A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-11-18 / 47. szám
--■».y. HÉTVÉGE A LEGEK VILÁGÁBÓL Földünkön körülbelük harminc terjedelmes sivatag található. Ezek közül legnagyobb a Szahara, amely Afrika északi részét foglalja el és az Atlanti-óceántól egész a Nílusig húzódik. Szélessége 5 000 kilométer, hossza 1 500— 2 000 km, teljes területe 8 millió négyzetkilométer! A sárga, finom homok folyton vándorol és a forró szélben szinte a tengerfelszín hullámzásához hasonlítható. E homok — az egyik utazó feljegyzése szerint — nemcsak a cipőbe, a ruha alá, de még a konzervekbe is behatol! Persze, sok helyen a homok mellett kavicsos felszín, homokkődombok, mészkőből kialakult hegyvonulatok találhatók. A tűző nap elől csak az oázisok nyújtanak menedéket, meg az arabok viselete, a fehér burnusz. A napi höingadozás igen változó, míg nappal elérheti a 30—40 fokot, addig éjjelre a fagypont alá esik a hőmérő higanyszála. A sivatag éghajlatát a passzát légáramlatok határozzák meg. Helyenként évekig, évtizedekig nem esik eső. És ha néha megered az ég csatornája, akkor a csapadék hatalmas záporok, zivatarok formájában zúdul le. A kiszáradt folyómedrek, a vádik, csak ilyenkor telnek meg vízzel. A víz azonban hamar elpárolog. A szélsőséges éghajlat ellenére mégis van élet a sivatagban. Kígyók, skorpiók, gyíkok, hiénák, sakálok, sivatagi rókák és egyéb állatok keresnek itt szűkös megélhetést. A sivatag mélyebb részein oázisok keletkeztek zöld növényzettel. Itt öntözéssel próbálnak emberi településre alkalmas életkörülményeket teremteni. Az oázisok számát kutak fúrásával növelik. Úthálózata igen csekély. A sivatag közlekedésében a terepjárókon kívül még mindig a teve játszik jelentős szerepet. Újabban évenként autó- és motorkerékpár versenyeket is rendeznek a sivatagban, mely eddig több halálos áldozatot is követelt. LŠ. ITTA DISZNÓVÁGÁS IDEJE Valamikor disznóvágást csak falusi körülmények között lehetett elképzelni, mig ma a városi konyhában is feldolgozhatjuk és eltehetjük tavaszig a nyers, sült, füstölt finomságokat. Általában fél sertést vásárolunk feldolgozásra. Éles késsel elválasztjuk a fejrészt, a karaj hátsó részét, a combot, a lapockát, a bordát, a has részét és a lábat. A combot sonkának tesszük félre, a bordákat és a has egy részét húsos szalonnának, a lapockát megtisztítjuk a csonttól és az egyéb húsdarabokkal, ami a bontásnál leesik, félretesszük kolbásznak, a karajt feldaraboljuk, és így megfagyasztjuk, míg a hát és a nyak szalonnájából töpörtyűt készítünk, illetve zsírt olvasztunk. A füstölésre hagyott részeket besózzuk. A besózott húst, szalonnát mély edénybe rakjuk, s egy idő múlva megfordítjuk, majd újra sóval dörzsöljük be. Hideg helyen tartva 14—15 napig forgatjuk, dörzsöljük sóval, azután füstöljük. Kolbászt többféleképpen készíthetünk: nyers kolbászt sütésre és főzésre, valamint füstölt kolbászt. 10 kg húst nagyobb lyukú tárcsán átdarálunk, ehhez 25 dkg sót, 10 dkg édes és 10 dkg erős pirospaprikát, ízlés szerint őrölt borsot és finomra vágott vagy nyomott fokhagymát adunk. A masszát alaposan összekeverjük, kevés vizet is adunk hozzá, s mély edénybe téve 24 órára a hűtőszekrénybe teszszük, azután bélbe töltjük, 2—3 napra hűvös, szellös helyre tesszük, majd felfüstöljük. A nyers kolbász mélyhűtőben sokáig tárolható. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy juhász. A gyönyörű szép Alacsony-Tátra lejtőin legeltette juhait. Magányosan élt, a felesége régen meghalt és három fia elvándorolt messze, a tengeren túlra. így éldegélt egyedül a faluvégén egy kis házban. Egyszer egy napfényes nyári délután a juhász leterítette subáját a selymes fűre és lefeküdt, a nagy melegtől mély álomba szenderült. A juhokra és a kis bárányokra csak a Lejka kutya vigyázott. Váratlanul sötét felhők tornyosultak az égen, menydörgött, villámlott, szakadt az eső, mintha dézsából öntötték volna. A juhok az ijedtségtől szerteszét szaladtak. Felugrott a juhász és subáját otthagyva, kereste a juhokat, a kutyája segítségével, de azok eltűntek. Szomorúan, bőrig ázva indult haza. Otthon az asztalon várta a juhsajt és a szalonna, de nem ment le a torkán egy falat sem. A fáradtságtól kimerülve lefeküdt, kiverte a verejték, lázban égett a homloka, azt hitte szegény, hogy itt a vég. De jó kis tündérek egy nagy barlangba terelték a juhokat, s mikor elállt az eső a juhász udvarába hajtották. Csendben benéztek a házba és látták, hogy nagyon beteg, s mert nagyon szerették a juhászt, sokszor táncra perdültek amikor furulyázott. Elhatározták, hogy segítenek neki. Gyorsan tüzet raktak, négy tündér hozta is már a gyógyfüveket, a borókát, édesgyökeret, kamillát, csipkebogyót és sok-sok vadvirágot. Egy üstbe rakták, forrásvizet öntöttek rá és addig főzték, amig erős illatú folyadék lett belőle. Kanalanként adták a juhásznak. Homlokára is gyógyteába áztatott kendőt kötöttek. A juhász néha magához tért és halkan kérdezgette, ki van ott, de választ nem kapott, mert a kis tündérek elbújtak, csak a kutya csaholt örömében, hogy gazdája meggyógyult. Hajnalodott, a tündérek ráterítették a juhászra a subáját és rendet csináltak a szobában. A nap piros .labdaként jött fel az égen, a juhász háza is aranyszínben ragyogott, a tündérek ekkor eltűntek, senki sem látta hová mentek. Reggel a szomszédasszonyok jöttek át a juhászhoz megnézni hogy él-e még, mert hallották éjjel a nagy jajgatást. A juhász már az ágy szélén ült, csak a homloka volt átkötve csillogó kendővel. Ilyet csak a tündérek viselnek. Az asztal telis-teli volt borókával, sok színes vadvirággal, az üst még gőzölgőit, benne volt még a csodaszer. Megkóstolták és egymástól kérdezgették, ki főzte? Talán a manók, vagy a tündérek? Elhívták a bírót, az is megkóstolta a gyógyvizet, s mivel boróka volt benne, elnevezték borovicskának. A juhász meggyógyult és azóta a juhászok házában gyógyszerként használják a borókát. P. ZSENYEI JOLÁN N. KÁKAROV SZILVIA Láttam egy sárkányt. Tarajosat. Nem félelmetesei — Aranyosat. Láttam egy törpét. Óriást. És remeterákot. Tóbiást. És láttam királylányt. Öreget. Mesélni erről hogy lehet ? 21
