A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-12-02 / 49. szám
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Csemadok Központi Bizottsága és a KB történelmi-honismereti szakbizottsága helytörténeti pályázatot hirdet. Pályázhatnak csehszlovák állampolgárok nyomtatásban még meg nem jelent pályamunkákkal. A tanulmány foglalkozhat munkásmozgalmi hagyományokkal, település ill. családtörténettel, kézműves- és iparosszervezetek, szövetkezetek, kulturális intézmények, társaságok, színjátszó társulatok, egyesületek, valamint településhez vagy régióhoz kötődő fontosabb események, eseménysorozatok, műemlékek, történelmi emlékhelyek, lapok, kiadók történetével. A pályamunkákat 1989. március 31-ig kell beküldeni két példányban a Csemadok KB (Nám. 1. mája 10, 815 57 Bratislava) címére. Pályadíjak: 1. díj 3 000 Kčs 2. díj 2 000 Kčs 3. di] 1 000 Kčs Az egyes dijakat a bírálóbizottság megoszthatja. A pályamunkákon fel kell tüntetni a szerző nevét, foglalkozását és lakcíméi a munkák terjedelme legalább 20 oldal legyen. A pályázat eredményét a bírálóbizottság 1989 novemberében a Csemadok KB történelmi-honismereti szemináriumán hirdeti ki. ÜBÜ KIRÁLY__________ LENGYELORSZÁGBA MEGY A Komáromi (Komárno) Ifjúsági Klub Mai Színházi Stúdiójának az idei a második évada. Első bemutatkozása László Aladár Éjszakai ügyelet című bohózata volt. Ez az előadás eljutott 1987-ben Martinba a színházi szemlére is. Az idén, a 25. Jókai Napokon Jarry Übü királyát mutatták be, amiért a zsűri Kiss Péntek Józsefnek a legjobb rendezés díját ítélte oda. Az Übü király bemutatása magyar nyelven nálunk ősbemutatónak számít. Bár a darab közel száz éve született, mit sem veszített aktualitásából, ezért újrafelfedezése akár szlovák, akár hazai magyar színpadokon új értéket jelent. A darab témája az Übü papa figurájában megformált korlátolt és gátlástalan emberi gonoszság. A butaság és a vegetatív lét irtóztató ténye. Noha az együttes már új darabján dolgozik. ezúttal egy egyfelvonásost próbál (Jan Janet: A cselédek), továbbra is dolgozik az Übü királyon. Hiszen, ahogy ezt a címben feltüntettem, részt vesz a napokban (1988. december 7.—12. között) Lengyelországban Dabrowa Gómicában a Barborkowe spotkanie elnevezésű nemzetközi amatőr színházi szemlén. Nagy jelentőségű számunkra ez az esemény, hiszen együtteseink külföldi szereplése igen ritka, s csak kis határmenti kapcsolatokra szorul. Habár egy ilyen külföldi szereplés bizonyos korlátozottsággal is jár — konkrétan : létszámcsökkentés — az együttes tud majd alkalmazkodni, s találó átrendezéssel ugyancsak jó produkciót nyújthat. Reméljük, a Mai Színházi Stúdió olyan teljesítményt nyújt majd, hogy nevünket, nevüket megismerik lengyel barátainkon kívül azok a más országbeliek is, akikkel együtt lépnek majd “inpadra MOLNÁR LÁSZLÓ Fotó: a szerző Jelenet az Übü király előadásából JÁRÁSI SZÜRETI ÜNNEPSÉG Régi kezdeményezés után került sor Búcson a Csemadok Komáromi Járási Bizottsága, a búcsi helyi szervek és a Csemadok alapszervezete rendezésében az I. Járási Szüreti Ünnepségre. Hogy ez a rendezvény létrejött és mindjárt első alkalommal igen életképesnek bizonyult, annak több oka van. A bortermő vidékeknek régóta megvolt a maguk szüreti ünnepsége, kialakultak az évszázados szüreti szokások, amelyek, sajnos, az idők múlásával lassan perifériára szorultak. Éppen itt az ideje, hogy újra felelevenítsük őket. A falusi folklórcsoport egy idő óta nem szaporodik, inkább fogy. A csoporttagok en nek okát abban látják, hogy míg valamikor élő volt ez a hagyomány, ma már „csak fellépni lehet vele". Fellépések híján azon ban nincs, ami egyben tartaná ezeket a közösségeket. Szaporítani kell hát a rendez vények számát ott, ahol a folklórcsoportok műsorait, előadásait szívesen megtekintik. A „vásározást" ősidők óta kedvelték az emberek. így volt ez tájainkon is. Századokkal ezelőtt egymással versengtek a települések a királyi kegyért, hogy jogot szerezzenek a „vásámap”-ra. (A településnevekben található kedd, szerda, csütörtök a régi vásárnapokra utal.) Napjainkban szinte minden rendezvény egyúttal vásámapnak is számít, hiszen az ember könyvet, kerámiát, édességet, csecsebecsét — és még ki tudja, mi mindent — vásárolhat egy-egy „rendezvény" alkalmával. Manapság már a különböző kiállítások sem hiányozhatnak az effajta ünnepségekről. No, és hát miből nyílhat a legbőségesebb kiállítás egy szüreti ünnepség alkalmával? Természetesen „finomabbnál finomabb" szőlőből, szőlőfajtákból. Az ünnepségek alkalmával már régen is „sok-sok barátság köttetett". Ettől ez a jeles alkalom sem volt mentes. A járás legjobb folklórcsoportjai mellett vendégegyüttesek és szólisták is felléptek. Hatalmas sikert aratott a Nyitrai járásból érkező kálaziak hagyományőrző szüreti műsora, és alaposan kitett magáért a párkányi (Štúrovo) Rajcsúros zenekar is, s amit az ember el sem hinne, ha nem a saját szemével, fülével tapasztalta volna: a versmondó Varga Tibort (a Jókai Napok többszöri győztesét, aki Nagymegyerröl érkezett) visszatapsolta a közönség ... A Kistermelők Szövetkezetének magyarországi vendégei voltak. Az ünnepség — mint a mesében — három napig tartott. Az első két napon a „szakemberek" birtokolták a terepet, a harmadik nap az ünnepé, a szórakozásé volt... Október 2-án délelőtt a kicsinyek vették birtokukba a búcsi sportpályát. A gyermekközönséget természetesen gyermekek szórakoztatták: a marcelházi Prücsők Kis- és Bábszínpad, az ekeli Tátika, amelynek táncosai közt a legfiatalabb négyéves ... Ebéd után egy órakor kezdődött a szüreti felvonulás. amelyben régi szokások elevenedtek meg, s amelyben részt vettek a vendégegyüttesek is. A sort a búcsi legények-férfiak lovascsoportja zárta. Az utca két oldalán, a kapuk előtt boraikat kínálgatták-kóstoltatták a borgazdák. A sportpályán felállított „szabadtéri színpadon" Gálán Géza (a „zselizi Úri muri" rendezője) volt a műsor „házigazdája". Itt a már említetteken kívül fellépett a komáromi (Komárno) Hajós, az ekeli (Okoličná na Ostrove) Tátika, valamint a marcelházi (Marcelová), a martosi (Martovce) és a búcsi (Búé) folklórcsoport. (A szereplők száma kb. 200 volt.) A délutáni műsor második részében magyarországi vendégművészek léptek fel (Medgyesi Mária, Pelsöczy László). Sok ember fáradozott azon, hogy ez a rendezvény sikeres legyen. Közülük a búcsi földműves-szövetkezet és a Csemadok alapszervezete közreműködő tagjait kell elsősorban kiemelni. A Csemadok Komáromi Járási Bizottsága rendezvényeinek száma egy újabbal gyarapodott — a résztvevők örömére. KMECZKÓ MIHÁLY 7
