A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-09-30 / 40. szám
Mérida a Mexikói Egyesült Államok harminckét szövetségi állama egyikének. Yucatánnak a fővárosa. A Yucatáni-félsziget némileg excentrikus fekvése aránylag ritkán teszi lehetővé a mexikói főváros látogatói számára ennek a „keleti provinciának" a megtekintését. Ezért a földrajzilag jóval közelebb eső helyekről irányulnak a turistahadak a félsziget újonnani meghódítására. Míg a szocialista államok turistái főleg Havannából indulnak, a tőkés országok vándorai, elsősorban az amerikaiak. Miamiból rajtoló Charter-repülőgépekkel érkeznek Yucatánba. A leggyakoribb turistakörút Méridát, Uxmalt és Chichen Itzát foglalja magába. Mintegy húsz éve, a Mérida környékén lévő piramisokhoz vezető utak megépítése után, a város a nemzetközi turizmus egyik központja lett. Mérídában 42 utazási iroda van, több ezer idegenvezetőt foglalkoztatnak. Mexikó több városához hasonlóan Mérida is egy spanyolországi hasonnevű városról kapta a nevét. Árkádos fehér házai és utcái meglepő tisztasága miatt Méridát „fehér városként" is emlegetik. A város építészetét a középkori spanyol gyarmati stílus, illetve a huszadik század modernisztikus stílusa jellemzi. A központot a 16—17. századot idéző épületek alkotják, a nagy kiterjedésű város többi részének eklektikus jellege van. Méridát 1542-ben alapította ifj. Francisco Montejo, a Tihó nevű maja város helyén. Építőanyagnak a tihói piramisok és szentélyek köveit használták fel. Mérida további kiemelkedő személyisége Diego de Landa püsfjök volt, aki ugyan megírta kultúrtörténeti és a maja hagyományok fennmaradása szempontjából érdekes és értékes beszámolóját ......a yucatáni dolgokról", de sajnos negatív értelemben is híressé vált: vallási fanatikus lévén, megparancsolta, hogy a város főterén néhány ezer maja bálványt, szent edényt, feliratos szentkönyvet, kódexet és tekercset elégessenek. 1605-ben II. Fülöp spanyol király az „igen nemes és igen hűséges" címet adományozta Méridának. 1847- től több mint ötven évig tartottak a maja törzsek lázadásai, amit a mexikói központi kormánynak csak 1901 -ben sikerült letörnie. Méridában temérdek narancsfával övezett, szökőkutas park teszi elviselhetőbbé a forró éghajlatot. A parkok kuriozitásai az „s” alakú, szerelmeseknek kreált fémkarosszékek, melyeket azonban, rendeltetésükkel ellentétben, jól látható helyekre tettek. A történelmi centrumban, a Függetlenség terén kezdjük el belvárosi sétánkat. Az egymást derékszögben keresztező utcák a keleti-nyugati irányban páratlan, az észak—déli irányban páros számúak. A teret a 16. században épült monumentális katedrális uralja. A főtér északi oldalán található a 19. századi kormányzói palota. A bejáratnál egy emléktábla emlékeztet arra a segítségre, amit Yucatán nyújtott Kuba múlt századi függetlenségiharc-kisérietéhez. Az emeletre menet egy nagy kiterjedésű vászon vonja magára az ember figyelmét. Élénk színekben ábrázolja a „Popol Vuh" nevű maja szent könyv szerinti emberteremtést. Eszerint az embert Bacab főisten formálta kukoricapépből. Idézet a szent könyvből: „A Nyugat Bacabja fekete: a Nyugat a nap sírja és a szelek bölcsője: a háborút, az éhínséget és a halált szimbolizálja. A Kelet Bacabja vörös; Keletről jönnek a jóillatú esők, melyek a nagy terméseket biztosítják és imigyen éltetik az embereket." Az emeleten színpompás galéria van: Fernando Castro Pacheco