A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-06 / 2. szám

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A Hét 7 kérdése Keszeli Ferenc: LŐRINCZ GYULA GALÉRIA Balázs Zsuzsa: KULKA JÁNOS Csáky Károly: KOSÁRFONÁS ÉS SEPRŰ KÉSZÍTÉS AZ IPOLY MENTÉN Gál Sándor: ISKOLAÜGY Helyzetképek, gondok, gondolatok Dunai Béla: KATMANDU Gágyor József: Népi gyermekjátékok és mondókák Címlapunkon D. HAVRAN felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. CsI. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek : Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Král S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. ő. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiame z. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kős Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavatefstvo Obzor, inzertné oddelenie. Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Beszélgetés dr. SZIEGL FERENCCEL, a nemzetiségi titkárság vezetőjével — Legyünk stílusosak. Tekintve, hogy az új év első heteiben élünk, kezdjük a beszélgetést is azzal, hogy jelenleg (az új év kezdetén) mivel foglalkozik a nemzetiségi tit­kárság? — A gazdasági és szociális fejlesztés meg­gyorsításának előfeltétele a társadalom alko­tó erőinek mozgósítása, a dolgozók széles rétegei energiájának, tapasztalatainak és bölcsességének minél nagyobb mérvű érvé­nyesítése. Ennek értelmében a nemzeti és nemzetiségi kezdeményezésnek, mint a tár­sadalom átépítéséhez kötődő forradalmi vál­tozások szerves részének, még inkább a társadalmi fejlődés meggyorsításának aktivi­záló tényezőjévé kell válnia. Szélesebb érte­lemben véve ezen feltételek megteremtésé­hez szeretne hozzájárulni az SZSZK Nemze­tiségi Tanácsa és annak Titkársága is. — Ami a jövőt illeti, úgy készülünk, hogy még ebben az esztendői ten a „kormány asztalára" kerülhessen egv, a nemzetiségi élet sokoldalúságát átfogó elemzés, amely alapul szolgálhat a CSKP >iVIII. kongresszu­sának dokumentumaihoz is. Feladatok hárul­nak az SZSZK Nemzetiségi Tanácsára az új alkotmány azon részeinek kimunkálásánál, amelyek a nemzetiségek helyzetét, ill. a nemzetiségi viszonyokat rögzítik majd. Ezen problémák és feladatok mellett, úgy gondo­lom, előtérbe kell hogy kerüljön a nemzetisé­gi pedagógusképzés és a területfejlesztés stb. Tehát munkánk az év elején is bőven van. — Ha jól tudom rövidesen Önök is jubi­­^—' Iáinak. Ez évben lesz 20 éve, hogy a nemzetiségi tanács megalakult Mi a küldeté­se ennek a szervnek? — Igen, megalakulásunk évfordulója van eb­ben az évben. A nemzetiségi tanács 1969- ben a kormány tanácsadó, kezdeményező és koordinációs szerveként jött létre. Legfonto­sabb feladata közé tartozik, hogy részt ve­gyen a kormány olyan intézkedéseinek elő­készítésében, amelyek a Szlovákiában élő magyar és ukrán nemzetiség sokoldalú gaz­dasági, szociális és kulturális fejlődésének biztosítására irányulnak. Állást foglal mind­azokkal a nemzetiségi ügyeket érintő jogsza­bálytervezetekkel kapcsolatban, amelyeket a kormány elé terjesztenek, összehangolja .a nemzetiségi politika megvalósításában résztvevő minisztériumok és nemzeti bizott­ságok álláspontját, figyelemmel kiséri a CSKP nemzetiségi politikájának megvalósí­tását az állami szervek és társadalmi tömeg­szervezetek tevékenységében. Felhívja a mi­nisztériumok és az államigazgatás más köz­ponti szerveinek figyelmét azokra a problé­mákra és sajátos kérdésekre, amelyek a nemzetiségek életét érintik. A nemzetiségi tanács tervszerű működését karöltve a mi­nisztériumokkal és a nemzeti bizottságokkal a nemzetiségi titkárság biztosítja. — Hogyan jellemezné a kormány nem­zetiségi tanácsa titkárságának eddigi te­vékenységét? — Fő feladata segíteni a nemzetiségi tanács munkáját, továbbá figyelemmel kísérni és ellenőrizni azon javaslatok sorsát, amelyeket a tanács fogadott el. Visszatekintve az el­múlt két évtizedre, elmondhatom, hogy a tanács negyvenszer ülésezett és mintegy kétszáz különböző jelentést tárgyalt meg, melyek előkészítése a titkárság feladata volt. A titkárság dolgozói ezenkívül rendszeresen készítenek különböző szakvéleményeket és tanulmányokat. Mindig fontos feladatunknak tekintettük, hogy összegyűjtsük és összefüg­géseiben elemezzük a szlovákiai magyar és az ukrán nemzetiségről rendelkezésre álló demográfiai, gazdasági, oktatásügyi és kul­turális statisztikai adatokat. Ezek fő forrását képezik az egyes népszámlálások eredmé­nyei. Munkánk során eddig főleg az 1970. és az 1980. évi népszámlálások adataival dol­goztunk. de érdeklődéssel várjuk a jövő évi népszámlálás eredményeit, melyek bizonyá­ra számot adnak a nemzetiségi kérdés meg­oldásában elért fejlődésről, a gazdasági és társadalmi változások jellegéről. — Tevékenységük során mely kérdések megoldása jelenti Önök számára a leg­nagyobb próbatételt? — Az eltelt évek alatt a nemzetiségi élet minden lényeges területét érintő kérdéssel foglalkoztunk. A magyar és az ukrán nemze­tiség által lakott járásokban állandóan figye­lemmel kisérjük a gazdasági fejlődés alaku­lását, a nemzetiségi oktatás és kultúra hely­zetét. Szorgalmazzuk mindannak a végrehaj­tását, ami a nemzetiségekről szóló alkot­­mánytörvényböl következik. A legnagyobb gondot számunkra továbbra is az jelenti, hogyan gyorsítsuk meg a szlovákiai magyar­ság műveltségi szintjének emelését. Ez a kérdés ugyanis szorosan összefügg a szoci­alista társadalomban meghatározó jelentő­ségű gazdasági, műszaki fejlődés feladatai­val. E téren azonban még mindig lényeges a lemaradásunk az országos átlagtól és a fejlő­dés ütemétől. A statisztikai adatok ugyan azt mutatják, hogy ma már több mint tízezer a magyar nemzetiségű főiskolai végzettségű személy (és számuk csupán 1970 és 1980 között több mint négyezerrel növekedett), de számarányuk továbbra is lényegesen az or­szágos átlag alatt van. Ezen mindenképpen változtatni akarunk. Célunk a nemzetiségi arányosság biztosítása a vonatkozó pártdo­kumentumok és kormányhatározatok követ­kezetesebb végrehajtásával. ®— Az elmúlt években nagy változások történtek társadalmunkban. A változá­sok a nemzetiségek életét is befolyásolták. Ön szerint melyek a nemzetiségek életében bekö­vetkezett legszembeötlőbb változások? * -az SZSZK Kormánya Nemzetiségi Tanácsának munkájáról — A lenini nemzetiségi politika meggyőző bizonyítékának tartom, még annak ellenére is, ha itt-ott még vannak „fehér foltok", hogy hazánkban eltűntek az országrészek közötti különbségek és a nemzetiségileg vegyes la­kosságú dél- és kelet-szlovákiai járásokban is nagyarányú gazdasági fejlődésnek lehet­tünk szemtanúi. Hosszan tartana felsorolni a fejlődés konkrét eredményeit, de már a puszta statisztikai tények is arról tanúskod­nak, hogy 1970 és 1980 között ötvenezerrel növekedett a magyar nemzetiségű aktiv ke­resők száma, 30 ezerrel a foglalkoztatott nők száma és 23 ezerrel az iparban dolgozók száma. Ezek a számok beszédesen szólnak arról, milyen változások mentek végbe a magyar nemzetiség életében. A gazdasági egyenjogúság törvényszerűen magával hozta a szociális és kulturális változásokat is. Véle­ményem szerint előrelépés történt a sajátos nemzetiségi jogok érvényrejuttatása, vala­mint a szocialista nemzetiségi tudat elmélyí­tése terén is. — A Szovjetunió Kommunista Pártjá­­nak a tavaly júniusban megtartott 19. országos értekezlete külön határozatot foga­dott el a nemzetiségi kérdésről. E határozatból milyen tanulságot vontak le a mi viszonyaink­ra vonatkozólag? — A Szovjetunió Kommunista Pártja 19. országos értekezletének határozata a nem­zetek közötti viszonyokról számunkra is sok újjal és érdekességgel szolgál. Megállapítja, hogy a nemzetiségi kérdés megoldásában elért eredményeket túlértékelték és nem ol­dottak meg ezen a területen számos égető kérdést. Korábban nálunk is gyakran elhang­zottak olyan vélemények, hogy az állam fö­deratív rendezésével, a csehszlovák szocia­lista szövetség létrehozásával a nemzetiségi kérdés megoldottnak tekinthető. Valahogy sántít ez a megfogalmazás. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az. ami ma jó lehet, az a holnap, a jövő keréktörőjévé válhat. A sok közül csak egy példa. Hazánkra jellemző a lakosság nagyfokú mobilitása. Szlovákok él­nek színtiszta magyar községekben és meg­fordítva. Mindez többnemzetiségü hazánk realitása. Az elért eredményeink is közösek és nehéz lenne az elszámolás, ki tett többet ? Együtt vettük ki részünket a munkából, közö­sek a gondjaink, de az örömeink is. A jövő­ben talán arra kell nagyobb gondot fordítani, hogy közös hazánkban bármely nemzetiség tagja ténylegesen egyenjogúnak_ érezhesse magát az ország minden részében, hogy mindenütt gyakorolhassa jogait és érvénye­síthesse jogos érdekeit az alkotmány szelle­mében. ®— A CSKP KB 10. és az SZLKP KB ezt követő ülésén elhangzott főbeszámoló kiemelte, hogy milyen fontos a lenini nemzeti­ségi politika következetes érvényesítése. Erről a kormány nemzetiségi titkársága vezetőjének mi a véleménye? — Hazánkban a nemzetek és nemzetiségek között kölcsönös a megértés és érvényesül a társadalom fejlődéséért vállalt felelősségtu­dat. Bár a Csehszlovákiában élő nemzetek és nemzetiségek közös gazdasági, szociális, ideológiai és kulturális bázison fejlődnek, vannak sajátos szociális és etnikai vonásaik — a nyelv, a nemzeti kultúra elemei, az életmód, a hagyományok, szokások, stb. Ezek alapján a kulturális politika lehetővé teszi számukra sajátos vonásaiknak és ha­gyományaiknak a fejlesztését. Ezzel szerves egységben fejlődésüket azonban úgy orien­tálja, hogy azok „cselekvő eszközeivé válja­nak a szocialista öntudatosságra, az interna­cionalizmusra és a hazafiságra való nevelés­nek." — Köszönöm a beszélgetést BALÁZS BÉLA Fotó: Prandl Sándor 2 «

Next

/
Oldalképek
Tartalom