A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-11-11 / 46. szám
A CSEMADOK ÉLETÉBŐL — Eljárunk a házba — bizonygatja Matyó Norbert is, aki Kis Zoltánnal a terem közepén terpeszkedő csupafa szőlöprést mustrálgatja —, hisz múltunk megismerése, tisztelete, s hagyományaink méltó ápolása nélkül bizonytalanabb lenne a jövőnk is. A gondnoknö, látom, módfelett megörül a fiú őszinte szavainak. A pajtásokkal együtt körbejárjuk a helyiségeket. Az első szobában cicomás, boltban vásárolt anyagból odahaza összeállított ruhák sorakoznak. Az ajtó melletti bölcsőben népviseletben pompázó kisgyermek ring. Egy helyiséggel odébb mindennapos használati tárgyak garmadája sorakozik a polcokon. Tárlókban üveg alatt múlt századi bankók, régi iratok, családi okmányok lapulnak. Örömmel fedezem fel Szikora Az élethű bábukat Velební Margit néni öltöztette fel János bácsi fényképét is. Az utolsó palásti dudás számos nótáját hallhattuk a Magyar Rádió népzenei műsoraiban. A harmadik szobában az egykori kerti és házimunka mindennapos kellékei találhatók. Szövőszék, mellette fonálgombolyító, odébb pozdorjatörö meg sütőlapát, guzsaly és több fateknő sorakozik. Szedelőzködnek a gyerekek, s velük együtt jómagam is elköszönök a tájház szíves szavú, önkéntes gondnokától. — A keritést Pásztor József tette rendbe — jegyzi még meg búcsúzóul —, s nem kért fizetséget a munkájáért. A palástiak ugyanis szívügyüknek tekintik hagyományaik megőrzését, ápolását. ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvételei Egy kiállítás margójára A Pávaszen Tehetséges fiatal művészeket bemutató sorozatában sikeres munkát végez a királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) művelődési központ Popália Valéria vezetésével. Ezúttal Czibák Mária munkáiból rendeztek kiállítást, melynek megnyitója 1988. szeptember 17-én volt a művelődési ház kistermében. A tárlat egy hónapig volt megtekinthető. A kiállított 35 művészi batikmunka jegyzékéből ki kell emelnem a Pávaszem, a Zöld erdőben, zöld mezőben .... Az idő kereke és az Éjféli körtánc ciműeket. Czibák Máriáról, a fiatal és tehetséges képzőművészről és tanítónőről tudni kell, hogy a bodrogközi Ticce Klub alapító tagja, valamint tagja a Csemadoknak is. Évekkel ezelőtt már írtam róla egy kiállítása kapcsán. — Kitől tanult Királyhelmecen és később a főiskolán? — Kobák Lászlótól Királyhelmecen, a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán pedig számos tanártól és művésztől, a nevüket hirtelen nem is tudom felsorolni. Az iskolában képzőművészetet tanítok, immár tizenhárom éve. — Művei és kiállításainak száma? — Ez a harmadik tárlatom. — Mi is tulajdonképpen a batik? — Ez a művészet Jáva szigetéről ered, viasztechnika, vászonra festve. A fiatal művésznő alkotásait bárki szívesen látná a lakásában, aki szereti a szépet és művészi munkát. Demjén Ferenc Tartalmas hétvége A rimaszombati (Rimavská Sobota) magyar nemzetiségű lakosság kulturális életében már évek óta az egyik legrangosabb eseménynek számít az éves periodicitással ismétlődő Tompa Mihály Napok háromnapos rendezvénysorozata. A Csemadok helyi szervezete Tompa Mihály Klubja (TMK) rendezésében zajló eseményt az idén is fokozott érdeklődés kísérte. Örvendetes tényként kell elkönyvelnünk, hogy a program nagy részét nem „importálták", hanem önerőből és öntehetségből állították össze, adták elő. Az elmúlt évek pozitív tapasztalatainak szellemében az idei rendezvény is ifjúsági délutánnal kezdődött. Az alapiskolásokhoz szóló műsort dr. Poór János állította össze. Este megnyitották Gaál Gyula rimaszombati amatőr festő kiállítását is. Képein a Rima-parti járási székhely és környéke dimbes-dombos tájai keltek életre. A nyitónap esti főműsorában Pólós Árpád és Kövesdi Szabó Mária, a Matesz Thália színpadának művészei léptek fel. Tolmácsolásukban csehszlovákiai magyar költők művei hangzottak el. A másnapi műsor anyanyelvi őrjárattal indult: Szombathy Viktor, a Magyarországon elhunyt rimaszombati születésű író, nyelvész munkáiból merítettek. Bredár Gyula nyelvész, Veres János költő és Mács Zoltán pedagógus műsorán egyrészt derült a közönség, másrészt sok új és érdekes tudnivalóval gyarapította ismereteit. Ezután nyelvemlékeinkről szóltak, illetve énekeltek a Látjátok feleim című műsor előadói. Különösen érdekfeszítő volt B. Kovács István bevezető előadása a Halotti Beszéd keletkezése, másolása körüli legújabb kutatási eredményekről, annál is inkább, mert a szálak a járás területén lévő községbe, Rimajánosiba (Rimavská Janovce) vezetnek. Az est másik nagy horderejű műsora a Mint a szép szivárvány című Pósa Lajos-emlékmüsor volt. Vaskői Károlynak, a TMK vezetőjének és a Györy Dezső Irodalmi Stúdiónak köszönhetően sok érdekes és tanulságos dolog került felszínre a radnóti (Radnocce) születésű költő és publicista pályafutásáról, életművéből. Az idei Tompa Mihály Napok vasárnap értek véget. Dr. Fehér Csabáné ünnepi beszéde után a TMK vezetősége koszorút helyezett el Tompa Mihály hatalmas bronzszobránál. A hála és emlékezés virágait többen is elhozták a városkerti vén fák árnyékában álló szoborhoz. A „gömöri költőóriás" emlékének tisztelgő jelenlévők — lélekszámban jóval többen mint az elmúlt évben a Lévay Tibor vezette Gömör Vegyeskar előadását hallgatták meg. Kép és szöveg: Polgári László 7
