A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-17 / 8. szám
KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Gál Sándor: ISKOLAÜGY VI. Keszeli Ferenc: WEÖRES SÁNDOR EMLÉKÉRE Miklósi Péter: NOTESZLAPOK Hajdú András: VÁROS AZ UNESCO REFLEKTORFÉNYÉBEN Dr. Kiss László: A HONTI „EMBEREVŐK" 1782-es pere J. Wolker: A MILLIOMOS, AKI ELLOPTA A NAPOT Címlapunkon Gyökeres György felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. CsI armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: F*NS — Ústredná expedícia tlace, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. c. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaciame z. p„ Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavaterstvo Obzor, inzertné oddelenie. Gorkého 13. VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Cd Az ország jelenlegi, rózsásnak aligha mondható gazdasági helyzetében milyennek ítéli meg a belpiaci ellátást? — A kormány politikai kérdésnek tekinti a lakosság megfelelő áruellátását, vagyis azt, hogy lehetőleg mindenki megtalálja azokat az árukat a boltokban, amelyeket jövedelmének megfelelően vásárolni szeretne. Ez annak tudatosításából következik, hogy az áruellátás az életszínvonal jelentős minőségi eleme és erősíti a bizalmat, visszahat a termelési kedvre. A jó áruellátás megteremtése a gyakorlatban azonban nem kevés erőfeszítést igényel, különös figyelemmel a külgazdasági egyensúly javítására. Véleményem szerint a lakosság méltányolja az áruellátásért tett erőfeszítéseket, ami jó, azt elismeri és jogosan bírálja az egyes területeken még meglévő fogyatékosságokat. A belpiaci kínálat jelenlegi helyzetét jellemezve elmondható, hogy a belkereskedelem öszszességében eleget tesz a népgazdasági tervben megfogalmazott ellátási követelményeknek. Nagyon lényeges, hogy az alapvetően fontos élelmiszerekből évek óta elegendő van az üzletekben; hogy a tőkehús és a zöldség-gyümölcs iránti keresletet is kielégítjük. Mindemellett azonban látni kell. hogy egyes termékekből tavaly is sűrűn előfordult és napjainkban is előfordul még hiány. E kép teljességéhez hozzátartozik, hogy jórréhány keresett áruból — a korlátozott ímportlehetöségek miatt — nem sikerült kielégíteni az igényeket. A piacon mutatkozó feszültségek tudatában ezért az elmúlt év második felében olyan intézkedéseket hoztunk, amelyek a gondok lényeges mérséklésére, a bőségesebb kínálat megteremtésére irányulnak. Eszerint számrthat-e a lakosság tartós. LíLr a napi bevásárlások hangulatát kedvezően befolyásoló fordulatra ? Nem titok ugyanis. hogy tavaly több, főként higiéniai cikk vagy élelmiszer, így például a mák, a mandula, a mogyoró és más egyéb vásárlását fejadagokkal szabályozták: hogy továbbra is idegesitöen gyakori a sorbaállás, de az ellátás más zavarai szintén arra figyelmeztetnek: a régi, extenzfv fejlődés tartalékai kimerültek... — Tény. hogy keresnünk kell az új utakat! A kereskedelemben is az idősebb, tapasztaltabb dolgozók rutinja mellett a fiatal, a tehetséges, a gazdasági reformokat támogató és az egészséges kereskedői szellem iránt fogékony emberekre kell építenünk. Ez azért is lényeges, mert egyre növekednek a jogos fogyasztói igények. Nemkevésbé természetes, hogy a vásárlók kulturált körülmények között, bő választékban és megfelelő nyitva tartási rendben kívánják beszerezni a napicikkeket. A jó ellátás egyben azt is garantálja, hogy érdemes dolgozni, mert a pénzt okos beosztással, célszerűen lehet elkölteni. Visszatérve azonban a kérdés lényegéhez: szerintem a lakosság mindenképpen kedvező fordulatra számíthat, bár ez aligha képzelhető el egyik napról a másikra. Jelenleg az ingatag piaci egyensúly tartós stabilizálása az elsődleges cél; a gazdaságirányítás újszerű formáinak és az ehhez kapcsolódó intézkedéseknek. illetve a hosszabb távú célkitűzések megvalósításában predig az útkeresés fázisában vagyunk. Egyelőre inkább csak elképzeléseink, semmint pontos adataink vannak az újonnan alakult állami vállalatok felfutási lehetőségeiről, az egyéni és vállalati érdekeltség kölcsönhatásairól, a korábbinál sokkal ösztönzőbb egyéni bérezési rendszer kihatásairól. Egy dolog azonban már most. akár tételszerüen leszögezhető: a termelőknek — még exportfeladataik bizonyos fokú csökkentésének árán is — jóval nagyobb felelősséget kell vállalniuk a piaci helyzetért. Más szavakkal: érdekeltté és felelőssé kell tenni őket a fogyasztók igényeinek kielégítésében. Interjú NAGY KÁZMÉRRAU az SZSZK kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterével I ■T'y Pillanatnyilag milyenek a kereskede- Ll LJ* lem pozíciói a termelőkkel szemben? ■— Pozícióinkról nehéz általában beszélni, bár nyilvánvaló, hogy beszerzési lehetőségeinket alapvetően a belföldi termékek kínálati viszonyai határozzák meg. Ennek tudatában aligha véletlen, hogy az imént a termelésben érdekelt vállalatok felelősségérzetét említettem, hiszen a forgalomba kerülő fogyasztási cikkek zömét hazai termelők szállítják. Országos viszonylatban mutatkozó tapasztalat, hogy az élelmiszer-kereskedelem pozíciói jónak mondhatók: nemúgy az iparban, ahol komoly gondot okoz a termelők exportkötelezettségei és a hazai ellátási feladatok egyidejű teljesítése. Az sem mellékes, hogy a tartós fogyasztási cikkek körében hazánk is a generációváltás szakaszába lépett. Ezzel magyarázható, hogy a lakosság kereslete a korszerű termékek iránt az utóbbi időben szinte robbanásszerűen megélénkült. Iparcikkellátásunkban ezért hosszabb távú, megnyugtató megoldást a termelési háttér bővítése hozhat. Mindehhez azonban, önkritikusan. hozzátenném azt is. hogy a kereskedelem pozíciója azért jobb annál, mint ahogy ezzel egyelőre élni tud. Nevezetesen arra gondolok, hogy számos termelővel már jelenleg is határozottabban fel lehetne lépni, megkövetelve, hogy az üzemek az elvárt minőségben és választékban azt termeljék, amire fizetőképes kereslet van. Cd Miképpen alakul a fogyasztási cikkek behozatala ? — A külföldről vásárolt termékek egy része, például a déligyümőlcs. a kávé. tea. kakaó és tf Méretébe. az áruellátásról, a sorbaállásokról, a turizmusról egyéb, itthon nem termelhető vagy nem gyártott termék az alapellátást szolgálja; az importcikkek fennmaradó hányada predig az árukínálat élénkítését célozza. Imprortunk — hazánk külgazdasági helyzete és sok esetben a megfelelő ajánlat hiánya miatt — jelenleg a kívánatosnál kisebb mértékben bővíthető. Tavaly ily módon, szándékainkkal ellentétesen, csökkent az imprortnak az a funkciója, ami kereskedelmünket kellő mértékben élénkítené, a hazai ipart predig a korszerűségre és divatkövetésre serkentené. Fiemélhetöleg. ebben az esztendőben újra növekedni fog mind az államközi megállaprodásokon alapuló, mind a nemzeti áruházi hetek, a testvérvárosi kapcsolatok keretében lebonyolított árucsere-forgalom. ÍTT. Az üzletekben, áruházakban uralkodó LJ LJ’ közhangulat mostanában meglehetősen ideges. Ügy tűnik, az áruellátás rendszertelensége miatt az emberek fokozottan érzékenyek az őket érő hatásokra. Ebben a helyzetben rengeteg múlik a kereskedőkön, bár az ő hangulatukat viszont a meglehetősen rossz munkakörülmények, az aránylag alacsony bérek határozzák meg. Feloldható ez az ellentmondás? — Boltjainkban, sajnos, valóban ritkaság a mosoly a vevő-eladó kapcsolatban ... Az is nyilvánvaló, hogy a jó kínálat megteremtése, a vevő igényeinek kielégítése, az udvarias kiszolgálás a kereskedői magatartásformák alfája és ómegája. Üzleteinkben valóban hangnemváltásra van szükség, a jövőben ezért kereskedelemprolitikánk alapvető céljainak egyike a fogyasztói érdekek hatékonyabb védelme, az udvariatlanságok és más helytelen jelenségek visszaszorítása lesz. De azért azt is nyomatékosan hangsúlyozni szeretném, hogy a ' remélt hangnemváttás a kölcsönösségen alaprszik, elvégre sok múlik a vevők bevásárlási „stílusán" is. Sajnos, részükről szintén gyakran tapasztalhatók etikailag nemkevésbé kifogásolható magatartások ... Cd Milyenek az eddigi tapasztalatok a szegődéses üzletek megnyitásának lehetőségeivel? — Szeretnénk, ha ez a magánemberek és családtagjaik vállalkozókedvére építő, újszerű üzemeltetési forma mielőbb beválna a kereskedelemben. Ez javítaná az áruellátást, a vásárlási körülményeket, mindenképpen gazdagabbá és élénkebbé tenné a belpiaci ellátást. Egyelőre azonban a reméltnél csekélyebb fokú érdeklődés mutatkozik a szerződéses üzletek megnyitása iránt, ami két okra vezethető vissza. Az egyik: a túl magas adókorlát; a másik: az árubeszerzés idegőrlő kálváriája. Valószínűnek tartom, hogy az adóküszöb tervezett csökkentésével, illetve a piac rendellenességeinek megszűntével az emberek vállalkozói kedve is elmoccan majd a holtpontról. Cd Véleménye szerint ebben az esztendőben mennyiben lépünk majd előre a belföldi turizmus fejlesztésében ? — Idegenforgalmunk fejlesztése, a novemberben hozott vámkorlátok ellenére, fontos feladat. A jelenlegi gazdasági helyzetben részben az igényesebb, de kivált a szerényebb igényeket kielégítő üdülési és kirándulási lehetőségek bővítésére törekszünk. Kínálataink javításában a korábbiaknál jóval nagyobb szerepet szánunk a kezdeményezésnek. az ötletességnek. 1988-ban kereken 10 millió turista járt Szlovákiában! Jó lenne, ha a bevásárlóturizmus visszaszorítása ellenére. ebben az esztendőben is legalább ennyi külföldi tisztelne meg bennünket a látogatásával. MIKLÓSI PÉTER 2
