A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-09-23 / 39. szám
ŐSZI MUNKÁLATOK A KERTBEN Az őszi talajápolás két részből áll: talajmüvelésböl és trágyázásból. A talajművelés teszi lehetővé, hogy az ősszel és télen lehullott csapadék könnyebben jusson a talajba. A téli fagyok szétporlasztják az ásást, és így morzsás talajszerkezet alakul ki, amelyből a növények gyökerei könnyebben felszívják a vizet és levegőt. Az őszi talajmüveléssel forgatjuk be a felszínre terített szerves vagy szervetlen trágyát, így írtjuk a gyomnövényeket is. Kb. 25—30 cm mélyen ássunk. Kezdjük mindig a nagy felületekkel, a veteményeskerttel vagy az egynyári virágágyásokkal, majd a fák alját, rózsák, bokrok tövét ássuk fel. Vigyázzunk azokra a növényekre, amelyeknek gyökerei sekélyen helyezkednek el a földben, itt ne ássunk mélyen, ezeket a részeket legjobb kapálni. A legmegfelelőbb trágya az istállótrágya, amelyet már manapság nehezen szerezhetünk be. Ez a trágya tartalmazza mindazokat a tápanyagokat, amelyekre a növényeknek szükségük van. Ennek híján megfelel a műtrágya vagy a vele dúsított tőzeg. Egyfajta szerves trágyát mi is készíthetünk, ez a komposzt. Elvirágzott növényekből, kaszált fűből vagy más növényi hulladékból készítjük. A bomlást felgyorsítjuk, ha ezeket az anyagokat felaprítjuk és párszor átforgatjuk. tápfaló, olajban gazdag gyümölcs. Leggyakrabban sütemények készítésére, töltelékekhez és különböző édességekhez használjuk. Vérszegény, étvágytalan gyerekeknek, lábadozóknak ajánlott az étkezés után naponta elfogyasztott 4—5 szem dió egy kanál mézzel. Kedvelt csemege a friss dió, amikor még a gerezdek belső, világossárga héja is lehúzható. Ha a már teljesen érett diót 1—2 napig langyos vízben áztatjuk, majd letörölve feltörjük, belső héja ugyanúgy lehúz- 1 ható, mint a frissé. A dió héjában hosszú ideig eláll, feltörve — főleg megdarálva — azonban könnyen avasodik, ezért így csak mélyhűtőben tároljuk. HÉTVÉGÉ Élt egyszer egy faluban két muzsik. Az egyik gazdag volt, a másik szegény. A gazdag muzsik háza tele volt minden jóval, a szegénynek csak gyermeke volt sok, meg volt egy libája. Aztán eljött az idő, hogy a szegényember nem tudta mivel jóllakatni a gyermekeit. Mit tegyen? Gondolkodott, gondolkodott: mit is adjon enni a gyerekeknek? És kigondolta : le kell vágni az utolsó libát. — Süsd meg, asszony! Megsütötték a libát, feltálalták, ám kenyér nem volt egy darabka sem. Azt mondja a muzsik: — Élviszem inkább a libát a földesúrnak és kérek tőle kenyeret. — Menj, mondja a felesége. — Lehet, hogy ad egy félzsáknyi lisztet. Elment hát a muzsik a földesúrhoz: — Libát hoztam neked, ne vesd meg és adj érte egy kis lisztet, nincs mivel a gyermekeimet etetnem. — Köszönöm, muzsik, köszönöm. Ha elajándékoztad a libát, osszad is szét köztünk, de úgy, hogy mindenkinek jusson. Ha szét tudod osztani, megjutalmazlak, ha nem, rádveretek. Hattagú családja volt a földesúrnak: két fia, két lánya, meg ő a feleségével. A muzsik kést kért és osztani kezdett. Először a liba fejét vágta le és odaadta a földesúrnak: — Te vagy a ház feje, tiéd a libafej! Levágta a liba hátsó részét és az asszonynak adta: — Neked idehaza kell ülnöd, a házra ügyelned, tiéd a liba hátulja! Levágta a lábakat, a fiúknak adta: — Nektek egy-egy láb, járjatok atyátok nyomdokain! A lányoknak meg egy-egy szárnyat adott: — Nektek nem kell örökre szüléitekkel maradnotok, felnőtök, elrepültök, saját fészket raktok. A maradékot maga vette el: — Én meg, az öreg és ostoba muzsik, elveszem a liba törzsét. Elnevette magát a földesúr: — Jól van, muzsik, elosztottad a libát és mindenkinek jutott. Bort töltött a muzsiknak és megparancsolta, hogy adjanak neki két zsák lisztet. Meghallotta ezt a gazdag muzsik és irigyelte a szegényt. Megsütött öt kövér libát és elvitte a földesúrnak: — Ne vesd meg, jó uram, fogadd el tőlem ezt az öt hízott libát. — Köszönöm, barátom. Köszönöm. De ha ajándékozni tudtál, osszad is szét köztünk úgy, hogy mindenkinek jusson. Ha így elosztod, megjutalmazlak, ha nem tudod így elosztani, rádveretek. Áll a gazdag muzsik, töri a fejét, de csak nem tudja elosztani hat ember közt az öt ludat. Odahívatta az úr a szegény muzsikot: — Szét tudsz-e osztani öt ludat maradék nélkül? — Miért ne? — válaszol az. Egy libát az úrnak és asszonyának ad: — Ti ketten vagytok — meg egy liba, az három. A másik libát a két fiúnak adta: — Ti is ketten vagytok — meg a liba, az három. A harmadikat a két lánynak adta: — Ti is ketten vagytok, meg a liba — az három. A két megmaradt libát ő maga vette el: — A két liba meg én — az is három. Elnevette magát a földesúr: — Derék, ember vagy, muzsik. Tudtad, hogyan kell elosztani és magadról sem feledkeztél el. Bort töltött neki és egy kocsi liszttel ajándékozta meg, a gazdag muzsikot pedig az istállóban jól megverette. Sági Tóth Tibor fordítása A LEGEK VILÁGÁBÓL A gyógyvizek, hőforrások használatát az ember már az ókortól ismeri. A melegvíz az emberi szervezetre jótékonyan, frissítőén hat, reumás fájdalmait enyhíti és a különböző szervi betegségeket gyógyítja. Az utóbbi időben korszerű földtani kutatások és a mélyfúrások következtében eléggé elszaporodtak a melegvizes fürdők, tágas medencék, üdülőközpontok épültek például Szlovákia déli részén, a Csallóközben is. Csehszlovákia eléggé gazdag gyógyforrásokban. Ez kitűnő geológiai adottságának is köszönhető. Magyarországon azonban tízszer annyi gyógyfürdő, melegvízű strand van. Budapest a fürdők városa. De a világon a legtöbb hőforrás (több mint hétezer!) Izlandon található. Izlandon nagyon mostohák a természeti viszonyok, a sziget nagy részét hó és jég borítja. Nevének jelentése is ezt példázza : Jeges föld. A rövid nyár csak a déli részeken kedvez a növényeknek. A mezőgazdaság súlypontja az állattenyésztés. Szántóföldje csupán 0,5 százalék! A lakosság fö bevételét a tengeri halászat alkotja. A gazdag hőforrásokat, melyek gejzír formájában több helyen a felszínre törnek, csővezetékek útján a lakott településekre vezetik és ezzel fütik a középületeket, iskolákat, a lakásokat és az üvegházakat is. Az óriási üvegházakban zöldségen kívül dinnyét és banánt is termesztenek! Izland alatt hatalmas termálvíztartalékok vannak, és ezt a ma is működő tűzhányók is TÉNAGY SÁNDOR Csigabiga Benedek egy nádszálon meneget. Nem is megy, mert csúszik az! Araszolgat, úgy igaz. Csigabiga Gáspár, de hosszú a nádszá! Én azt mondom: siess kicsit, mert késik a csigavizit. Csigabiga Kelemen, mikor leszel a hegyen ? hevítik. A Nagy-gejzír Reykjavík, a főváros közelében másfél óránként hatalmas robajjal 25—30 méter magasra tör fel. A víz hőmérséklete a felszínen eléri a 80—90 C°-ot. A melegvízü tavakban, természetes medencékben a zord idő se zavarja a fürdözőket. L. Š. Nádi-hegyi bálba várnak csigatáncra. \ % A/ ’»Sf A .... \ 21
