A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-09-16 / 38. szám
Az emberek érdekében Bratislavában augusztus 29-én Mitoš Jakeš elvtárs, a CSKP KB főtitkára munkalátogatáson találkozott a Nyugat-szlovákiai kerület párt- és állami szerveinek vezetőivel, valamint a társadalmi szervezetek képviselőivel. A találkozó keretében értékes, hasznos vélemények hangzottak el az átalakításról, a vállalati önigazgatásról, a javadalmazásról, a káderek kiválasztásáról. Miloš Jakeš elvtárs felszólalásában kitért a vitában elhangzott véleményekre, javaslatokra. Hangsúlyozta: politikánkat az az igyekezet vezényli, hogy mindent az emberek érdekében tegyünk. Sok problémát kell még megoldanunk. Egyetlen program sem valósul meg csak pusztán önmagától, ezért mindannyiunknak harcolni kell. A gazdasági önelszámolásról, önigazgatásról szólva megemlítette, hogy a vállalati jogkör nem értelmezhető abszolút viszonylatban. Összhangban kell lennie a társadalom, a megrendelők igényeivel. A kulcskérdés egyike a javadalmazás, amely ha nem elég differenciált, nem függ a munka tényleges eredményeitől, akkor nem érhetünk el jelentős előrelépést. Ez a magva a gazdasági reformnak. Az átalakítást feltétlenül átfogóan kell értelmezni annak érdekében, hogy rend legyen a javadalmazásban, rendet kell teremteni az árakban is. Miloš Jakeš elvtárs kitért a bürokratizmus, a papírmunka veszélyeire is. A bürokrata magatartásában olyan ember, aki formalista és az emberek véleménye, szükséglete iránt érzéketlen. Célunk az, hogy az emberek elégedettebbek legyenek és a felmerülő problémákat minél gyorsabban megoldják. Ez egyformán érvényes „fent" és „lent". Részletesen foglalkozott a belső piac stabilitásával. Mit kell tenni a központi szerveknek, az üzemeknek, gazdasági vállalatoknak, szövetkezeteknek azért, hogy ez a stabilitás állandósítható legyen. Kiemelte, hogy a párt nem mondhat le a gazdaságra gyakorolt befolyásáról, de nem is helyettesítheti a gazdasági vezetést. A pártnak nem szabad átvállalnia a felelős szervek, a vezető dolgozók hatáskörét, hanem ezeket a szerveket és dolgozókat mind nagyobb felelősségtudatra kell ösztönöznie. Ennek során gazdasági befolyása törvényszerűen növekedni fog. Döntő fontosságú a tömegpolitikai és a szervező munka színvonala, az igényesség és a demokratizmus. Miloš Jakeš elvtárs kiemelte a nyilvános tájékoztatás lenini alapelve alkalmazásának jelentőségét. A párttal és a társadalommal szemben rendkívüli követelményeket tá maszt az új feladatok teljesítésére képes emberek kiválasztása, eszmei, szakmai felkészítése. Feladatunk az, hogy a dolgozókkal teljes mértékben megértessük az átalakítás filozófiáját, fontosságát, átfogó megvalósításának szükségességét, hogy mentesüljenek attól a téves illúziótól: az új mechanizmus automatikusan működni fog. Az embereket ezért fel kell vértezni az új mechanizmus megvalósításáért vívott harcra — mondotta felszólalásának zárórészében Miloš Jakeš elvtárs. —d Az Agrokomplex '88 országos mezőgazdasági kiállítás színhelye az idén is Nitra (Nyitra) volt. A megnyitón párt- és állami küldöttség is részt vett, amelyet Ivan Knotek, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára vezetett. Augusztus 29-én Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára is megtekintette a kiállítást. Felvételünkön a kiállítás egy részlete. VISSZAPILIANTÓ AUGUSZTUS '88 Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára fogadta Prágában Maxime Gremetzt, a Francia Kommunista Párt KB Politikai Bi-SZERDA 24 zottságának tagját, a KB titkárát, aki a CSKP KB meghívására tartózkodott Csehszlovákiában. Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára Genfben találkozott Tarik Aziz iraki, majd Ali Akbar Velajati iráni kül-CSÜTÖRTÖK 25 ügyminiszterrel. Ezzel megkezdődtek a nyolc éve tartó iraki—iráni konfliktus rendezéséről szóló megbeszélések. Takesita Noboru japán miniszterelnök Pekingben megbeszéléseket folytatott Li Peng kormányfővel és találkozott Teng Hsziao-ping kínai veze-PÉNTEK 26 tővel is. A kormányfői tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy Japán 1990-től 810 milliárd jen értékű újabb hitelt nyújt Kínának. Varsóban az országban kialakult társadalmi-politikai és gazdasági helyzettel, valamint a párt időszerű feladataival foglalkozott a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi-SZOMBAT 27 zottságának ülése. Wojciech Jaruzelski megnyitó beszédében rámutatott, hogy a lengyel társadalom sokat vár a KB-üléstől. Aradon munkaértekezleten találkozott Nicolae Ceausescu és Grosz Károly. Az RKP KB főtitkára, román államfő és az MSZMP KB főtitkára, a ma-VASÁRNAP 28 gyár kormány elnöke a két ország közötti viszonnyal összefüggő kérdéseket tárgyalta meg. Bécsben háromhetes szünet után felújította tanácskozását az európai biztonsági és együttműködési konferencia utótalálkozója. Úgyszintén HÉTFŐ 29 felújították konzultációikat a Varsói Szerződés és a NATO tagországai az európai hagyományos fegyverzetekről szóló tárgyalások előkészítéséről. Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter befejezte NSZK-beli hivatalos látogatását. Elutazása előtt még találkozott nyugatnémet kollégá-KEDD 30 jával Hans-Dietrich Genscherrel, akivel zárótárgyaláson értékelték a kétoldalú megbeszéléseket. ttőduej Un*. Valami megint véget ért, s valami újrakezdődött. A természet ritmusa — benne a miénk is — jelzi ezt kívül és bévül egyaránt. Szeptember az én tudatomban időtelen idők óta az érés ideje, a valóságos s a jelképes szüreté. Mostanra már nagyjából tudjuk, hogy az év mögöttünk lévő kétharmada mit hozott, mit adott, mivel jutalmazta egyéni és közös erőfeszítéseinket. De. természetesen, arra is figyelmeztet, hogy hol, s milyen mértékben hibáztunk. Ezért a szeptember — választóvonal. Ami bennünk, velünk és körülöttünk megtörtént : lezárható. És akarva, vagy akaratlanul ezt a zárást, ezt az összefoglalást ki-ki a maga módján el is végzi. A mezőgazdaságban mostanra már tudják, hogy a gabonafélék milyen termést adtak, s viszonylagos pontossággal már arra is következtetni lehet, hogy a még kintlévö növények mit ígérnek. Ugyanakkor már hozzáláttak a jövő évi termés előkészítéséhez; szántani, vetni kell; az idő törvénye, a természet ritmusa szerint. Nincs ez másként a kultúra vonatkozásában sem. Nemzetiségi kultúránkban az év eddig eltelt idejének eseményeit hasonló módon mostanában kezdjük, mert már lehet, sőt kell is, összefoglalni. Ha az ember gondolatban visszatekint ilyen szempontból az év eddig eltelt hónapjaira, akkor azt látja, hogy alig volt hónap, sőt hét, amikor nem került sor valamilyen rendezvényre. Hogy csak a Csemadok KB által szervezett főbb rendezvényekből említsek meg néhányat: Kassán (Košice) a Kazinczy Nyelvművelő Napok, a zselizi népművészeti seregszemle, aztán a jubileumi Jókai Napok Komáromban, a Duna Menti Tavasz, azután Gombaszög. majd az országos művelődési tábor Somodiban (Drienovec). Közben megemlékeztünk az első magyar irodalmi folyóirat megalapításáról; ezt követően pedig háromnapos szemináriumon a Sarló megalakulásának 60. évfordulóját s annak máig érő jelentőségét méltattuk Kassán és Rozsnyón (Rožňava). Az imént felsorolt rendezvények csupán a nagyobb, országos hatású megmozdulásokat jelentették. Ezek mellett a Csemadok járási bizottságai az év első felében szinte minden járásban szerveztek irodalmi és kulturális napokat, író—olvasó találkozókat, különböző képzőművészeti kiállításokat, tárlatokat, művelődési táborokat, dal- és táncünnepélyeket. Mindezek a rendezvények, események nemcsak az alkotók, a nézők és a hallgatók számára jelentettek élményt, hanem olyan használható tapasztalatokkal is gyarapították a kisebb és nagyobb közösségeket, amelyek nemzetiségi kultúránkban holnap és holnapután is hasznosíthatók lesznek. S ha már a kulturális mozgáson belül az irodalmat is említettem, az is a szeptemberi összefoglalóba illik, hogy egy sor új és értékes könyvvel gyarapodott nemzetiségi irodalmunk, vagy gyarapodik még a hátralévő pár hónapban. A megjelent, vagy a megjelenés előtt álló könyvek közül olvasóim figyelmébe ajánlanám Fábry Zoltán Összegyűjtött írásainak hetedik kötetét, Koncsol László esszégyüjteményét a Nemzedékem útjain-t. Püspöki Nagy Péter Középkori piacok és vásárok cimü munkáját, az Új Mindenes Gyűjteményt, amely ezúttal Kéménd és környékének néprajzi összefoglalását adja, s a Szeberényi Zoltán által szerkesztett Hagyomány és megújhodás című esszékötetet. A jelzésszerű áttekintésből is látható, hogy a meglévő sok gond ellenére van miről szólni, van mit felmutatni. Azt is hozzátéve persze, hogy mindezt józanul, a valósághoz híven kell elvégezni, hogy a jövő évet legyen mire alapozni . . . 3
