A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-12-16 / 51. szám
492 11 A szerkesztőség felkért, hogy az ásványokat bemutató sorozat végeztével én, mint az ásványok tulajdonosa röviden meséljem el a kedves olvasóknak, hogyan tettem szert erre a gyűjteményre. Elöljáróban engedjék meg, hogy néhány mondatot magamról is szóljak. 1946- ban Trutnovban születtem. Choceňban jártam általános iskolába, Vysoké Mýtoban gimnáziumba. Főiskolai tanulmányaimat Hradec Královéban, a Pedagógiai Fakultás természetrajz-földrajz szakán végeztem. Már diákkoromban az ásványtani és a geológiai részlegen sürögtem-forogtam, s a Hradec Králové-i Kerületi Pionír- és Ifjúsági Házban elvállaltam az ásványtani szakosztály vezetését. Mintegy 15—20 középiskolás kapcsolódott be a szakosztály munkájába; havonta egy alkalommal összejöttünk, hogy a terepen dolgozhassunk. Általában péntek este megismerkedtünk azzal a lelőhellyel, ahol szombaton éš vasárnap gyűjtöttünk. A tavaszi szünidőben is felkerestünk egy-egy lelőhelyet, nyáron pedig közösen részt vettünk a fiatal természettudósok táborozásain, amelyeket Besztercebánya (Banská Bystrica) közelében minden esztendőben megrendeznek. Ezek közül a fiatalok közül sokan később a prágai Károly Egyetem Természettudományi Karán geológiát és ásványtant tanultak vagy az ostravai Bányászati Főiskolán, esetleg más hazai vagy külföldi főiskolán folytatták tanulmányaikat. Egyébként a mi szakosztályunk volt az országban az első, amely ásványbörzét szervezett az ásványgyüjtők számára. Én természetesen nemcsak a szakosztály rendszeres összejövetelein, hanem minden adandó alkalommal az ásványok gyűjtésével, megfigyelésével és rendszerezésével foglalkoztam, így nyugodtam állíthatom: ez a tevékenység a vesszőparipám lett. A nyári szünidőben pl. olykor 3—4 hetet is a terepen töltöttem. Elsősorban azokat a helyeket kerestem fel, ahol bányák működtek, mivel leginkább az érctelérek ásványai érdekeltek. Sajnos, az engedély beszerzése nem ment mindig simán, sőt néha nem is engedélyezték, hogy itt vagy ott kutassak. Általában biztonsági okokra hivatkozva tagadták meg az engedély megadását, ami végeredményben érthető, de sokszor előfordult az is, hogy a hivatal egyszerűen packázott velem. Főiskolai tanulmányaim befejezése után visszatértem szűkebb pátriámba. Bekapcsolódtam az Óriáshegység (Krkonoše) ásványi lelőhelyeinek felújításába. Legkedvesebb és a legtöbb ásványt szolgáltató lelőhelyem az Óriás bánya (Obh dűl) lett. Itt fedeztem fel az Óriáshegységen addig ismeretlen pumpe/lyitet [Ca2Al3Si30,i(0H)3], amelynek olyan szép példányai találhatók itt, amelyeknek sehol a világon nincs párjuk. Néhány évvel később ugyanitt megleltem a prehnitet [Ca2AI2Si3Oi0(OH)2] is, mégpedig nemcsak a gyakoribb sárga és sárgászöld változatát, hanem a ritka rózsaszínű változatot is. Az Óriáshegység további lelőhelyei közül a Fekete bányát (Černý dúl) is kedvelem. Itt réz- arzeniclet tartalmazó ásványokra és fet mésezüstre bukkantam. Rokytnice nad Jizerouban egyebek között krizokollá\ [CuSi03. nH20], hemimorfitoX [Zn4(OH)2Si207. H20] és az izlandi pátta\ vetekedő víztiszta kalcitot (CaC03) is találtam. 1965 óta rendszeresen gyűjtök szlovákiai lelőhelyeken is, mindenekelőtt Besztercebánya környékén. Nagyon jól ismerem Spania Dolina (Úrvölgy) és Lubietová környékét, ahol sok másodlagos réz-, ólom- és cinkásvány található. Ha időm engedi, természetesen szívesen felkeresek más lelőhelyeket is. Jártam már Selmecbányán (B. Štiavnica), Körmöcbányán (Kremnica), Smolníkban, Bazinban (Pezinok) és Perneken is. Jelenleg Jiöinben élek és egy közeli faluban, Kopidlnoban tanítok az általános iskolában. Három gyermekem van, s ezért már kevesebb időm jut a terepmunkára, de a szlovákiai gyüjtöutakról azért nem mondtam le. Hogy a hosszú téli esték se menjenek veszendőbe, beszereztem egy fűrészgépet és egy köszörűt: achátokat szeletelek és csiszolok. Tulajdonképpen két ásványgyüjteményem van. Az egyikben a világ különböző helyeiről származó ásványok találhatók, amelyeket ásványrendszertanilag csoportosítottam. Ez a kollekció mintegy 400 ásványfajt és 1 100 egyedet számlál. Természetesen a külföldről származó ásványokat nem magam gyűjtöttem, hanem csere vagy vásárlás útján jutottam hozzájuk. A másik gyűjteményemben a legérdekesebb csehszlovákiai lelőhelyekről származó ásványokat helyeztem el a lelőhelyek szerint csoportosítva. Ebben a kollekcióban is több mint 1 000 darab ásvány található. Sokan kérdezték már tőlem, hogyan fogjanak hozzá az ásványok gyűjtéséhez. Erre nem könnyű válaszolni, hiszen az ásványok lelőhelyei ma már többnyire olyan helyeken találhatók, amelyeket a Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánított és ezért nem lehet őket felkeresni. Ezek az intézkedések talán indokoltak, de egyúttal megakadályozzák azt is, hogy azok, akiket őszintén érdekei a természet, az ásványok világa, közvetlenül is megismerhessék azt. MIROSLAV ZEMAN
