A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-10-21 / 43. szám

TUDOMÁNY TECHNIKA A Garam partjától az országos hírnévig (175 éve született Török József, a balneológia úttörője) Szlovákia területe földünk ásvány- és gyógy­vizekben gazdag vidékei közé sorolható. A népi gyógyászatban évszázadokon keresztül — a gyógynövények mellett — ezen vizek felhasználása hozott enyhülést, sőt nemegy­szer gyógyulást is a betegnek. Az első balneológiái (fürdötani) könyv, amely a mai Szlovákia területén található gyógyvizekkel is foglalkozik 1549-ben jelent meg Bázelban, latin nyelven. Szerzője, Wer­ner György, nem orvos volt — mint Sáros megye várkapitánya irta meg a Rövid ismer­tetés Magyarország csodálatos vizeiről című munkáját. Az orvosok érdeklődése a gyógyvizek iránt a 18. század második felé­ben élénkül meg. Ennek két oka is kimutat­ható: egyrészt az uralkodónő, Mária Terézia elrendeli a birodalma területén található ás­vány- és gyógyvizek összeírását, másrészt 1770-töl orvosi kar is működik a nagyszom­bati (Trnava) egyetemen. Az egyetem híres professzora. Winter Jakab (1739—1809) új szempontokat honosít meg a gyógyvizek leírásában: az egyes ásványi alkotórészek­nek már nemcsak a jelenlétét (minőségi szempont), hanem a töménységét is (meny­­nyiségi szempont) kimutatja az analizált mintában. Neki s tanítványainak — elsősor­ban Kitaibel Pálnak — köszönhetően a 19. század elejére szinte valamennyi, akkoriban ismert gyógyvíz vegyi összetétele ismertté válik. A gyógyvizek iránti szakmai s laikus érdek­lődés újabb hulláma a múlt század negyve­nes éveiben tapasztalható. A polgárosodás útjára lépő nemesség mind gyakrabban ke­resi fel a Monarchia egyre híresebb fürdőit, Karlsbadtól Pöstyénig. 1841-től a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyű­lése ad fórumot a balneológia ügyének. Az 1842-es besztercebányai vándorgyűlésen az ásványvizek elemzésére „állandó központi bizottmány" alakul. 1846-ban Kassán és Eperjesen ülésező vándorgyűlés résztvevői pedig az akkori magyar orvostudomány nagy öregje. Bene Ferenc (1775—1858) vezetése alatt a közeli Bártfa fürdőbe is ellátogatnak. A vándorgyűlés alkalmából rendezett kiállí­táson Sáros megye főorvosa az addig ismert 91 sárosmegyei ásványvízből 87-et mutat be az érdeklődőknek. ■yen kedvező légkörben kialakulnak az első s máris a teljességre törekvő magyar nyelvű balneológiái mű megjelenésének elő­feltételei is. A korábbi hasonló jellegű mun­kák a Crantz-féle 1777-es Gesundbrunnen der Österreichischen Monarchie (Az Oszt­rák Monarchia gyógyvizei), illetve az 1829- ben kiadott latin nyelvű Hydrographia Hun­gáriáé című munkák sem tudományos szint­jük. sem nyelvezetük miatt nem elégíthették ki az egyre szélesedő olvasótábor igényeit. Hiányt pótol tehát s egyben utat tör az 1848-ban — 140 évvel ezelőtt — Pesten, a Magyar Irodalomterjesztö Társulat kiadásá­ban megjelent A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei című 190 oldalas munka. Mint az alcím elárulja „természet-, vegy- s gyógytani sajátságaik­ban" mutatja be az akkori összes ismert fürdőt s gyógyvizet. A „két magyar haza" a korabeli szóhasználatban Magyarországot és Erdélyt jelenti. Ugyancsak a címoldalról tud­hatjuk meg azt is hogy „A M (agyar) Tudós Társaság által koszorúzott Pályamunkát" tar­tunk kezünkben. Az 1825-ben alapított Ma­gyar Tudós Társaság (mai nevén Magyar Tudományos Akadémia) koszorúja a legjobb bizonyíték a könyv tudományos értékét ille­tően. Minket természetesen elsősorban a könyv