A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-10 / 7. szám
••• A kanadaiak azt állítják, hogy az USA-ból úgy ősz elején azért jön át sok turista Kanadába, hogy láthassák a kanadai szövetségi zászló közepén vöröslő juharlevelet eredetiben, az erdők színorgiájában. Ezt könnyen elhiszi az a turista, aki Montrealból menet rövid egyórás autóút után eléri a Laurentian-hegyvidéket. Mi viszont nem Montreal üdülőközpontjait akarjuk felkeresni, hanem Torontót, Kanada legnagyobb városát; ahová Montrealból a kelet—nyugati autósztrádán öt-hat óra alatt jut el az autós. Repülővel persze sokkal gyorsabb az út. A város az Ontario-tó partján épült egy régi kikötő körül. Állítólag az indián nyelvek egyikén Toronto találkozóhelyet jelent. Fantasztikus gyorsan fejlődő és növekvő ez a város — a tóval megegyező nevű szövetségi állam fővárosa. Lakosainak száma 1960-ban a külvárosokéval együtt is csak egy és háromnegyed milliót tett ki, ma pedig már ötmillióra taksálják lakóinak számát. Ide települt az ország iparának negyed része. Országos méretben az angolok irányítják az ipart, 100 nagyvállalatból csak 10-et irányítanak franciák vagy más nemzetiségűek. Torontóban ez a túlsúly még nagyobb. Amikor Quebecben magasra csaptak a szeparatista mozgalmak, a legtöbb vállalat, bank és kereskedelmi képviselet központja áttelepült Montrealból Torontóba, és velük jöttek az üzemek és dolgozóik is. A város rohamos fejlődését szimbolizálja a felhőkarcolók tömbjéből kiugró — a világ legmagasabb építményének számitó — 553 m magas C. N. Tower, a tv-torony. Olyan karcsú, mint egy hatalmas tü. A „lába” vizes medencében „áll", melyen akkumulátor hajtotta csónakokban gyerekek ladikásznak. A torony kétharmadában — 342 m magasságban — van a háromemeletes hatalmas kilátó kávéházzal, körfolyosókkal. A belvárosi áruházak sokaságából kiemelkedik az Eaton Centre, a legnagyobb áruház. Hatalmas kupolája nagy magasságban fedi a csarnok közepét, alatta az alsó szinten csobogó szökőkút vize időnként gejzírszerűen felszökik, majdnem a kupoláig. Az autós vásárló vagy a földalatti parkolóban állítja le a kocsiját, vagy — ha az tele van, akkor — felkúszik a háztömb oldalán emelkedő spirál parkolóba, esetleg egészen a legfelső teraszra, ahonnan aztán lift viszi le a potenciális vevőt az üzletek, éttermek, kávéházak szövevényébe. Az árcédulákon látni, hogy itt a bérek is magasabbak. Montreallal szemben itt a fejlődés nem állt meg, igy itt több a munkalehetőség is. Legdrágább itt is a lakás. A lakbér felemészti a kereset egyharmadát. A mérhetetlen gazdagságon kívül azért lát itt mást is a nézelődő. A Bell Telefonvállalat központja előtt álldogálnak, üldögélnek a sztrájkoló szerelők, munkások tábláikon több bért, jobb munkafeltételeket követelve. De nemcsak üldögélnek; az újságok ottjártunkkor adtak hírt arról, hogy már a huszadik kábelt vágták át a sztrájkolok. Toronto mindenben túl akarja szárnyalni Montrealt. Most a tévétorony közvetlen közelében épül egy hatalmas fedett sportcsarnok nagyobb befogadóképességgel, mint a montreali olimpiai stadion. A csupaüveg kultúrközpont (a Roy Thomson Hall), a felhőkarcolók tömege és a tévétorony égbenyúló építményén kívül így egy újabb látványosság kerül a város centrumába a kikötő és a hatalmas pályaudvar közvetlen közelébe. Aki nem sajnálja az idejét és a lába is bírja, tovább vándorolhat a látnivalók után: megnézheti a jellegzetes Ontario's Parlament Building-et (a tartományi parlament épületét), az ultramodern egyetemi könyvtárat, a régi angliai kastélyokat utánzó 98 szobás Casa Loma-t, a tengerészeti múzeumot; s a kanadaiak leglátogatottabb csarnokát, a jégkorongstadiont, a nagy indián és francia csatákat idéző Fort Yorkot; a Kanadai Nemzeti Kiállítás káprázatos látványosságait és a Canada's wunderlandot — a gyerekeket és felnőtteket egyaránt szórakoztató „csodaországot". Ha valaki már betelt vagy megcsömörlött a sok látnivalótól, akkor pihenésképpen ellátogathat az alig két órai autóútra lévő világhírű Niagara vízeséshez. Itt aztán van min ámulni Montreal és Torontó után is. Megrendítő, amint a hatalmas víztömeg szinte az ember lába alatt zuhog le dübörögve 48 m magasságból a mélybe, lópata formára (Horseshoe) koptatva a 917 m széles folyóág medrét. Lejjebb, a túlsó parton — az USA-oldalon — zuhog le a folyó amerikai ágának a vízáradata. Még alább a folyó fölött egy karcsú híd íve köti össze a két Niagara várost. Mindkét település a vízesés nevét viseli. CSÚZI Cs. FERENC A szerző felvételei 17
