A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-10-07 / 41. szám
Andersen meséje, a Mikola és Mikolo története indította el Dušan Tranöfk rendező fantáziáját, hogy filmet készítsen az emberi gyarlóságról és kapzsiságról. A film ez év utolsó negyedében kerül a mozik műsorára. H A párizsi Orsay Múzeumban (amely arról nevezetes, hogy vasútállomásból alakították vonzó kultúrintézménnyé) megnyitották a Vincent Van Gogh mintegy hatvan .......Wjj festményéből ' J álló kiállítást. A párizsiak és a turisták számára egyaránt vonzó kiállítás a festő 1886—1888 között, azaz párizsi tartózkodása idején alkotott képeit mutatja be. Ritka ember, tehát ritka zeneszerző éli meg a századik születésnapját. Irving Berlin a kivételek közé tartozik. A világhírű komponista, világsikerű zenés filmek zeneszerzője május 11-én töltötte be századik életévét. Első dalát 1907- ben írta, ezt követte még vagy ezerötszáz. Közülük talán a Fehér Karácsony a legnevesebb, amely Bing Crosby hangján szólalt meg. A képen jelenet a Fehér karácsony című filmből: Danny Kaye, Vera- Ellen és Bing Crosby. KÖNYV Weisskopf: Tudás és csoda „Az ilyenfajta vállalkozás a szokásos nehézségekkel jár. A tudományos ismereteket nehéz átadni kívülállóknak; túl sok mindent kell elmagyarázni, mielőtt elérünk a dolog lényegéhez. A kívülálló gyakran nem látja a fától az erdőt. A tudomány emberének azonban mindenképpen neki kell látnia e feladat különböző utakon való megoldásának, nem szabad elbátortalanodnia a nehézségek láttán. E könyv kísérlet arra, hogy korunk legnagyobb kulturális eredményeiről képet adjon az ilyen irányú előképzettségekkel nem rendelkezőknek.” Vagyis miről? „A természetről, ahogyan az ember megismerte", ahogy a könyv alcíme sugallja. S mondjuk meg tüstént, hogy páratlan módon sikerült a világhírű atomfizikusnak a művelet: közérthetően írni a legbonyolultabb dolgokról is. Ez a könyv ugyanis egy előadás-sorozatból keletkezett, melyet a szerző a hatvanas évek elején tartott. Az első kiadás 1962-ben jelent meg, ennek cseh fordítását olvashattuk már évekkel ezelőtt, a magyar fordítás az 1978-as második és átdolgozott kiadásból készült. S mi mindenről esik szó e páratlan tankönyvben. Íme néhány fejezetcím: Helyünk a térben; Helyünk az időben; Két alapvető erő a természetben; Mi történt a kezdet kezdetén? S most lássuk, e sokféle témakört hogyan közelíti szerzőnk az olvasóhoz? „Amikor megpróbálunk az atom belső szerkezetébe hatolni, különös dolgokat figyelünk meg, melyek ellentmondásosnak látszanak, mert igencsak különböznek az emberi méretű anyagdarabokkal kapcsolatban szerzett mindennapos tapasztalatunktól. A közönséges részecskékhez és várakozásunkhoz képest az atomok néha teljesen érthetetlenül viselkednek. Tudatában vagyunk azzal, hogy valami új és szokatlan eredményre kell bukkannunk, ha meg akarjuk magyarázni a természeti jelenségeket úgy, ahogy magunk körül látjuk őket” — vezeti be például, szinte krimiszerűen a könyv legsúlyosabb kérdéseket tartalmazó fejezetét, A kvantum címűt. Nos, a művelet sikeresnek mondható. A magunkfajta „kívülállók", ahogyan nevez bennünket a tudós, valóban nehezen birkózunk csak hasonló dolgokkal. Ám Weisskopf könyve üdítő olvasmány, szinte semmi szárazság, nehézkesség nincs benne, ajánlhatjuk mindenkinek, akit érdekel a természettudomány, attól függetlenül, birtokában van-e a matematikai apparátusnak avagy sem. (cselényi) Moldvai csángó magyarok Az Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Csorna Gergely: Moldvai csángó magyarok című fényképalbuma, melyet Domokos Pál Péter, a téma ismert kutatójának tanulmánya egészít ki. A páratlanul szép kiállítású kötet (a Corvina Kiadó gondozásában jelent meg) egy olyan ismeretlen és hagyományos életformát örökít meg, melyről azt hihetnénk, egy-két évszázaddal korábbi „falusi Európába" vezet bennünket és talán utoljára örökítik meg a képek az elszigetelten élő népcsoport, a moldvai szórványmagyarság emlékeit, kulturális értékeit. A történelmi Magyarország határain kívül eső legrégibb magyar szórványtelepülés Moldvában jött létre. Az ott élő magyarokról a középkortól fogva vannak hitelt érdemlő adataink, eredetük kérdésében azonban a kutatóknak nem sikerült egységes álláspontot kialakítaniuk. A még magyarul beszélők száma (becslések szerint) napjainkban nyolcvanezerre tehető. A Moldvába bevándorolt székelyek mellett a csángók képezik a moldvai magyarság ősi magját. A „csángó" elnevezés a régi magyar nyelvben egykoron használatos „csángálni" ige származéka melléknévi igeneve, mely a „kereng", többiektől félre jár értelemben használatos. Domokos Pál Péter feltevése szerint a XIII. századtól, 1225-től beszélhetünk a magyarok jelenlétéről ebben a körzetben. A német lovagokat váltották fel, s a határvédelmet bízta rájuk