A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-10-07 / 41. szám

Andersen meséje, a Mikola és Mikolo története indította el Dušan Tranöfk ren­dező fantáziáját, hogy filmet készítsen az emberi gyarlóságról és kapzsiságról. A film ez év utolsó negyedében kerül a mozik műsorára. H A párizsi Orsay Múzeumban (amely arról ne­vezetes, hogy vasútállomásból alakították von­zó kultúrintéz­ménnyé) meg­nyitották a Vin­cent Van Gogh mintegy hatvan .......Wjj festményéből ' J álló kiállítást. A párizsiak és a tu­risták számára egyaránt vonzó kiállítás a festő 1886—1888 között, azaz párizsi tartózkodása idején alkotott képeit mu­tatja be. Ritka ember, tehát ritka zeneszerző éli meg a századik születésnapját. Irving Berlin a kivételek közé tartozik. A világ­hírű komponista, világsikerű zenés fil­mek zeneszerzője május 11-én töltötte be századik életévét. Első dalát 1907- ben írta, ezt követte még vagy ezeröt­száz. Közülük talán a Fehér Karácsony a legnevesebb, amely Bing Crosby hang­ján szólalt meg. A képen jelenet a Fehér karácsony című filmből: Danny Kaye, Vera- Ellen és Bing Crosby. KÖNYV Weisskopf: Tudás és csoda „Az ilyenfajta vállalkozás a szokásos ne­hézségekkel jár. A tudományos ismereteket nehéz átadni kívülállóknak; túl sok mindent kell elmagyarázni, mielőtt elérünk a dolog lényegéhez. A kívülálló gyakran nem látja a fától az erdőt. A tudomány emberének azon­ban mindenképpen neki kell látnia e feladat különböző utakon való megoldásának, nem szabad elbátortalanodnia a nehézségek lát­tán. E könyv kísérlet arra, hogy korunk legna­gyobb kulturális eredményeiről képet adjon az ilyen irányú előképzettségekkel nem ren­delkezőknek.” Vagyis miről? „A természetről, ahogyan az ember megismerte", ahogy a könyv alcíme sugallja. S mondjuk meg tüstént, hogy párat­lan módon sikerült a világhírű atomfizikus­nak a művelet: közérthetően írni a legbonyo­lultabb dolgokról is. Ez a könyv ugyanis egy előadás-sorozatból keletkezett, melyet a szerző a hatvanas évek elején tartott. Az első kiadás 1962-ben jelent meg, ennek cseh fordítását olvashattuk már évekkel ezelőtt, a magyar fordítás az 1978-as második és átdolgozott kiadásból készült. S mi mindenről esik szó e páratlan tan­könyvben. Íme néhány fejezetcím: Helyünk a térben; Helyünk az időben; Két alapvető erő a természetben; Mi történt a kezdet kezde­tén? S most lássuk, e sokféle témakört hogyan közelíti szerzőnk az olvasóhoz? „Amikor megpróbálunk az atom belső szerkezetébe hatolni, különös dolgokat fi­gyelünk meg, melyek ellentmondásosnak látszanak, mert igencsak különböznek az emberi méretű anyagdarabokkal kapcsolat­ban szerzett mindennapos tapasztalatunk­tól. A közönséges részecskékhez és várako­zásunkhoz képest az atomok néha teljesen érthetetlenül viselkednek. Tudatában va­gyunk azzal, hogy valami új és szokatlan eredményre kell bukkannunk, ha meg akar­juk magyarázni a természeti jelenségeket úgy, ahogy magunk körül látjuk őket” — vezeti be például, szinte krimiszerűen a könyv legsúlyosabb kérdéseket tartalmazó fejezetét, A kvantum címűt. Nos, a művelet sikeresnek mondható. A magunkfajta „kívül­állók", ahogyan nevez bennünket a tudós, valóban nehezen birkózunk csak hasonló dolgokkal. Ám Weisskopf könyve üdítő ol­vasmány, szinte semmi szárazság, nehézkes­ség nincs benne, ajánlhatjuk mindenkinek, akit érdekel a természettudomány, attól füg­getlenül, birtokában van-e a matematikai apparátusnak avagy sem. (cselényi) Moldvai csángó magyarok Az Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Csorna Gergely: Moldvai csángó magyarok című fényképalbuma, melyet Domokos Pál Péter, a téma ismert kutatójának tanulmánya egészít ki. A páratlanul szép kiállítású kötet (a Corvina Kiadó gondozásában jelent meg) egy olyan ismeretlen és hagyományos élet­formát örökít meg, melyről azt hihetnénk, egy-két évszázaddal korábbi „falusi Európá­ba" vezet bennünket és talán utoljára örökí­tik meg a képek az elszigetelten élő népcso­port, a moldvai szórványmagyarság emlékeit, kulturális értékeit. A történelmi Magyarország határain kívül eső legrégibb magyar szórványtelepülés Moldvában jött létre. Az ott élő magyarokról a középkortól fogva vannak hitelt érdemlő adataink, eredetük kérdésében azonban a kutatóknak nem sikerült egységes álláspon­tot kialakítaniuk. A még magyarul beszélők száma (becslések szerint) napjainkban nyolcvanezerre tehető. A Moldvába beván­dorolt székelyek mellett a csángók képezik a moldvai magyarság ősi magját. A „csángó" elnevezés a régi magyar nyelvben egykoron használatos „csángálni" ige származéka melléknévi igeneve, mely a „kereng", többi­ektől félre jár értelemben használatos. Do­mokos Pál Péter feltevése szerint a XIII. századtól, 1225-től beszélhetünk a magya­rok jelenlétéről ebben a körzetben. A német lovagokat váltották fel, s a határvédelmet bízta rájuk II. Endre. Számuk a történelem