítók szabadsága egy naptári évben nyolc hét, az óvodák tanítónőinek, a szakmunkásképző mestereinek és nevelőinek pedig egy naptári évben hat hét szabadság jár. Ha a dolgozó az alapszabadságnál hoszszabb szabadságra tart igényt, akkor ezt legkésőbb annak a naptári év végéig kell igazolnia, amelyben ezt a hosszabb szabadságát érvényesíti. Különben ez az igénye a folyó naptári évre megszűnik. A szabadságigény szempontjából a munkaviszony tartamába be kell számítani többek között azt az időt is, amikor a dolgozó a 18. életévének betöltése után nem volt munkaviszonyban azért, mert a nő vagy magányos férfi dolgozó három évesnél fiatalabb gyermekéről tartósan gondoskodott, továbbá a sikeresen befejezett tanulmányi időt, valamint az efsz-ben és az ipari termelő szövetkezetben való tagság idejét is. Amennyiben ezek az idők egybeesnek, akkor csak egyszer kerülnek beszámításba. Az új rendelkezések szerint az olyan dolgozónak, akinek nem jár sem teljes, sem aránylagos fizetett szabadság azért, mert ugyanannál a szervezetnél a folyó naptári évben nem volt legalább 60 napig munkaviszonyban. a ténylegesen ledolgozott munkanapok után részszabadság jár. mégpedig a raptári évben minden ledolgozott 22 nap után a teljes szabadság 1/12 részében. Dr. B. G. 19
