A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-12-09 / 50. szám
AZ EGYSÉG STRATÉGIÁJA Napjainkban gyakran hallhatjuk, olvashatjuk, de tapasztalhatjuk is, hogy nemzetgazdaságunk átalakításához szervesen kapcsolódik a társadalmi élet, a politikai szerkezet átalakítása, a demokrácia elmélyítése. Ez nem valamiféle társadalmi juttatás, netán ajándék, hanem két párhuzamos és egymást kölcsönösen feltételező, törvényszerű folyamat. A szocializmus az egész társadalom vívmánya, jövője, építésében valamennyi tagja közvetlenül érdekelt, s csak akkor nyújthatja legteljesebben sajátos lehetőségeit, akkor fejlődhet a reális igényeknek megfelelően, ha arculatának kimunkálásába, és megvalósításába bekapcsolódhatnak a legszélesebb tömegek, a legkülönfélébb társadalmi rétegek, csoportok. Éhhez a feltételeket a politikai rendszer szerkezeti felépítménye szolgáltatja, s további tökéletesítésével, a demokrácia elmélyítésével ezek a feltételek és lehetőségek megsokszorozódnak. Ilyen vonatkozásban gyakran felvetődik a szocialista pluralizmus fogalma. A CSKP KB 7. ülésének beszámolójában is elhangzott az a megállapítás, amely szerint hazánk politikai rendszere lehetővé teszi mindenkinek, hogy a társadalmi élet bármely területén bekapcsolódhasson a politika kialakításába és megvalósításába, így tehát ez a rendszer a szocialista pluralizmus kifejezője. Gyakorlatban ezt a rendszert a Nemzeti Frontra tömörült politikai, társadalmi és egyéb szervezetek és a népképviseleti szervek képviselik, amelyek a kommunista párt vezetésével a szocialista rendszer építésére ösztönzik tagságukat és a lakosságot. Ez a pluralizmus kifejezésre juttatja a dolgozók tényleges hatalmát az országban, s lehetővé teszi különböző rétegek, csoportok és egyének igényeinek kielégítését, figyelembe véve a lakosság szociális, nemzeti, felekezeti, érdeklődési és egyéb rétegeződését. Azt is mondhatnánk, hogy a szocialista pluralizmus a szocializmus építésében nélkülözhetetlen társadalmi egység stratégiájának a kifejezője. Ha most ezen a téren is átépítésről beszélünk, arról van szó, hogy tökéletesíteni, a kor követelményeihez módosítani kívánjuk ezt a politikai mechanizmust. Az egyre elmélyülő demokratizmus szelleme megköveteli, hogy a társadalomban tevékeny és folyamatosan megújhodó szervezetek működjenek és biztosítsák a fejlődőképes és szilárd szocialista állam egységét. Találkozhatunk azonban a pluralizmus másfajta, burzsoá értelmezésével is. Mint ismeretes, az alapszó a monizmussal szemben olyan irányzatot • jelent, amely szerint a világ egymástól független és elszigetelt rendezőelvek tömegéből áll, elismeri az ellenkező nézetek jogosultságát az alapvető kérdésekben és ezek respektálását követeli. Az ilyen pluralizmus a már túlhaladott és történelmileg időszerűtlen tőkés rendszerhez való visszatérést jelentené. A szocialista pluralizmusnak gyökeresen mások az osztályalapjai, mint a burzsoá pluralizmusnak. ís ez a lényeg. A szocialista társadalom megszüntette az antagonista osztályellentéteket és a kizsákmányolást, a társadalom, a lakosság igényeit a szociális és gazdasági fejlesztés révén biztosítja. Ezen az alapon gyakorolja a hatalmat a munkásosztály a szövetkezeti dolgozókkal és az értelmiséggel közösen, a párt vezetésével. Ily módon nyílik lehetősége a lakosságnak, a tő megszervezeteknek, köztüjr Szövetségünknek is, hogy részt válíaljanak a CSKP és a Nemzeti Front programjának megvalósításából, ami egyben a szocialista pluralizmus gyakorlati megvalósítását is jelenti. PETRIK JÓZSEF Palesztina arab népének törvényes jogaiért vívott igazságos harca támogatásából kiindulva a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elismeri a palesztin állam kikiáltását — közölte Miroslav Pavel, PENTEK a csehszlovák kormány elnökségi hivatalos sajtoosztalyanak vezetője. A Szovjetunió ugyancsak elismerte a független palesztin államot. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, kormányfő befejezte franciaországi látogatását. SZOMBAT Prágában befejeződött a Cseh VASÁRNAP teljesítmény és az élsport probleszlovák Testnevelési Szövetség 7. matikája. Megválasztották a 125 kongresszusa. A kétnapos ülésen tagú új központi bizottságot. A az alábbi témakörökkel foglalko ^11 CSTSZ KB elnöke ismét Jindŕich zott a kongresszus: a tömeg-, a Polednik lett. Ülést tartott Prágában a cseh kormány. Jelentést vitatott meg a környezetvédelmi beruházások helyzetéről, s családvédelmi kérdésekkel is foglalkozott. Az SZLKP KB Elnöksége jelentést vitatott meg a jövő évi állami végrehajtási tervben szereplő konkrét feladatok teljesítésének megszervezéséről. Bírátóan rámutaa terv kidolgozásában. Utasította az állami és gazdasági szerveknél dolgozó kommunistákat, hogy rugalmasabban foglalkozzanak a jövő évi tervfeladatokkal és külön Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke az CSÜTÖRTÖK 17 indiai kormány meghívására háromnapos hivatalos baráti látogatásra Delhibe érkezett Prágában a Szövetségi Gyűlés épületében ülést tartott a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága. A napirenden a CSSZSZK Nemzeti Frontja vezető testületéiben javasolt személyi változások, valamint a Nemzeti Front központi szerveinek februári együttes ülésén hozott határozatok teljesítéséről, s a Nemzeti Front előtt az átalakítás és a szocialista demokrácia elmélyítése terén álló feladatokról szóló beszámoló megvitatása szerepelt. VISSZAPIL1/MO NOVEMBER '88 A Kremlben szovjet—amerikai interparlamentáris szeminárium kezdődött a humanitárius együttműködésről és az emberi jogokról. A két ország törvényhozó testüle-SZERDA 16 tei képviselőinek reprezentatív találkozójára Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan egy évvel ezelőtti washingtoni találkozóján létrejött megállapodás alapján került sor. /faafoet QfoaJŐ! Kulturális szövetségünk, a Csemadok alapäzervezetei ezekben a napokban tartják értékelő taggyűléseiket. Megvizsgálják, hogy miként teljesítik a XIV. Országos Közgyűlés határozatát, milyen munkát végeztek az elmúlt évben, és milyen akciókat szeretnének megvalósítani 1989-ben. A mostani összejövetelek jelentőségét az is növeli, hogy az értékelő taggyűléseket mindenhol jubileum — a Csemadok megalakulása 40. évfordulója — jegyében tartják. Negyven évvel ezelőtt a Csemadok kulturális egyesületként jött létre, de nem zárkózott a kultúra falai közé. nem váltxsupán egy szűkebb kör tevékenységi fórumává. Szerepét rugalmasan értelmezte. Mindig olyan munkát végzett és ott tevékenykedett, ahol szükség volt rá és amely munkát a konkrét helyzet, a közösség érdeke, a társadalmi haladás igényelte. Kezdetben sok gáncs és meg nem értés kísérte. Szerepének reális meghatározása és a lenini nemzetiségi politika szellemében végzett munkája azonban legyőzte a nehézségeket. Egyesek előbb, mások később, többen csak hosszas meggyőződéssel, de megértették, hogy a Csemadok — az 1968—69-ben elkövetett „kilengésektől" eltekintve — helyes úton jár, elősegíti a múlt káros örökségének a felszámolását, a nemzetiségi kultúra ápolásával a nemzetek kultúráját is ápolja és gazdagítja. Ma már egyre nyilvánvalóbb az is, hogy a szövetség léte és tevékenysége össztársadalmi szempontból is hasznos és szükségszerű. Az alakuló közgyűlést követően elsőnek 1949 márciusában Érsekújvárod (Nové Zámky) alakult a Csemadoknak helyi szerve-, zete. Aztán gyors egymásutánban jöttek létre a szervezetei, úgyhogy a III. Országos Közgyűlés időszakában, 1952 májusában már 380 helyi szervezetet és 35 ezer tagot számlált. Jelenleg 514 alapszervezete és mintegy 95 ezer tagja van. Ám Bratislavában, ahol a statisztika szerint mintegy 18 ezren vallják magukat magyar nemzetiségűnek, csupán alig kétezren tagjai a szövetségnek. E rövid írás nem teszi lehetővé, hogy részletezzem a Csemadok fény- és árnyoldalait. Itt csupán annyit jegyzek meg. hogy a sok egyéb mellett 1964-ben a Csemadok kezdeményezésére és támogatásával született meg a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara, valamint az 1970-es évek elején a Szőttes. Mindkét együttes a műkedvelők átlagát messze meghaladó szinten képviseli nemzeti-nemzetiségi kultúránkat belföldön és külföldön egyaránt. A Csemadok a haladó szellemű, az életet a maga sokrétűségében ábrázoló kulturális örökséget tekinti magáénak, a nívós, és a valóban értékes kultúrák cseréjét igényli és szorgalmazza. Egyben féltő gonddal őrzi és ápolja az anyanyelvet. Az alapszervezetek értékelő taggyűlésén van miről beszélni, van mit a jól végzett munka tudatában elkönyvelni. Mindezt most, az emberi jogok napjának előestéjén azért is tartom érdemesnek elmondani, mert az Egyesült Nemzetek közgyűlése 40 éve, 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Azóta ünnepeljük december 10-ét évről évre az emberi jogok napjaként. A Csemadok-munkában azt is látom, hogy nálunk az emberi (és nemzetiségi) jogok érvényesítésére megvan a lehetőség. tott arra, hogy továbbra is probléfigyelmet fordítsanak a belpiaci mák és fogyatékosságok vannak ellátás problémáira. 3
