A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-07-22 / 30. szám
an mélyebb gyökerűek. Bár a lassan tízezer íré dagadó népessége miatt egyre jobban aszít történelmi városképéből: uniformizált kőtömbök, jellegtelen középületek foglalik el az egykori polgárházak helyét, de még szőlődombokat is. Akácvirágzás idején viront a természet még mindig bódító illattal gyelmeztet a harmónia megtartására. A agyhegy tetejéről jó időben tisztán látni az jész Bodrogközt. Az északi szemhatáron (tűnik a Vihorlat, kissé keletre Ungvár lakó- Hepei, nyugatnak a Sátor hegyek, dél felé edig az Alföld végtelenjébe vesz bele a ikintet. Kissé közelebb viszont a bútorgyár áménye és az elektromos alkatrészeket ŕártó üzem épületei mutatják a város hatéit. Sokan már ezekre is büszkék, de emlit- 3tnénk még borászatát, tejfeldolgozó özeiét, pékségét avagy állami gazdaságát, ahol :intén sokan dolgoznak Ez a gyors fejlődés Dkszor a hagyományok megszakadását edményezi. Éppen ezért nem lényegtelen 1ékű a helyi kultúrcsoportok munkája. A művelődési központ bejáratánál emlékibla jelzi, hogy Petőfi itt járt 1847 nyarán. A lásik tábla pedig a Magyar Tanácsköztársaig és a spanyol polgárháború helyi résztveíire hívja fel a figyelmet. Itt működik a odrogközi Táncegyüttes, mely már az or:ág határain túl is gyakran öregbítette Helec hírnevét, akárcsak a színjátszók, avagy a ox Humana kisszínpad. Ugyancsak erről a :ínpadról indult el a magyar tanítók járási jrusa, a Bodrogközi Aprószinpad, s gyerektánccsoport is az országos mezőnybe, z év óta pedig már az amatör képzőmüvé:ek Ticce néven feltűnt alkotóköre is itt Dlgozik és rendez kiállításokat. Számon ríják, persze, a város múltjának jeles emareit is. 1788-ban itt született Helmeczy lihály, aki Kazinczy mellett (akinek a barátja volt) egyik legjelesebb nyelvújítónk volt. Itt tta meg a napvilágot Kemechey Jenő 862-ben), a múlt század közismert hirlapója, a Szegedi Híradó szerkesztője, majd a jdapesti Hírlap főmunkatársa. Regénye és ámája mellett a helybeliek a Bodrogközi irténetek című munkáját tartják becsben. i> lenne, ha a temetőben lévő szép síremiéit sem hagynák gazzal benőni. A város kója volt a két világháború között két költő, lécs László és Prerau Margit, Dobos László ive viszont már a jelent idézi. Műveiben fakran megjelenik szülővárosának múltja, ete. Tolvaj Bertalan emlékét tisztelendő äzont ismét a temető felé kell vennünk unkát. Ő szervezte itt éveken kérészül a ilturális életet, tanárként pedig sokakat iveit fel azok közül, akik ma is e hirtelen egszakadt életpálya szándéka szellemében vékenykednek. Elegendő talán Hogya líörgy nevét említeni a legfiatalabb irónemdék sorából. A középnemzedék vadászírót pedig nem kell különösebben bemutatni, ámesi György itt él. Annak a kórháznak az azgató főorvosa, melyet még 1897-ben apított a perbenyíki Majláth József. Innen dúl távoli és közeli vadászkalandjaira, bár a jutóbbi években inkább barátságosabban. Hal közeledik a természet felé, melynek zdagsága még helyenként érintetlenül kiilja magát a megismerésre. Az Ördöngös , a Gyalmos, a Madaraska, a Horgas remélr nemcsak nevében marad majd fenn, mint város hajdani pallosjogát idéző Akasztóimb, hanem életet jelezve. Mert a Bodrogz él, szíve is dobog! Bogoly János és Mihályi Molnár László Fotó: Bagoly János A Hét és az IBUSZ közös nyári versenye UTAZZUNK EGYÜTT! A Tisza és a Maros összefolyásánál a régészeti ásatások tanúsága