A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-07-08 / 28. szám
gyanú ennek ellenére távol marad. Azért, mert meggyőző festői nyelven igazat mond, mert mágikus trükkök nélkül képes beavatni bennünket a természet csodáiba, a színek, a formák, a fény misztikus pillanataiba, s abba is, ami a látványnak oly örömmel kiszolgáltatott alkotó lelkében lezajlik ama szent pillanatban. S lehet, hogy épp e boldog kiszolgáltatottság által lehet úrrá a vérbeli művész a természeten. Persze alázat is szükséges hozzá — nem kis mértékben. Festészetének lényegi erénye, hogy mindennek ellenére sem patetikus, pedig az alkotóban igencsak működik egyfajta romantika, csakhogy a valóságot sosem keveri össze a képzelettel, mert értelemmel tud különbséget tenni a kettő között, s mindkettőt a világ elemi alkotórészének tekinteni. Barta boldog nyugtalansága minden bizonynyal ebben a viszonyban gyökerezik. Ezért tud őszinte lenni, ezért nem kényszerül különféle mesterfogásokra, ezért tud művei által mindenféle gyanút távoltartani önmagától. Csakhogy ez a ritkamódon szerencsés állapot aligha a véletlenek okán jött létre. A művész tudatossága korántsem manifesztálódik itt olyan hangsúlyosan, mint az úgynevezett ipari tájképekből szerkesztett tárlatokon, mégis : erről a mostani kiállításról úgy távozik az ember, hogy okkal hiheti; az alkotó pontosan tudja, mit, miért, hogyan? Ettől válik igazán meggyőzővé, ugyanakkor megejtővé is Barta Gyula művészetének az a szakasza, amelyikben ez a közel száz kiállított kép született. Biztos azonban, hogy e periódus anyaga ennél is gazdagabb. És ettől válik teljessé az is, ami ezt megelőzően született meg az ecsetje alatt. Az életműről van tehát szó, melynek értékei immár régóta oly szelíd hangon kéredzkednek be az értékrend felső régióiba. Lehetne persze agresszívebb is ez a kopogtatás, de nem az, mert az igazi művészet sosem tolakodó, s helyét a lélekben nem úgy találja meg, mint a patak vize a lejtők oldalán. Mert annak az a törvénye, ennek meg emez. Ilyen a rend, s Barta Gyula művészetének rendje is ilyen. Mert valóságszeretete által a poézis rendjét követi s rendezi azt tovább. KESZELI FERENC A szerző felvételei A Hét és az IBUSZ közös nyári versenye UTAZZUNK EGYÜTT! Debrecen lakosságának számát tekintve Magyarország harmadik városa (230 000 lakos). Hajdú-Bihar megye gazdasági és kulturális központja. E terület már az őskortól kezdve lakott volt. A 13. században három település található e helyen, amelyek folyamatosan összeolvadtak. A névadó település Debrecen lett. Ez a név török eredetű, jelentése: éljen, mozogjon. 1361-ben mezőváros, később királyi birtok, majd a Hunyadi család tulajdona. A mohácsi csata után Debrecen életében jelentős változás történt. A reformáció elterjedése után „kálvinista Róma” néven emlegetik. Buda török kézre jutásával 1541-ben Debrecen az egymással ellenségeskedő hatalmak ütközőpontjává vált. Földesura, Török Bálint török fogságba esett, így a város kialakított egy sajátos önállóságot. Adót fizetett a török szultánnak, az erdélyi fejedelemségnek és a királyi kincstárnak is. Az DEBRECEN je veszített jelentőségéből. Az 1802. és 1811. évi tűzvész után nagyobb építke- — zések indultak — Nagytemplom, Kollégium, Városháza stb. Ezek az épületek az 1848-as szabadságharc idején jelentős történelmi események színhelyei lettek. Kossuth mint a Honvédelmi Bizottmány elnöke 1849. január 1-jén jelentette be a kormány Debrecenbe költözését, ahol május végéig tartózkodott. Április 14-én a Nagytemplomban — hirdették ki a Habsburg-ház trónfosztását, a Függetlenségi Nyilatkozatot. A második világháború végén 1944 decemberében Debrecen lett, a felszaba- — dúlt magyar országrészek fővárosa. Itt kezdődött meg az új állam központi szerveinek kiépítése. A legbecsesebb debreceni műemlékek közé tartoznak: ték. Itt olvasta fel Kossuth Lajos a Függetlenségi Nyilatkozatot. Az a karosszék, melyen ült, ma is ott látható. A Református Kollégium — a református egyház a domonkosok volt iskoláját 1538-ban vette át. A magyar művelődéstörténet kiemelkedő intézménye lett. Az 1848—49-es években az országgyűlés székhelye. A mai épületet az 1802-es tűzvészben leégett épület helyén alakították ki. Déri Múzeum — az 1902-ben alapított városi múzeum ma Magyarország egyik leggazdagabb múzeumi gyűjteménye Nagyerdei Gyógyfürdő — 11 nyitott és fedett medence található ebben a 8,6 hektáros városi parkban. Két forrásból származó ásványi sókban bővelkedő gyógyvize 67 C°-os. Debrecen — a Kossuth Lajos Tudományegyetem épülete 1715-ös országgyűlés megerősítette azt a kiváltságlevelet, amellyel I. Lipót Debrecent mezővárosi rangról szabad királyi várossá emelte. Akkorra már elbukott a debreceniek által is támogatott Rákóczi-féle szabadságharc, és a Debrecenben fogalmazott szatmári béke megnyitotta az utat a Habsburg abszolutizmushoz, a birodalmi és vallási egység megvalósításához. Ezzel Debrecen eszmei és művelődési különállása, sajátos belső szabály- és értékrend— A Kistemplom — 1720-ban újjáépített barokk stílusú templom, 1860-ban a protestáns egyház itt jelentette be tiltakozását az 1859- ben kiadott „protestáns pátens" ellen, amely megszüntette a protestáns egyházak autonómiáját. — A Városi Tanácsháza — az 1802-es tűzvész után újjáépített városháza a szabadságharc idején Kossuth Lajos otthona és a Honvédelmi Bizottmány hivatala volt. — A Nagytemplom — elődje 1290- ből származott. A mostani templomot a 19. század elején újjáépítet-KÉRDÉS: Több híres író volt a debreceni kollégium diákja, soroljon fel közülük legalább kettőt. / 2 Versenyszelvény EM iBBSZ HUNGARIAN TRAVEL COMPANY 5