során változott, római katolikus vallásukat azonban a görögkeleti-ortodox környezetben is megőrizték. A husziták is eljutottak üldöz­tetésük során erre a vidékre, később azon­ban kényszerűen visszatérítették őket a ka­tolikus hitre. Róma a protestáns hatások kivédésére misszionáriusokat küldött. A könyvet alkotói dr. Petru Groza emléké­nek ajánlották, s azért készült, hogy a csán­gók emléke megmaradjon. (fónod) Járőr a Szaharában A magyarországi Idegenforgalmi Propagan­da és Kiadó Vállalat új könyvsorozatot indí­tott. Első kötetének (Járőr a Szaharában . ..) előszavában ezt írja Rapcsányi László: „El­­rongyolódott, régi filléres regényekből szer­kesztettük ezt a sorozatot. Újra olvashatjuk apáink, nagyapáink kedvelt időtöltését, a két világháború között feltűnt izgalmas, fordula­tos, légiós, bűnügyi, vadnyugati, kalandos, kém- stb. történeteket. (...) A válogatott kisregényeket az eredeti kiadásuk teljes szö­vegében közöljük." A regények, kisregények, elbeszélések írói különféle álnevek mögé rejtezett magyar toliforgatók, gyakorló újságírók, vagy éppen­séggel a tudomány területén ténykedő jeles férfiak. A háromszáz-valahány oldalnyira szabott könyvben találunk két Írást a légióstörténet­­szerzök „papájától", P. Howard, vagy itt Gib­son Lavery néven is felbukkanó Rejtő Jenő tollából is. A válogatás összeállítói a történe­tek elején néhány sorban bemutatják a soros történet kiagyalójának életrajzát, irodalmi munkásságát is. A legtöbbször ügyefogyott főhős a fordu­latokban gazdag, kacagtató hét légióstörté­net szinte mindegyikében önhibáján kívül kerül szorult helyzetbe. A nők pedig észbon­tóan csinosak, a kocsmák keményöklű vagá­nyai alapjában véve vajszívű fickók, akik készséggel segítenek a gyengébbeknek, s céljuk érdekében, ha kell, akár az ördöggel is cimboráinak. És mindegyik történetbe belo­pakodik a legszebb emberi érzés, a gyengéd szerelem is ... A szerzők soraiban találjuk az írót, műfor­dítót, az Alec Forest néven publikáló Erdődy Jánost is, akinek a Nyugat mellett több fővárosi lap közölte rendszeresen a verseit, novelláit, cikkeit. S kultúrtörténeti munkáin kívül Brecht-, Moliére-, Horatius-, Ovidius- és Heine-műveket fordított. Rejtő Jenő meg színiiskolát végzett, de írt színdarabot és operettet is. „A szórakoztatást szolgáló könnyű iroda­lom tartalmi és formai lényege — említi Hegedűs Géza, utószó-eszmefuttatásában — a cselekményesség. Itt azonnal történnie kell valaminek, szinte azonnal benne kell lennünk a cselekményben." Zolczer László rv. HALLOTTUK LnJ OLVASTUK LÁTTUK HANGLEMEZ Liszt és Prága Kétségtelenül az év eseménye az a hangle­mez, mely Liszt és Prága címen a Supraphon újdonságaként a nyár elején került a boltok­ba. Liszt Ferenc zongoraművészi minőségben kétszer: 1840 márciusában, majd 1846 áp­rilisában látogatta meg a cseh fővárost; későbbi látogatásai alkalmával már karmes­terként saját szimfonikus szerzeményeit mu­tatta be. Szólóestjei műsorának gerincét a klasszikus repertoár mellett saját zongoraát­iratai képezték. A zongoraművész Liszt szer­zeményeinek zöme főleg ilyen jellegű mű, mely a művész számára még azzal az elöny­­nyel is járt, hogy a jó zene megismertetése mellett, amit missziónak tekintett, ismert dallamok megszólaltatása útján bizonyíthat­ta káprázatos technikai képességeit. A XVIII. és XIX. század fordulóján Bécs legnevesebb zongorakészitöje és egyben a zongorame­chanika jeles reformátora Johann Amadeus Streicher volt. Az ő műhelyéből került ki az a széphangú és könnyüjárású hangszer is, me­lyen Liszt 1846-os prágai hangversenyei alkalmával játszott. Ez a zongora idővel a Cseh Zene Múzeumának becses relikviája lett, melyet a közelmúltban teljesen felújítva újra játszóképes állapotba hoztak. Ez a tény adta aztán az ötletet, hogy azon a hangsze­ren, melyen egykoron Liszt játszott, szólalja­nak meg ma Liszt alkotásai. így született meg ez a hanglemez, melyen Jan Panenka azokat a Liszt-kompozíciókat adja elő, me­lyeket annak idején maga Liszt is ezen a zongorán szólaltatott meg. A válogatás leghíresebb müve a Don Juan parafrázis, mely Mozart operájának három híres dallamára épül, majd megszólalnak Bellini Puritánok c. operájának dallamai, Schubert dalai. Kimondottan ritkaság viszont a Huszita dalra komponált variáció. Liszt ezt a művet külön a prágaiaknak szóló figyel­mességnek szánta. Jan Panenka kitűnő technikával rendelke­ző zongorista, akinek azonban igazi birodal­ma a cseh és a bécsi klasszikusok világa. így ennek a rendkívül érdekes lemezritkaságnak az egyetlen szépséghibája, hogy Panenka technikailag hibátlan tolmácsolásában az a briliáns, könnyed elegancia és sziporkázó üdeség, mely Liszt fantáziáinak és parafrázi­sainak nélkülözhetetlen és oly jellegzetes sajátossága, nincs kellőképpen reflektor­­fénybe állítva. Varga József 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom