A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-07-22 / 30. szám
ÉLETUTAK melléketek. Ez lenne a kezdet. Remélem, folytatása is lesz. KŐVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Készéii Ferenc: ARATÁSI KÖRKÉP Balázs Béla: A HÁBORÚ ÉS FASIZMUS ELLEN ... Rácz Olivér: DANI ÉS A VÖRÖS SÓLYOM (elbeszélés) Koller Sándor: POPROCK-NYÁR '88 — fejtörő Miklósi Péter: HEGYEN, VÍZEN NYARALÓK Blaskovics József: RÁKÓCZI ÉS KOMENSKÝ L. Sisner: MIÉRT NEM SZERETTE A BÍRÓ A VIRÁGOKAT Címlapunkon E. Košúthová felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čsl. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Krát S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. GORDON LÁSZLÓ zoológus A Gömör-tomai-karszt tájvédelmi körzet felügyelőségén, a berzétei (Brzotín) fehér kastély egyik hűvös helyiségében faggatom a harminckét éves állatorvos zoológust. — Mi a felügyelőség feladata ? — Az egyedülálló bioszféra-rezervátumot, ennek növérfy- és állatvilágát, barlangjait megőrizni és tudományosan felkutatni. — A zoológusé? — Az itt élő állatfajok feltérképezése, védelme, a ritkább fajok őrzése és tudományos megfigyelése. — Őrzött valamit mostanában ? — Jelenleg a kerecsen sólyom fészkelöterületét őrzöm többedmagammal. Nagyon ritka madárfaj, a Kárpát-medencében csupán néhány fészkelőhelye van. Erdélyben és Magyarországon. A felügyelőség dolgozóival és az önkéntes természetvédőkkel együtt felváltva, szolgálatban végezzük az őrzést. Ne legyen ott tűzrakás, lárma, jövés-menés. A kirándulókat nem engedjük a fészkelőhely közelébe. Általában a karsztra jellemző, hogy még mindig elég sok ragadozó madár fészkel ezen a területen. Most a kerecsen sólyom köti le nagyon a figyelmünket. — Természetszeretetének az eredete ? — A nagyszüleim Szalócról származnak. Az iskolai szünidőt általában náluk töltöttem, és rengeteget mentem, nem hagyott nyugodni a természet. Érdekeltek a lepkék, kiskoromtól gyűjtöm őket, ugyanúgy a növényeket, azokból is van gyűjteményem, sőt még sziklakertem is van Rozsnyón, az udvarunkban, ahol felnevelkedtem, ahol tizenegy éves koromtól élek. — Korábban hol élt? — Kétéves koromig Barkán, tizenegy éves koromig Körösben éltem. Édesapám tanár volt. Nagyon szerette a természetet. Mikor Barkán tanított, sokszor elvitt magával a Szádelői-völgybe, ahová ma is gyakran viszszatérek. A lepkegyüjtést most is folytatom. — Iskolái? — Körösben jártam ki az általános iskola két osztályát, innen mentem a rozsnyói magyar tanítási nyelvű általános iskola felsőbb osztályaiba. Tiszta egyes tanuló voltam. Ked-UU véne tantárgyaim közé tartozott a biológia és a kémia. — Volt elképzelése a jövőjéről? — Az általános iskolában még nem volt. De azt akkor már elhatároztam, akárhogyan alakul is a sorsom, a karszt vidékkel kapcsolatot fogok tartani. A rozsnyói magyar gimnáziumban, ahol érettségiztem, már konkrétabban foglalkoztam egyes ritka növényfajokkal, amelyek a Szilicei-fennsíkon élnek. A gimnáziumban is kedvenc tantárgyam maradt a biológia és a kémia. Flarmadikos koromban résztvettem a járási biológiai olimpián is. Itt is elég jó tanuló voltam. Persze, a sportot is szerettem, a futballt és a röplabdát. Kulturális téren nem fejtettem ki tevékenységet, de az iskolai rendezvényekre és a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepélyre eljártam. — Hogyan került az állatorvosi egyetemre ? — Mindenképpen az élő világgal akartam foglalkozni. Szóba jött a természettudományi szak, az állatorvosi egyetem és a mezőgazdasági főiskola. Végül az döntött az állatorvosi hivatás mellett, hogy praktikus tevékenység volt. Máris láthattam, tudhattam, mi történik, mit csinálok. A természettudományi szak az első években eléggé elvont. Kassán (Košice) jelentkeztem állatorvosira, mindjárt fel is vettek, és aztán öt évnél is többet töltöttem el szívós tanulással. Az egyetemen az élő állatokkal folytatott kísérietek tetszettek a legjobban. Néha ellátogattunk mezőgazdasági üzemekbe is. Bentlakó voltam diákotthonban, de a hétvégéket otthon töltöttem, illetve a természetben. Egyetemi hallgató koromban fotózni is elkezdtem. A karsztról készítettem minden felvételemet. Az élő és az élettelen természetről. A fotózás ma is szenvedélyem. — Hogyan gondol vissza az állatorvosi egyetemre ? — A legnehezebb egyetemek egyikének tartom. Mert az állatorvosi tudomány rengeteget fejlődött, egészen új dolgok történtek, új eszközök, elméletek születtek, amelyekkel tüzetesen meg kellett ismerkednünk. Mindezeken kívül az állat nem is beszél! Hogy az állatorvos az élő szervezettel bánni tudjon, alapos tudással kell rendelkeznie. Magától értetődően nem mellékes az élő világhoz fűződő kapcsolat sem. Ami a tudományos ismereteket illeti, én már hallgatóként segédtanerő voltam a természetvédelmi tanszéken, bizonyos tudományos munkát is végeztem, amelynek a témáját a Gömör-tornai-karszt csodálatos természetvilágából mentettem. Munkáimmal négy éven keresztül, főiskolai versenyeken, első és második helyezést értem el. Az Élet és Tudománynak is munkatársa voltam. Színes diákat küldtem a szerkesztőségbe, rövid szövegeket írtam hozzájuk. A Búvár is közölte két felvételemet, amikor természetvédelmifotó-versenyt hirdetett meg. Főiskolás koromban magyarul és szlovákul egyformán cikkeztem. Most a Hétben szeretnék elindítani egy sorozatot a Gömör-tomai-karszt élővilágáról. A körülbelül nyolc cikkből álló sorozathoz 60—70 diát — Hová került az egyetemről? — 1981-ben avattak állatorvossá, és a rozsnyói állami gazdaságnak lettem a zootechnikusa. Hely hjányában kénytelen voltam elfogadni a zootechnikusi állást. A tanultaknak persze így is hasznát vettem. Fél év sem telt el, és bevonultam Csehországba katonának. Az alakulatomnál már állatorvosi beosztásom volt. Farkaskutyákat gyógyítottam. Kellemes élményekkel tértem haza. — Visszament az állami gazdaságba ? — Igen. Egy akkor átadott tehénfarmra helyeztek zootechnikusnak. Sajnos, az elvégzett munka anyagi és erkölcsi megbecsülését nem élveztem, ezért a szilicei szövetkezethez szegődtem hasonló beosztásba. Állatorvosi hely nem volt továbbra sem a járásban. Aztán innen is továbbmentem az átalakulóban levő pelsőci (Plešivec) szövetkezetbe főzootechnikusnak. Ez utóbbi helyen négy évig voltam. Úgy érzem, tettem valamit a járás legnagyobb szövetkezete állattenyésztésének a fellendítéséért. — Hogyan került a jelenlegi munkahelyére? — Mikor láttam, hogy sem a szövetkezetben, sem a járási szervekben nem illetik a munkámat elismeréssel, úgy döntöttem, hogy elmegyek, a járást azonban nem hagyom el. Mivel mezőgazdasági üzembe már nem akartam menni, további munkahelyemnek a természetvédelmi felügyelőséget választottam. Heten dolgozunk a berzétei fehér kastélyban, kinek-kinek megvan a karsztvidékkel kapcsolatos munkaköre. Tavasztó őszig terepmunkával telik el az időnk nagy része. Télen a gyűjtött anyag feldolgozásává foglalkozunk. Általában szolgálati terepkocsival megyünk egy-egy irtunkra, de gyalogolni is sokat gyalogolunk. így figyelhetünk oda a legapróbb mozzanatokra is. — Most mit csinál? — Most az állatvilágot figyelem, különös tekintettel a ritka és a törvény által védeti fajokra. És készülök a Szilicei-fennsikra Egyik rezervátumunk határait jelöljük ki Szándékom a Gömör-tomai-karszt valamilyen irányú feldolgozása, de még csak egy fé éve vagyok a felügyelőségen, amelynek e területe körülbelül 700 km2, ebből 360 km: a természetvédelmi terület. A Szádelöi-völgy áll legközelebb a szívemhez. Apám itt kezdett beavatni a természet titkaiba. — Említette az önkéntes természetvédő két... — Huszonnyolcán vannak. Én irányítom í munkájukat. Fiészt vesznek a turistatáblál elhelyezésében, a tájvédelmi körzet határá nak a megjelölésében és konkrétan egye; területek őrzésében. — Ha csak önön múlna, mit tenne más képp? — Egyes, valóban értékes területeket tel jesen lezárnék a nagyközönség elöl. így tud nám maximálisan megvédeni a vandalizmus tói. — Nős? — Igen. Feleségem a pelsőci szövetkezel ökonómusa. Hároméves kislányunk van. MACS JÓZSEF 2
