A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-10 / 7. szám
Piroska Práer á képei ban Szántó A prágai Magyar Kulturális Központ egyik legszebb tavalyi rendezvénye Szántó Piroska életmű-kiállítása volt. Először került itt erre sor, noha a Munkácsy- és Kossuth-díjas, 75. születésnapja óta a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze címét viselő alkotó nevét sokan ismerik hazánk fővárosában, nemcsak a képzőművészek és egyetemi hallgatók, hanem a jól tájékozott, művészetek iránt érdeklődő közönség soraiban is. A kiállításra arcképes ismertető invitált, amely tömören közölte a művészszel kapcsolatos tudnivalókat: hogy Szőnyi István és Vazarry János neveltje, a harmincas évektől Szentendrén alkot, a felszabadulás után az Európai Iskola tagja, amely 1946-ban rendezte meg első kiállítását. Azóta tíz jelentősebb kiállítása volt: Szentendrén, Budapesten s Olaszországban. Szántó Piroska — Vas István költő, műfordító és irodalomtörténész felesége — alkotásait Prágát megelőzően Szombathelyen mutatták be. „Még a szombathelyi életmű-kiállítás évében is rendezett másik bemutatót Szántó Piroska, a szentendrei Műhely Galériában. A címe: Fekete-fehér. Drága, hófehér bársonyos lapon tustoll- és lavírozott tusrajzokból. Manapság kellenek az ősök, mindenki keresi a gyökereit: ez a festő megtalálta — saját magát. Visszacsatolás ez, nosztalgia pályakezdő kora iránt, mert olyan ciklusban mutatott be újra mesteriskolát, melynek észrevétlenül annyi-annyi utánzója lett már, hogy elfelejtődött a forrás. Virágok, növények rajzai ezek, ha akarom Naturstudiumok, ha akarom, biológiai szürrealizmus. A festő most azt bizonyította be, végtelen egyszerű módon, amit eddig is tudtunk, de talán nem mindenki számára világos: a természet rejtett arca és a természet látható arca voltaképpen ugyanaz” — írja többek közt 1987-ben a szombathelyi tárlathoz kiadott illusztrált füzetben a műkritikus, Frank János. Az ő bevezető tanulmányát adta közre a prágai Magyar Kulturális Központ, hogy a festő képei iránt érdeklődőket anyanyelvükön szakszerűen ismertethessék meg Szántó Piroskának a magyar művészetben és immár a művészettörténetben is elért rangjával, az alkotásait ihlető körülményekkel, alkotói hitvallásával, technikájával és mindazzal, ami tág művészi érdeklődése tárgyát képezi. A prágai kiállításon Szántó Piroska huszonkét olajfestményét, négy pasztelljét és nyolc grafikáját láthattuk. A kiállítóteremben elhelyezett látogatókönyv bejegyzései alapján elmondható, hogy az alkotások mély benyomásokat keltettek és nemcsak a festőnek szereztek új tisztelőket, hanem sokakban ébresztettek tartós érdeklődést általában a magyarországi művészet iránt. Hozzá kell tennünk, hogy a Magyar Kulturális Központ munkatársai mindent megtesznek, hogy ezt ki is elégítsék. nt Fotó: Gyökeres György 8