II. Endre. Számuk a történelem során változott, római katolikus vallásukat azonban a görögkeleti-ortodox környezetben is megőrizték. A husziták is eljutottak üldöztetésük során erre a vidékre, később azonban kényszerűen visszatérítették őket a katolikus hitre. Róma a protestáns hatások kivédésére misszionáriusokat küldött. A könyvet alkotói dr. Petru Groza emlékének ajánlották, s azért készült, hogy a csángók emléke megmaradjon. (fónod) Járőr a Szaharában A magyarországi Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat új könyvsorozatot indított. Első kötetének (Járőr a Szaharában . ..) előszavában ezt írja Rapcsányi László: „Elrongyolódott, régi filléres regényekből szerkesztettük ezt a sorozatot. Újra olvashatjuk apáink, nagyapáink kedvelt időtöltését, a két világháború között feltűnt izgalmas, fordulatos, légiós, bűnügyi, vadnyugati, kalandos, kém- stb. történeteket. (...) A válogatott kisregényeket az eredeti kiadásuk teljes szövegében közöljük." A regények, kisregények, elbeszélések írói különféle álnevek mögé rejtezett magyar toliforgatók, gyakorló újságírók, vagy éppenséggel a tudomány területén ténykedő jeles férfiak. A háromszáz-valahány oldalnyira szabott könyvben találunk két Írást a légióstörténetszerzök „papájától", P. Howard, vagy itt Gibson Lavery néven is felbukkanó Rejtő Jenő tollából is. A válogatás összeállítói a történetek elején néhány sorban bemutatják a soros történet kiagyalójának életrajzát, irodalmi munkásságát is. A legtöbbször ügyefogyott főhős a fordulatokban gazdag, kacagtató hét légióstörténet szinte mindegyikében önhibáján kívül kerül szorult helyzetbe. A nők pedig észbontóan csinosak, a kocsmák keményöklű vagányai alapjában véve vajszívű fickók, akik készséggel segítenek a gyengébbeknek, s céljuk érdekében, ha kell, akár az ördöggel is cimboráinak. És mindegyik történetbe belopakodik a legszebb emberi érzés, a gyengéd szerelem is ... A szerzők soraiban találjuk az írót, műfordítót, az Alec Forest néven publikáló Erdődy Jánost is, akinek a Nyugat mellett több fővárosi lap közölte rendszeresen a verseit, novelláit, cikkeit. S kultúrtörténeti munkáin kívül Brecht-, Moliére-, Horatius-, Ovidius- és Heine-műveket fordított. Rejtő Jenő meg színiiskolát végzett, de írt színdarabot és operettet is. „A szórakoztatást szolgáló könnyű irodalom tartalmi és formai lényege — említi Hegedűs Géza, utószó-eszmefuttatásában — a cselekményesség. Itt azonnal történnie kell valaminek, szinte azonnal benne kell lennünk a cselekményben." Zolczer László rv. HALLOTTUK LnJ OLVASTUK LÁTTUK HANGLEMEZ Liszt és Prága Kétségtelenül az év eseménye az a hanglemez, mely Liszt és Prága címen a Supraphon újdonságaként a nyár elején került a boltokba. Liszt Ferenc zongoraművészi minőségben kétszer: 1840 márciusában, majd 1846 áprilisában látogatta meg a cseh fővárost; későbbi látogatásai alkalmával már karmesterként saját szimfonikus szerzeményeit mutatta be. Szólóestjei műsorának gerincét a klasszikus repertoár mellett saját zongoraátiratai képezték. A zongoraművész Liszt szerzeményeinek zöme főleg ilyen jellegű mű, mely a művész számára még azzal az elönynyel is járt, hogy a jó zene megismertetése mellett, amit missziónak tekintett, ismert dallamok megszólaltatása útján bizonyíthatta káprázatos technikai képességeit. A XVIII. és XIX. század fordulóján Bécs legnevesebb zongorakészitöje és egyben a zongoramechanika jeles reformátora Johann Amadeus Streicher volt. Az ő műhelyéből került ki az a széphangú és könnyüjárású hangszer is, melyen Liszt 1846-os prágai hangversenyei alkalmával játszott. Ez a zongora idővel a Cseh Zene Múzeumának becses relikviája lett, melyet a közelmúltban teljesen felújítva újra játszóképes állapotba hoztak. Ez a tény adta aztán az ötletet, hogy azon a hangszeren, melyen egykoron Liszt játszott, szólaljanak meg ma Liszt alkotásai. így született meg ez a hanglemez, melyen Jan Panenka azokat a Liszt-kompozíciókat adja elő, melyeket annak idején maga Liszt is ezen a zongorán szólaltatott meg. A válogatás leghíresebb müve a Don Juan parafrázis, mely Mozart operájának három híres dallamára épül, majd megszólalnak Bellini Puritánok c. operájának dallamai, Schubert dalai. Kimondottan ritkaság viszont a Huszita dalra komponált variáció. Liszt ezt a művet külön a prágaiaknak szóló figyelmességnek szánta. Jan Panenka kitűnő technikával rendelkező zongorista, akinek azonban igazi birodalma a cseh és a bécsi klasszikusok világa. így ennek a rendkívül érdekes lemezritkaságnak az egyetlen szépséghibája, hogy Panenka technikailag hibátlan tolmácsolásában az a briliáns, könnyed elegancia és sziporkázó üdeség, mely Liszt fantáziáinak és parafrázisainak nélkülözhetetlen és oly jellegzetes sajátossága, nincs kellőképpen reflektorfénybe állítva. Varga József 9
