A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-07-08 / 28. szám
LnJ TUDOMÁNY TECHNIKA A BÁLNÁK IS TUDNAK „ÉNEKELNI" Régóta tudjuk, hogy a nyílt tengerek vízfelszíne alatt sincs „síri csend”; ismerünk hangot (vagy legalábbis zörejt) kibocsátó halakat, s kezdjük megismerni a delfineknek az emberi beszédhez hasonló információs rendszerét is. De azt, hogy a nagy testű, hosszú szárnyú vagy púpos bálnák (Megaptera novae-angliae) vonulásuk közben a madarak „énekéhez" hasonló, bonyolult szerkezetű, szinte dallamos hangsorozatokat bocsátanak ki, csak Katherina és Roger Payne amerikai zoológus házaspár 13 éven át végzett rendszeres vizsgálatai óta ismerjük. A kutatók viz alatti mikrofonjai segítségével magnófelvételeket készítettek a bálnák hangszignáljairól, mégpedig akkor, amikor azok északról melegebb tájakra vonultak és a Bermuda-szigetek közelében haladtak el. Ez a faj csak a szaporodás idején bocsát ki hangokat, ennek elmúltával „néma" (mintha a nászidöszak hangjait „elfelejtették volna"). Az egymást követő években megismételt magnófelvételek elemzése azt mutatta, hogy szó sincs „feledékenységröl". Az összesen 163 bálna hangjának elemzéséből kiderült, hogy a bálnák hangszignálja a leghosszabb, leglassúbb és legerősebb víz alatti akusztikai szignál, amit állatoktól eredően egyáltalán ismerünk, s hogy a szignálsorozat évről évre emlékezetben marad, reprodukálódik, sőt új motívumokkal gazdagodik. A bálna tehát az egyetlen faj, amely víz alatt saját „énekének" továbbfejlesztésére képes. A bálna hangszignálja oly erős, hogy az akár 100 km távolságból is érzékelhető, és frekvenciája olyan széles sávban változik, hogy a hang a sivitástól a mély dörmögésig terjedhet. A bálnák által kibocsátott egy-egy hangszignál megszakítás nélkül 8—16 mp-ig tart, a szonogram a madárhanghoz hasonló struktúrát mutat. A „bálna-dallam" azonban még egy szaporodási időszakon belül is. szinte hétről hétre új részletek közbeékelődésével gazdagodik (a kutatók szerint a bálnák muzikális állatok, sőt, jó komponisták). A vizsgálati adatokból kiderült, hogy a kezdeti szignálstruktúra 2/3 része éveken keresztül megmarad és újból felhasználást nyert, a fennmaradó 1/3 rész adja a változatosság lehetőségét. Még meglepőbb megállapításuk, hogy a bálna a szignálsor ritmusát is változtatja: az előző évi. hangszignált lassabban ismétli, az újonnan beépült motívumokat gyorsabban bocsátja ki (mintha a régebbi szignálokat „örökzöld dallamok"ként már „megunta volna"). Mivel a bálna szinte kizárólag csak a. nászidőszakban „énekel", a kutatók joggal kérdezik, hogy csak a hím képes-e hangkibocsátásra, avagy a nőstény is viszonozni tudja azt. A DÖGEVŐK EGYMÁSRA UTALTSÁGA A szavannák és sztyeppék jellegzetes dögevői a keselyűk; ezek a hullák feldolgozásában (eltakarításában) nélkülözhetetlen szerepkört töltenek be. Tápanyagszükségletüket azonban a húsfogyasztás önmagában nem fedezi, ásványisókra, elsősorban kalciumra van szükségük ahhoz, hogy növekedjenek és egészségesek maradjanak. A dögevés során ugyanis a csontmaradványok bőven fedezhetnék a keselyűk ásványianyag-szükségletét, azonban csőrük a csont feldarabolására és megevésére nem alkalmas. (Kivéve a csontevő saskeselyűt.) Természetes viszonyok között a hiénákkal való együttműködés oldja meg a problémát. A hiénák erős állkapcsukkal és fogaikkal ugyanis képesek az erősebb csontokat is feldarabolni, így hátrahagyott hulladékaikban elegendő csonttöredék van ahhoz, hogy az a keselyűk ásványianyag-szükségletét fedezze. Ezt a feltevést igazolják a dél-afrikai védett területeken végzett megfigyelések is: mindenütt, ahol