A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-12-09 / 50. szám
A rodokrozit a természetben érctelérekben és üledékes eredetű mangán- és vasérctelepeken található különböző szulfidok és karbonátok társaságában. Az Uledékképződés során bizonyos esetekben számottevő mennyiségű foszfor is felhalmozódhat a mangánércekben. A rodokrozit fontos mangánérc, a tükörfém és a ferromangán előállítása során nélkülözhetetlen. A szép színű, zegzugos rajzolatú példányokat a drágakőcsiszoló műhelyekben munkálják meg. A világ legjelentősebb rodokrozitlelöhelyei a Kaukázusban és az Uralhegységben (Szovjetunió), továbbá a Pireneusokban és Dél-Spanyolországban, valamint Erdélyben (Nagyág. Kapnikbánya) találhatók. Csehszlovákiában kisebb mennyiségben fordul elő (Železné hory, Selmecbánya és Hodrusbánya környéke, Rozsnyó). A felvételen látható példány Erdélyből való. ÚRVÖLGYIT Az ásványok megnevezése többféleképpen is történhet. A régóta ismert ásványok neve általában görög, latin vagy óind eredetű, a később felfedezett ásványokat viszont már mesterségesen alkotott megnevezéssel illetik, rendszerint maga a felfedező vagy az a személy, aki először állapítja meg az új ásvány pontos vegyi összetételét. Sok ásvány valamelyik híres tudósról kapja a nevét, más ásványokat viszont arról a helyről neveznek el, ahol először megtalálták őket. Gyakran előfordul persze, hogy később máshol is rátalálnak ezekre az ásványokra, de az elnevezést ilyenkor már nem szokták megváltoztatni. A történelmi Magyarország területén számos helyen folyt ércbányászat, a föld mélyében sokféle ásvány előfordult kisebb-nagyobb mennyiségben. így nem meglepő, hogy jó néhány ásványfajt itt írtak le először, s ezek a kövek a lelőhelyről kapták a nevüket. Sorozatunk utolsóként bemutatott ásványa is ezek közé tartozik. Az úrvölgyit lelőhelye az egykori Úrvölgy, amelyet németül Herrengrundnak hívtak (a szakirodalomban a herrengrundit megnevezés is használatos), ma pedig Spania Dolinának nevezik. Csak jóval később, 1940- ben derült ki, hogy ez az ásvány azonos az angliai Cornwal grófságban talált és devi/lirmek elkeresztelt ásvánnyal, így ma három neve is van, a nyugati szakirodalomban azonban a devillint használják előszeretettel, már csak azért is, mert azt valamivel korábban leírták mint az úrvölgyitet. Az úrvölgyit a rézércek mállási terméke, színe általában sötétzöld. Monoklin rendszerben kristályosodik vékony lemezkék vagy tűk formájában, gyakran legyezőszerű vagy rozettás aggregátumokat képez. Összetétele: CaCuj [(OH), SO ];. 3 H20. Keménysége 2,5, sűrűsége 3,1 g/cm3. A felvételen látható ásvány Spania Dolinából való. LACZA TIHAMÉR Fotó: Josef Hlaváček tozatok halványabbak. A rodokrozit a levegővel érintkezve idővel megbarnul vagy megfeketedik, mert a mangánionok (és a kisebb-nagyobb mennyiségben mindig jelenlevő vasionok) oxidálódnak. Ultraibolya sugarak hatására halványpiros színben fluoreszkál. Keménysége a Mohs-féle skála szerint 3,5—4 között van, sűrűsége 3,3—3,6 g/cm3. kát, ezek többnyire geodákban találhatók. Jóval gyakoribbak a vaskos, szemcsés, tömör, vese alakú vagy fürtös, esetleg cseppköszerű aggregátumok, de oszlopocskákat is képezhet. Színe rendszerint rózsaszínű vagy málnapiros, a nagyobb mennyiségben kalciumot is tartalmazó vál-RODOKROZIT Fél évszázada éppen, hogy Argentína északi részében egy régóta elhagyott bányát fedeztek fel, ahol cseppkő alakú képződmények lógtak alá a mennyezetről. A sztalaktitok anyaga mangán-karbonát (MnC03) volt, ásványtani nevén: rodokrozit. A vizsgálatok szerint ebben a bányában valamikor a XIII. században az inkák rezet és ezüstöt bányásztak, s miután kimerült, felhagytak a kitermeléssel. Azt nem tudni, hogy a rodokrozit érdekelte-e őket, de mindenesetre ők voltak az elsők, akik megismerkedhettek vele. Maga a rodokrozit elnevezés az ásvány rózsaszín voltára utal (a görög rodokroosz magyarul rózsaszínűt jelent), de a magyar szakirodalomban — jó hasadása miatt — mangánpátnak is nevezik, sőt találkoztam már a rozinka elnevezéssel is, ami egyszerre jelzi az ásvány színét és a inkákhoz fűződő kapcsolatát. A cseh és a szlovák szakirodalomban olykor dialogit néven is emlegetik. A trigonális rendszerben kristályosodó rodokrozit igen sokféle alakban megjelenhet a természetben. Csak ritkán alkot szépen fejlett kristályoi