festőművész 1974-ben fejezte be azokat a 6 X 8 méteres vásznakat, melyek a maja történelem legfőbb mozzanatait örökítik meg. Az összes mesterien kivitelezett képből a maya nemzet ösereje, harci kedve, hagyományos életstílusának megtartására összpontosuló akarat árad. A katedrálissal szemben emelkedik a 18. századi városháza (Palacio Municipal), homlokzatán háromrészes óratoronnyal. A főtér további nevezetessége a városalapító Montejo palotája; kapubejárata felett alabárdos spanyol katonák dombormüvei láthatók. A katonák indián fejeken állnak, jelképezvén a conquista sikerét. Méridát egykor sok városkapuval ellátott védőfal vette körül, ezekből sajnos már csak kettő maradt fenn : a Sárkánykapu és a Hídkapu. A modern művészetet dicséri a Montejo sétány végén található Emlékmű a hazának. Ezt a nagyméretű szobrászati remekművet, mely a múlt és a jelen kontinuitását szimbolizálja, egyetlen szobrász alkotta. Romulo Roso tizenhárom évig egyfolytában dolgozott a maja legendák, istenek megtestesítésén. Az emlékmű északi része a maja történelemmel foglalkozik, a déli félkör a mexikói függetlenségi harc mérföldköveit mutatja be. A mai Mérida nagyon dinamikusan fejlődik : lakossága már 800 000 lelket számlál, bár alacsony házai inkább járási városka benyomását keltik. Mint másutt Mexikóban, itt is óriásiak a szociális különbségek. Gyakran látni mezítláb szaladgáló, rongyokba öltözött gyerekeket; ugyanakkor a felső tízezer amerikai limuzinokból szemléli a világot és a legdrágább párizsi modelleket vásárolja. Méridának 144 elővárosa (colonias) van. A gazdagok negyedében valóságos paloták tetején néhány méter átmérőjű parabolikus antennák ékeskednek. A középosztály jóval szerényebb házacskákban lakik, de a legszegényebbek sok helyen fából és bádogból összeeszkábált kunyhókban laknak. Mexikó a világ legeladósodottabb országai közé tartozik, ezért az infláció eléri a heti 2—3 százalékot (I). Egy egyszerű kis családi ház több mint 20 millió pesóba kerül, egy összkomfortos nagy ház a tízszeresébe jön. 1988 áprilisában egy amerikai dollárért 2 260 peso járt (tíz év alatt több mint 500 százalékos infláció!) A nagyrészt fedett városi piac (mercado) megtekintését kár volna elmulasztani. A kínálat meghaladja a keresletet: a piramisokba rakott déligyümölcsöktől kezdve egészen a tarka mintás yucatáni népviseletig mindent árulnak: tengeri halat, hentesárut, élő madarakat, baromfit, fafaragványokat, a népszerű henequénből (az agávéval és szizállal rokon növény) készült árukat, például kétszemélyes függöágyat és a mindenhol jelenlévő kukoricalepényt (mellesleg seízű). Bő választék van ékszerekből is, arany és ezüst áruból. Valóságos különlegességnek számítanak az élő, cserebogárra hasonlító rovarra szerelt olcsóbb ékszerek; állítólag a kivánatlan udvarlókat hivatottak távoltartani. Az így felszerelt bogarakat a ruhára kell erősíteni. Megfigyeléseim szerint sokkal többen nézték, mint vették eme furcsa portékát. Még egy érdekességről érdemes említést tenni: a legtöbb méridai autó, akár magán-, akár állami tulajdont képvisel, a hagyományos helyen lévő rendszámon kívül még további 3—4 rendszámmal rendelkezik, ezeket a hátsó ülés felett tartják. Minden két évben tudniillik az autótulajdonosok kötelesek rendszámtáblát cserélni és nosztalgiából az előzőket is megtartják. A rend őrei egyelőre szó nélkül tűrik ezt a számunkra zavaros gyakorlatot. DUNAI BÉLA 17