szerzője, az alig 35 éves Török József érdekel. Hogy ki ő, s mit ért el könyve megjelenéséig, az a bőbeszédű címlapról kiderült: „orvos- és sebésztudor, a debre­­czeni ref. főiskolában vegytan és természet­rajz ny(ilvános) r(endes) tanára, a kir(ályi) m(agyar) természettudományi társulat, a bu­dapesti kirjályi) orvosegylet rendes, a pesti orvosi kar s a tudós társaság lev-elező) tagja". Róla, földinkről, emlékezünk születésének 175. évfordulóján. Török ugyanis 1813. ok­tóber 14-én született az akkori Bars várme­gyében. Lévától nem messze. Alsó-Váradon (ma: Tekovský Hrádok). Édesatyja, a helybéli református parókia lelkésze, miután Pál nevű idősebb fia biztosítani látszik a lelkészi „utánpótlást", nem ellenzi hogy kisebbik fia József, inkább a test orvoslása felé vonzód­jon. Török Pál (1808—1883) egyébként a püspöki címig „jut el", korának neves egyhá­zi szónoka, a pesti református teológiai inté­zet alapitója. Arany János és Széchenyi Ist­ván barátja. József egy ideig bátyja nyomdo­kain haladva, a selmeci líceum, majd 1830- tól a híres debreceni kollégium padjait kop­tatja. Tipikus debreceni diák: a bölcseleti, jogi és teológiai tanulmányai mellett jut ideje még a versírásra is. Zsengéi az ifj. Péczely József által szerkesztett Debreczeni Lantban jelennek meg. A pesti orvosi stúdium befejezéseképpen 1842. március 17-én avatják öt orvosdok­torrá. Orvosdoktori értekezését „az egéssé­­get nem sértő szépítökrül" maga a kar akkori dékánja, a magyar orvosi nyelvet megterem­tő Bugát Pál (1793—1865) ajánlja a kollé­gák figyelmébe az Orvosi Tár hasábjain. A kor szokásainak megfelelően egy nyugat-eu­rópai körút következik, melynek során Török a leghíresebb sebészeti központokat láto­gatja meg Berlinben, Párizsban és Bécsben. Visszatérte után 1843-ban megkapja a se­bészdoktori címet is, s magángyakorlatot nyit Pesten. Kitűnő előképzettsége tudatá­ban magasabbra, egyetemi tanári címre vá­gyik. A megpályázott törvényszéki orvostan katedrájának megszerzésére azonban egy reformátusnak a katolikus beállítottságú pesti egyetemen nem lehet esélye. Ezért fogadja el 1847 végén egykori alma matere meghívását, s lesz Debrecenben a vegytan, növény- és ásványtan tanára. Ám a pesti évek sem múltak el szürkén, eseménytelenül. Mint az a címoldalról idé­zettekből kiderült. Török aktív résztvevője volt a negyvenes évek valamennyi modem tudományos vagy kulturális törekvésének. Másodtitkára a Természettudományi Társu­latnak (mai utódja déli szomszédainknál a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, ná­­lum; a Szocialista Akadémia), segédszer­kesztője az első magyar orvosi lapnak, az Orvosi Tárnak, tudományos sikert arató könyvet ad ki 1844-ben Magyarország köz­igazgatásilag nevezetes terményeiről... s gyűjti szorgalmasan az adatokat az első magyar balneológiái kézikönyvhöz. A könyv, mint már jeleztük, a dicső márciusi napok évében jelenik meg. Ez az év. s a rá követke­ző 1849 azonban majdnem végzetes törést hoz Török szépen ívelő karrierjének ivében. Mint a magyar szabadságharc történetéből AUTOMATA PARKOLÓ Bizonyára az olimpia megrendezése is hozzájárult ahhoz, hogy a dél-koreai fővárosban felépítsék a világ legnagyobb, elektronikusan vezérelt parkolóját. A Lot­te hotel 147 méter magas, alapja pedig 38 méterre van a felszín alatt. A szálló 33 emeletes, és a mélyben 849 autó részére van hely. Acél „polcokon" egymás felett parkolnak a személygépkocsik. Minden talpa­latnyi helyet kihasználtak. A garázsberendezés megé­pítését a duisburgi