A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-17 / 8. szám
JORDAN POPOV (Bulgária) MINDEN KEZDET NEHÉZ A házam előtt ülök, szerszámot javítgatok. közben azonban figyelek, és a szemem sarkából látom, hogy a szemközti járdán egy ismeretlen valaki csúszikmászik. Talán elveszítette a lakása kulcsát, és most azt keresi — gondoltam. Vagy pedig egy leejtett aprópénzt keres. Nem, aprópénzért manapság felnőtt ember már nem csúszik-mászik a járdán. De emberünk nem keres semmit, csak kúszik toronyiránt, mintha egy bizonyos cél felé igyekezne. — Hé, barátom! Miért csúszik-mászik a földön? — kérdezem kíváncsian. Az ismeretlen anélkül, hogy abbahagyná a kúszást a válla fölött visszaszól: — Már megszoktam, hogy így haladjak előre... Szokás dolga az egész. Ez a magyarázat számomra fölöttébb furcsa. — Azt akarja mondani talán, hogy így idejében eljut bárhová, ahová csak akar? Lehet, hogy már várják valahol és maga késik! Az idegen azonban nyugodtan mászik tovább. — Éppen ellenkezőleg: amióta csúszom-mászom, mindenhová mindig idejében érkezem. Most veszem észre, hogy emberünknek igaza van. Ügyesen közlekedik, éppen olyan gyorsan halad, ahogyan én lépegetek feléje. De párbeszédünk nem egyenlő színvonalú: mivel ö lent van, én meg fönt vagyok. Le nem veszem róla a szemem, roppantul érdekel ez az emberfajta. — No és előfordul néha, hogy talpra áll ? — tudakolom. — Csupán akkor, ha nyilvánosság előtt kell szerepelnem. — De ha például a feleségével megy valahová, akkor is a földön kúszik? Hiszen ez nem lehet valami kellemes, ha maga a földön kúszik, a felesége pedig ott lépked mellette. Az ismeretlen ügyesen kikerül egy pocsolyát, és a válla fölött odaveti nekem: — A jó feleség a férjével vállvetve csúszik-mászik. — No és ha nagy a forgalom az utcán? Nem fél attól, hogy elütheti egy autó? — Attól én nem félek — hallatszik a nyugodt válasz: a statisztikai adatok tanúsága szerint városunkban havonta 37 ember szenved különböző sérüléseket közlekedési baleset miatt, de egyetlen földön csúszó-mászó sincs közöttük. — Hol lakik? — kérdezem. — Ott szemközt, abban a rózsaszínű villában. Ez nem lehet igaz: ez a legszebb villa az egész kerületben. — No és mennyit keres havonta ? Ha nem titok. Lehajolok az ismeretlenhez, hogy jobban halljam a válaszát. Tudom ugyanis, hogy a nagy fizetésről senki sem szeret túl hangosan beszélni, inkább csupán suttognak róluk. Amikor közölte az összeget, hirtelen gyengeség fogott el, lábam megbicsaklott, éreztem, hogy nem tudom magam tartani, térdre rogytam, és igy az ismeretlennel egy szintre kerültem. — Nincs kifogása ellene, ha én is együtt csúszom-mászom magával? Az illető beleegyezése jeléül bólintott. Egy pillanatig figyelte a suta mozgásomat. azután elmosolyodott: — Nem baj, minden kezdet nehéz ... Ne féljen, idővel maga is megtanulja! Ford.: G. Gy. IRÁNYTŰ-E AZ ÓRA? A természetben élő ember a legrégibb időben is pontosan tudott tájékozódni a csillagok segítségével. Maga az orientálódás (tájékozódás) szó is a csillagokkal függ össze. A babilóniai és egyiptomi csillagászok ugyanis Oriens, azaz kelet felé fordulva kezdtek tájékozódni az égbolton. A pásztorok és más hegylakók, de a tengerjáró hajósok is a csillagokat fürkészték, állásukból még azt is képesek voltak megállapítani, hány óra van. Mikor az órák hordozható változatai, a zsebórák elterjedtek, az utak vándorai gyorsan rájöttek, hogy azok iránytűként is használhatók. legalábbis napközben. Ha a kismutatójukat a nap felé igazítjuk, akkor a déli irány a kismutató és az óralap 12-es száma között van. (Délelőtt a kismutatótól előre, délután a kismutatótól hátra kell számítani.) Az efféle egyszerű trükkökre ma már alig emlékszik valaki. Pedig érdemes rájuk megtanítani a gyerekeket, hiszen órával iránytűt játszani játéknak sem rossz. S a réges-régi ismeretek birtokában a modem természettudományok is jobban felkeltik az apróságok érdeklődését. MIÓTA VAN POSTAGALAMB? Őseink több mint kétezer éve felfigyeltek a galambok rendkívüli tájékozódóképességére, arra, hogy nagy távolságból is szinte tévedhetetlenül hazatalálnak. így aztán a rómaiak már az i. e. I. században felhasználtak hirtovábbításra galambokat, a bagdadi kalifák pedig 1000 és 1500 között rendszeres gálambjáratokat tartottak fenn. Eleinte a legkülönfélébb fajú galambokat próbálták beidomitani. A gyors és kitartó repülésü postagalambok tenyésztésével csupán a XVIII. században kezdtek foglalkozni Európában, elsősorban Belgium területén. Itt tartották az első postagalambversenyeket is, amelyeknek századunk elejére már gazdag hagyományai voltak. Nemegyszer repülőgépen vitték át á határon a galambokat az indítás helyére, s fogadásokat kötöttek, melyik ér vissza legelőbb. Egy 1488-ban készült fametszeten már látható stilizált hírvivő galamb. Persze már régen is a szárnya alá kötve vitte az üzeneteket. a SLOVAKOFARMA fióküzeme LIECIVÉ RASTLINY (gyógynövények) MALACKY A GYÓGYNÖVÉNYEK FELVÁSÁRLÁSI ÁRA AZ 1989-ES ÉVBEN VIRÁGOK: Fekete bazsalikom 35,— Kis- és nagylevelű hárs 120,— Orvosi levendula 85,— Tavaszi kankalin 60,— Kamilla I. oszt. 110,— H. oszt 85,— III. oszt. 60,— IV. oszt. 20,— LEVELEK: Fekete áfonya 50,— Galagonya (virággal) 25.— Közönséges szamóca 40,— Csalán 20,— Orvosi pitypang 15,— Erdei mályva 40,— SZÁR ÉS LEVÉLZET: Kakukkfű 25,— Orvosi levendula (virággal) 40,— Libapimpó 20,— Üröm 15,— Zsurlófű 10,— Apró bojtorján 25,— Orvosi zsálya 20,— Ezerjófű 100,— GYÖKÉRZET: Orvosi mályva 35,— Tövises iglice 60,— Útilapu 50,— Orvosi pitypang 50,— Kálmosgyökér 50,— KÉREG: Nyári tölgy 8,— Mákfej 5,60 GYÜMÖLCS: Csipke 20,— MAGOK: Vadgesztenye (nyersen) 1,— TERMÉSBUROK: Narancs 5,— Az árjegyzék — 018-as kör — a gyógy- és aromatikus növények hivatalos árjegyzéke, a V—6/1988-as határozat alapján 1989. január 1 -jétöl érvényes. A felvásárlási árakat az I. minőségi osztályban tüntettük fel (a kamilla kivételével). FONTOS FIGYELMEZTETES! Felhívjuk a gyűjtők és termesztők figyelmét hogy a gyűjtés megkezdése előtt a felvásárlóval közöljék a gyűjtendő gyógynövények fajtáját, amennyiben a felvásárlóknak jogukban áll, az üzem szükségleteihez igazodva, szabályozni a felvásárlást az egész idény alatt. A GYÓGYNÖVÉNYFELVÁSÁRLÓ-KÖZPONTOK CÍMEI: 901 27 MALACKY, ul. Oslobodenia 291. telefon 21 74 851 03 BRATISLAVA, ul. Bélu Kuna 16. (Petrialka). tel. 815 767 922 02 KRAKOVANY. tel. 924 05 946 34 VOJNICE. ul. L Stúra 1 140. tel. 974 27 953 03 ZLATÉ MORAVCE, Sportová ul. 30. tel. 32 16 010 00 29LINA, Zápotockého 34, tel. 227 41 960 01 ZVOLEN, V. P. Tótba 2, tel. 210 06 040 00 KOSICE. Leninova 102. tel. 230 87 066 01 HUMENNÉ. Staré kásámé 6. tel. 223 71 071 01 MICHALOVCE, Lastomírska 3. tel. 236 53 23
