A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-09-23 / 39. szám
A Stavoprojekt modem irodaháza 1 jellegzetes dómtemplom, előtte az úgyneve•tt Oláh szeminárium kanonok, később nyitrai (Nitra) püspök indítványozta : az egyetemen szervezzék meg a szlovák nyelv tanszékét, vagyis pontosabban és latinul: catedram Slavonicam Tyrnaviensem. Amiből lám, az is kitűnik, hogy még mindig Tyrna volt a város neve. Szó szerint értendő, az egyetem működése idején iskolavárosként volt ismert Tyrna—Nagyszombat. Az 1763-ban készített k mutatás (adójegyzék) szerint 6 800 volt a lakosok száma, de közülük 386 egyházi személy és tanár, valamint 1 180" diák az egyetem jogi fennhatósága alá tartozott. Méltánytalan lenne elvitatni a várostól az egyetem adta egykori dicsőséget, mert annak nemcsak papokat képző teológiai tanszéke, ügyvédeket képző jogi tanszéke működött, hanem két további tanszéken matematikát, fizikát, geometriát, csillagászatot és botanikát is tanítottak, majd megszervezték az ötödik, az orvostudományi tanszék tevékenységét. Az egyetem épületének a tetején csillagvizsgálót, jól felszerelt megfigyelőállomást létesített Hell Miksa, a neves csillagász. Az intézmény későbbi igazgatója, a helyi születésű Weissz Ferenc innen figyelte meg 1761. július 6-án, miként halad el a Vénusz bolygó a Nap korongja előtt, s itteni megfigyelései alapján irta világszínvonalú tanulmányait. És nem mellékes körülmény az sem, hogy az egyetem botanikus kertjében Nem hibás a cím, mert a helységnevet abból a kivételes jogot, a királyi város jogát adományozó oklevélből írtam ki, amelyet 1238- ban, vagyis 750 évvel ezelőtt, függő aranypecséttel hitelesített IV. Béla király. Akkor ugyanis így nevezték a később Nagyszombatként, majd Trnavaként ismert várost. Nem volt különösebben rangos település, bár kelta és római alapokra épült. A későbbi királyok viszont megkedvelték, főleg Nagy Lajos, aki várfalakat építtetett köréje. Fokozatosan, de annál nagyobb bizonyossággal fejlődött és gazdagodott ez a városka. Különösen azután, hogy Zsigmond királytól azt a m kivételes |ogot is megkapta, hogy nem évente egyszer vagy kétszer, hanem minden szombaton vásárt tarthatott. Ennek viszont az volt az alapja, hogy a várost dolgos, szorgos emberek lakták. Elsőként a szűcsök és a hentesek alapítottak céhet, majd a többiek, a csizmadiák, a gyertyaöntők, az ötvösök és a gombkötők. A 17. század végén már 52 céhe, 280 mestere és 831 mesterlegénye volt a városnak. Ha csak rajtam múlna, elsősorban őket ünnepelném az évfordulón, mert ők alapozták meg a város anyagi tehetősségét, amit az 1547-ben készített adózási kimutatás is bizonyít : a városban élő 182 kereskedő évi forgalma 350 000 arany. Egyébként a céhek kezdeményezésére fogadták el azt a méltá nyos és 1690-ig érvényes szabályt is, hogy a szlovák, német és magyar anyanyelvű lakosok létszámuk arányában (1 : 1 : 1) válasszanak képviselőket a városi tanácsba. A céheknek köszönhető a városháza, a jellegzetes őrtorony, néhány templom, kolostor és iskola, valamint a „sétáló utca" (Fučík utca) legszebb házainak a felépítése. A dicsőség azonban az egykori egyetemé, melyet 1635 májusában alapított Pázmány Péter, az akkori érsek. Tény ugyan, hogy csak 142 éven át (1777-ig) működött a városban, mert később áthelyezték Budára, illetve Pestre, de a történészek, a kutatók a múltban és a jelenben is elsősorban az egyetem 950 különleges gyógynövényt termesztettek. Az egyetem áthelyezése utáni időszakban Anton Bernolák és Juraj Fándly kezdeményezésére alakult (1792) a Szlovák Tudós Társaság (Slovenské učené tovarišstvo) és más egyesületek. Igyekeztek színvonalas szellemi életet teremteni a városban. A gazdasági életben, főleg a vasút megépítése (1846) után, az iparosítás kapott jelentős szerepet. Cukor- és sörgyár, harangöntő majd gépgyár, téglagyár, malom, vasöntöde és hengermű épült. Századunk elején (1921 -ben) már 17 745 lakosa volt a városnak. Legnagyobb arányú 1932 januárjától 1933 végéig volt a munkanélküliség. Két ízben is úgynevezett éhségmenetet, tüntetést szervezett a párt, majd 13 alkalommal általános sztrájkot. A jelenleg 70 ezer lakosú város úgy ünnepli a kiváltságos városjog elnyerésének 750. évfordulóját, hogy azonos figyelemmel tekint vissza a múltba és tekint előre, a lövőbe. Tavaly műemléknek nyilvánították a történelmi városközpontot, elkészítették a megóvásának tervét, az idén tehát hozzákezdtek a munkához. Ez a múltba tekintés. Az idén még csak a város két üzeme és 2 122 lakása kap mintegy 123 megawatt teljesítményű fűtést és melegvíz-ellátást a közeli atomerőmű hulladékhöjéből, de jövőre már 240 megawattos lesz ez a teljesítmény, 1990-ben, 22 elosztó megépítése nyomán pedig már a környező, nagyobb településeknek is jut majd belőle. HAJDÚ ANDRÁS A felvételeket HAJDÚ ENDRE készítette A Ho/ly utca, itt volt egykor a nemesi ifjak konviktusa működésének a hatását méltatták. A régebbiek ilyen dicsfényt ragyogtató nevekkel illették a várost: a múzsák otthona, a magyar Athén. Napjainkban is kedvenc témájuk a kutatóknak az egyetem. Az utóbbi három évben is 12 olyan tanulmányt jelentettek meg, amely az egyetem, illetve a működéséhez kapcsolódó nyomda múltját idézi és elemzi. Érdekes Branislav Varsik tanulmánya, mely megállapítja, hogy az itt működött tanárok közül egészen bizonyosan szlovák volt 75, Az 1574-ben épített városi őrtorony mert a latinul írott okmányokban „Slavus" szóval határozták meg a származásukat, további 29 pedig még a magyarul írott feljegyzésekben is szlováknak van minősítve. Említésre méltó Hadrián Radváni tanulmánya is, amelyben a nyomda 1648 és 1777 között kiadott könyveiről megállapította, hogy 40 065 latin, 257 szlovák, 438 magyar nyelven jelent meg. Figyelmet érdemlő Ján Tibensky tanulmányában annak a közlése, hogy annak idején Juraj Haško esztergomi i 5