szerint a kökorszak tói kezdve fellelhetők az emberi települések nyomai. A római korban Szeged környékéi egy szarmata néptörzs, a jazigok népe fog lalta el. A rómaiaknak itt volt a Partiscumnak nevezett fontos átkelőhelyük a Tiszán Dácia felé. A régészek e tájon gyanítják a hunok fővárosát is. Szeged város neve a szeg, szög finnugor eredetű, kiszögellést, sarkot jelentő szó származéka. A névadás indítéka az a nagy derékszögű kanyar lehetett, melyet a Tisza alkotott a régi település közepén. Sze gedet Írott emlékekben először 1138 emlí tik, mint királyi birtokot. IV. Béla uralkodása alatt kapott városi rangot. A mohácsi csata után rövidesen elfoglalták a várost a törökök A török hódoltság 144 esztendeig tartott. A hódoltság emlékét néhány szegedi mester ség (paplanos, papucsos), a népi táplálko zásban gyakori ételek (töltött káposzta, tar honya) őrizték meg, de feltehetően a dohány, paprika, kukorica, tök, paradicsom megho nositásában is török befolyásra gondolha tunk. A török a várost 1686-ban hagyta el, és ezután a délvidéki határőr-kapitányság székhelye lett. A XVII. század végén és a XVIII. század folyamán nagyobb létszámban szerbek és németek telepedtek le Szegeden és környékén. A XVIII—XIX. század fordulója Szeged virágzásának kora. Megépülnek Sze ged környékén az országutak, a futóhomok megkötésére homoki erdőket telepítenek, megtervezik a Duna—Tisza csatornát. A város új épületekkel gyarapszik. Felépül a vá rosháza, a piarista gimnázium, a közkórház stb. A város kikötőjébe 1833-ban befut az első gőzhajó. Az 1848—49-es szabadság harc idején 7 000 főt számláló nemzetőrség alakul a városban, 1849. július 1-jén ide érkezik a kormány. Az országgyűlés itt fo gadta el és iktatta törvénybe nemzetiségi törvényét. 1879. március 12-én természeti csapás érte a várost. A megáradt Tisza átszakította a töltést és elmosta a 70 000 lakosú várost. Az árvíz 151 ember életébe került. 5 458 házat pusztított el és mindösz sze 265 házat hagyott épségben. Mikszáth Kálmán a Szegedi Napló akkori fiatal újságé rója az árvízről így tudósít: „A hajnal nem találta meg többé Szegedet. Csak romjait, amint egy piszkos tenger iszapjává vál nak ...". A város csak augusztusban vált szárazzá. Az újjáépítés nagy lendülettel kéz dődött és számós európai ország pénzado mányalból és a magyar kormány támogatá sából három esztendő alatt új város épült a régi helyén. A mai Szeged mezőgazdasági alapanyagokra támaszkodó ipari város. Két egyeteme, három főiskolája, 13 középiskolá ja diákvárossá is tette. Szeged jelentősebb műemlékei közé sorolhatjuk: Fogadalmi templom — a neoromán stílusú templomot 1913-ban kezdték építeni, de csak 1930-ban fejezték be, mint fogadalmi tettet a gyakori árvizek miatt. A belső berendezés között található Fadrusz János szobrász müve is. Vármúzeum — a régi szegedi vár restaurált maradványai Szegedi Nemzeti Színház — eklektikus stílusú épület Dankó Pista szobra — 1912-ben avatták fel a neves cigányprímás szobrát A tanácsháza Zsótér-ház — 1849-ben falai közt két esetben tartottak országgyűlést Kárász-ház — 1845-ben épült klasszicista stílusú ház. Itt mondta el 1849. július 12-én Kossuth Lajos utolsó magyar földön elhangzott beszédét, és 1918. október 31 -én innen hirdették ki a rövid ideig tartó őszirózsás forradalom győzelmét. KÉRDÉS: Milyen kulturális esemény színhelye minden nyáron Szeged? 4. versenyszelvény SM iDUSZ HUNGARIAN TRAVEL COMPANY 5