sok hiéna él és ezek a keselyűkkel asztalközösséget alkotnak, ott a keselyű populációk is zavartalanul fejlődnek és szaporodnak. Ott azonban, ahol nincsenek hiénák, a keselyűk kalciumhiányban szenvednek. Ez a megfigyelés a természetvédők számára is fontos: a veszélyeztetett keselyűfajok felneve/ődését és védelmét szakszerű gondozással segítik, miközben etetésük során összetört csonttáplálékukról is gondoskodnak. BANKJEGY MŰANYAGBÓL Megalakulásának kétszázadik évfordulójára Ausztrália új bankjegyet bocsátott ki; az új tizdolláros a világ első műanyagból készült bankjegye. Az új bankjegy olyan megoldással készült, hogy ne legyen hamisítható. Ennek technikáját a nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutató Szervezet és az Ausztrál Nemzeti Bank húszmillió fontos költséggel dolgozta ki. A hamisítás megakadályozását célzó megoldás lényege, hogy az egyébként nem átlátszó műanyag bankjegy felső sarkának kis része átlátszó, ez egy diffrakciós rácsot tartalmaz, s a színe aszerint változik, hogy milyen szögből nézzük. Ezt szinte lehetetlen pontosan utánozni. A kis átlátszó részen egyébként Cook kapitány arcképe látható. A műanyag bankjegy mindkét oldalán különleges technikával nyomtatott kopásálló képek és feliratok vannak. Az elvégzett kísérletek szerint az új bankjegy károsodás nélkül elviseli a forró vizet, nem megy tönkre a mosógépben történő mosáskor és nem károsodik, ha kilenc hónapig a szabadban a földön hever. Ötszobás lakóház Településeink rendezési terve mindenütt meghatározza a fejlesztés formáját, módját és nem utolsósorban terjedelmét. Az Így kialakult településszerkezet egyes övezeteiben helyet kapnak a családi lakóházak is, melyekre vonatkozóan a részlettervek HOMLOKZATOK már tartalmazzák a beépítés műszaki követelményeit és az esztétikai kívánalmakat. A telkek méretezése természetesen a mezőgazdasági termőföld védelmét biztosító r 12 FÖLDSZINT TETOTER előírások szerint történik. Ez azt jelenti, hogy a szabadon álló lakóházak telke 400 m2, a sorházaké pedig 300 m2 terjedelmű. Ám a legtöbb település belterületén bőven akadnak még tágas „foghíjak", s az ilyen telkeken máris kedvezőbbek a beépítési lehetőségek. Most egy olyan ötszobás lakóház tervét mutatjuk be, amely két utcára néző, ún. saroktelken építhető fel, amennyiben a telekszélesség legalább 22—24 méter. Az ábrán látható főhomlokzat keleti irányú, igy a lakószoba ablakai délre néznek. A nyeregtető alkalmazása lehetővé teszi a tetőtér beépítését. Az alaprajzi elrendezés szerint a főbejárat és a konyha előtt, valamint a lakószoba nyugati oldalán kisebb erkély (1) helyezkedik el. Az előtér (3) beépített szekrénnyel és ruhafogassal van ellátva. Mellette van a konyha (2), innen nyílik a háziasszony munkaszobája (11). A közlekedőn (8) át nyitható az éléskamra (5), a földszinti gyerekszoba (6), a lakószoba (10) és a mosókonyha (9), amelynek északi felében a zuhanyozó és WC helyezkedik el. A közlekedőben is megtalálható a jól kihasználható beépített szekrény. Az emeleti részbe kétkarú lépcsőn (7) lehet feljutni a tetőtér közlekedőjéig (16). Innen nyílik egy hálószoba (17). a padlástéri rakodó (télen ruhaszárító) (15) és a fürdőszoba (13), illetve a hálószoba (12) előtere (14). A főbejárat mellett található a garázs (4), amely az érvényes szabályok szerint a lakótérrel nincs összekötve. Ajánlható csak a középszámy alápincézése, de az egész épület is alápincézhető. Ezek szerint az épület beépített össztérfogata 1 000, ill. 1 350 m3. Az egyszínű nemesvakolat és fagyálló lábazatburkolat segítségével ízléses épületkülső alakítható ki. KURUCZ NÁNDOR 16