Krupp vállalat versenytárgyaláson nyerte el 1986-ban. A gépkocsik mozgatása a szálloda III—IV. számú pinceszintjén 19 szektorban elektronikusan történik. Megoldották a biztonsági őrzést is. A hotel vendégei parkolókártyát kapnak. Másfajtát, ha rövid időre, me­gint másfajtát, ha hosszabb időre kívánják leállítani a kocsit. A kártyával a tulajdonos kiválasztja az első „szabad" jelzést villogtató kabint, és behajt. Ha jól áll be, a szerkezet jelzi, hogy „rendben". Ha szükség van az autóra, a számítógép megkeresi a kihajtáshoz szükséges legrövidebb utat, és odairányitja a kocsit. közismert, a kormány 1849 januárjában Debrecenbe menekül. Törököt maga a had­ügyminiszter nevezi ki a debreceni hadikór­házak főorvosává. Májusban az atyai jóbarát. Bugát Pál lesz az országorvos, aki egykori diákját s szerkesztő-társát egészségügyi mi­niszteri tanácsossá lépteti elő. A Pestre visz­­szatérő kormányt Török nem követi, a súlyos szállithatatlan betegek orvosaként Debre­cenben marad. A szabadságharc leverése után ennek köszönheti, hogy nem kerül az osztrákok fekete listájára s újra elfoglalhatja helyét a katedra mögött. A világosi katasztrófa után — ha lassan is — az élet folyása visszatér régi medrébe, Török doktor újra oktathat. De nemcsak oktat, hanem gyógyít is. Hires elődjéhez, az ugyancsak felvidéki, rimaszombati Hatvani István (1718—1786) professzorhoz hason­lóan, a tanári feladatok mellett magára vál­lalja az iskolaorvosi tisztet is. S ami nem sikerült Resten, sikerül Debrecenben: a kol­légium jogi akadémiává szervezése alkalmá­val, 1858-ban, elnyeri a törvényszéki és közegészségügyi katedrát. De nem lesz hűt­len a fürdőtanhoz sem; az Orvosi Hetilap 1858-as évfolyamában tanulmányt közöl az „iblanytartalmú gyógyvizekről" bizonyítva, hogy — egy előző tanulmány állításával szemben, t. i. hogy csak a „cígelka" víz tartalmazna iblanyt. azaz jódot — a két magyar hazában 59 helyen s több mint 100 ásványos forrásban mutatható ki jód. Többek közt az ilyen s hasonló szakirodalmi „baklö­vések" késztetik Törököt arra, hogy balne­ológiái kézikönyvét alaposan átdolgozva s kibővítve 1859-ben Debrecenben újra kiad­ja. Lelkes lokálpatriótaként értékes tanulmá­nyokkal járul hozzá a debreceni helytörténeti kutatásokhoz — ír Debrecen földtani viszo­nyairól, rovarfaunájáról, a jégkorszak nyomai­ról Debrecen kornyékén. A két kiadást meg­ért fürdötanának népszerűségét egy, már hajlott korában írt munkája közelíti meg legjobban, 1881-ben jelenik meg Népszerű ember-élettan c. tankönyve, amely — címe ellenére — hosszú időn keresztül még a medikusok számára is használható össze­foglalót jelentett. 1892-ben, orvossá avatásának 50. évfor­dulóján a pesti egyetem díszünnepséget rendez egykori diákja tiszteletére, s amikor 1894. március 14-én véget ér Török doktor eseményekben s eredményekben bővelkedő élete, a századvég egyik legkiemelkedőbb orvoskutatója, Högyes Endre tartja felette az emlékbeszédet. Dr. KISS LÁSZLÓ Eddig elsősorban a szállodákban használtak, manapság viszont a nagyközönség is hozzá­juthat a vitathatatlanul és több szempontból előnyös lyukkártyás zárhoz. Nagyon bizton­ságos, hisz 4,3 milliárd kombinációja van. Ha a kártyát elveszítjük vagy ellopják tölünk, néhány másodperc alatt újra lehet kódolni a zárat. Olcsóbb, mint a hagyományos kulcs, könnyebb, mint a kulcscsomó, mert több ajtó is kódolható ugyanarra a jelre. Sajnos egyelőre drága: Franciaországban 2 100 frankba kerül. 16

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom